Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-07 / 32. szám
www.ujszo.com | 2019. február 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Trumpra szabott díszlet Évértékelő előjáték a két év múlva esedékes elnökválasztáshoz Egyesült Államok elnökének évértékelő beszédénél még a díszlet is számít, sőt, az, hogy mit mond, szinte csak részletkérdés lett. Hiszen úgy is naponta többször üzen a Twitteren. Az idei beszédet óriási csatározás előzte meg: Nancy Pelosi házelnök elhalaszotta az évértékelő beszéd megtartását, a kormányzati leállásra hivatkozva. Erre Trump a házelnök asszony afganisztáni útját akadályozta meg. Végül megegyeztek az évértékelő megtartásában, de a demokrata házelnök ezzel még nem végzett a Fehér Ház leckéztetésével. Az elnöki évértékelőre vendégeket hívhatnak a kongresszusi képviselők, és a mostani lista különösen beszédes lett, hiszen olyan személyeket ültettek az ellenzéki demokraták az első sorokba, akik hűen tükrözik következő elnökválasztási prioritásaikat. Régi ügy a transzgender katonáké: most Kirsten Gillibrand szenátor hívott meg egy tengerésztisztet közülük, mert már a bíróság is jóváhagyta Trump döntését, miszerint kitiltják őket a seregből. Booker szenátor egy volt chicagói elítéltet hívott meg, mivel a demokrata politikus régóta harcol a marihuána legalizációjáért, továbbá a szabaduló elítéltek visszaillesztésére költött állami támogatásokért, illetve az anyák börtönkörülményeinek javításáért is küzd. Ott volt a vendéglistán a kaliforniai tűzvész egyik túlélője, ugyanis Trump a helyi hatóságokat okolta és hibáztatta a katasztrófa miatt, és még a gyorssegélyek megvonásával is fenyegetőzött. Eközben tagadja a klímaváltozás tényét, amely közvetve egész biztosan közrejátszik az egyre szaporodó tűzvészek keletkezésében, a fojtogató nyári kánikulákban, vagy a múlt héten az Egyesült Államokat vacogtató, mínusz 40 fokos sarki légtömegek mozgásában. Elizabeth Warren demokrata elnökjelölt olyan szövetségi alkalmazottat hozott magával, aki az USA történetében eddigi leghosszabb kormányzati leállása miatt fizetés nélkül maradt - több ezer sorstársával együtt. Egyébként a költségvetés elfogadására még mindig nem született végleges megoldás, tehát február közepétől akár újra leállhat az amerikai kormányzat. Mint tudjuk, a viszály oka a mexikói határfal: Trump központi költségvetési forrást akar a megépítéséhez, a demokraták pedig ezt nem akarják megszavazni. Az is jelzi a megosztottságot, hogy a Legfelsőbb Bíróság tagjai közül mindössze négyen jelentek meg (a kilencből), bár rekord Bili Clinton idején volt, amikor a Lewinsky-ügy után egy főbíró sem ment el a 2000-es évértékelőre. Mindez valójában már a két év múlva következő elnökválasztás előjátéka. Okkal érezzük úgy, hogy le sem állt a kampány 2016 óta, hiszen Trump naponta posztói a Twitteren, ostorozza a médiát, ellenfeleit, míg a demokraták is folyamatosan támadják, például az egészségügyi ellátás kérdésében, az oroszok választási beavatkozásának kivizsgálásával kapcsolatban és sok más ügyben. Trump évértékelőjének értékelése tehát már az elhangzása előtt, a vendéglista összeállításával megkezdődött. Az (Lubomír Kotrha karikatúrája) Két exminiszte már tudja... MARIÁN LEŐKO M artina Lubyová oktatási miniszter kínos szerencsétlenkedése miatt talán már elődje, Peter Plavcan, a szerencsétlenkedés nagymestere is szégyellné magát. Nemrég még azt hihettük, hogy ami Plavcan idején olyan buta, primitív módon zajlott a minisztériumban, az zajlik most is, csak sokkal szofisztikáltabban, és mostanra már kiötlötték azt is, hogyan titkolják el a csalásokat. Nagy tévedés. Ami Plavcan idején nagyban ment (600 millió euró az uniós alapokból), az Lubyová alatt „kicsiben” megy (33,4 millió euró szétosztása az állami költségvetésből). Most is a tudományos kutatásokra szánt pénzek elosztásáról van szó, csakhogy az nem az egyetemekre meg a tudományos akadémiára kerül, hanem vállalkozóknak dobják oda, akik állítólagos tudományos műhelyeket hoztak létre. Csakhogy az ember azt hinné, a pénzlenyúlás tudományában is van fejlődés, ügyesebbek lettek, „tanultak a múlt hibáiból”, de nem, úgy fest, hogy még primitívebben csinálják. Hogy a pénzek a kijelölt emberekhez kerüljenek, Lubyová oktatási minisztériumának óriási tudományos „pontatlanságokat” és „tévedéseket” kellett elkövetnie, sőt még néhány „gépelési hibát” is. Az SNS-es vezetésű minisztériumnál doktor Andrej Danko egyik régi jó ismerősének cége is pályázott kutatásra. Valami homokszem kerülhetett azonban a gépezetbe, mert az elbírálást végző szakértő először azt írta az értékelés végére, hogy az alapvető feltételeknek sem felel meg. Ennek ellenére Martin Babiar cége a végén csak megkapta a pénzt, amit a minisztérium azzal magyarázott, hogy „tévedés történt”. Mármint a véleményező szakértő tévedett, amikor azt írta, hogy nem megfelelő a pályázat. Mi több, utólag becsületbeli nyilatkozatban ismerte el tévedését a szakértő. Az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány akadt fenn azon, hogy akkor vajon mekkora szakértő lehet az az ember, aki tévedésből azt írja, hogy „a pályázat nem teljesíti a törvényi feltételeket”. De a minisztériumnak nemcsak olyan szakemberekkel gyűlt meg a baja, akik összekeverik a „megfelel” és a „nem alkalmas” szavakat, némelyik még összeadni sem tud a százas számkörben. Az egyik értékelő 100-ból 94 pontot adott a Navidate cég pályázatára. Amikor Peter Kapitán újságíró átnézte a dokumentumokat és összeadta az egyes kategóriákban szerzett pontokat, végül mindenhogyan csak 84 jött ki. Ha ezt ki tudta számolni egy újságíró, hogy létezik, hogy egy szakértő nem, és hogy létezik, hogy ezt nem vette észre senki a minisztériumban? Lubyová erre a számmisztikára mondta, hogy egy kis „pontatlanság”. Nos, ez a „pontatlanság” pontosan 700 ezer eurót ért valakiknek. Aztán kapott pénzt tudományos kutatásra a Konstukta Defence cég is, amely a szintén SNS-es vezetésű védelmi minisztérium nélkül egyszerűen képtelen bármilyen üzletet kötni. De nem ám valami tankokra kapta, hanem orvostudományi kutatásokra. Méghozzá kerek 100 pontos értékeléssel. De itt is előbújt a számmisztika, mert az egyik kategóriában a maximális 30 pont helyett csak 20-at kapott, azonban a végén valahogy mégis csak kijött a maximális 100 pont. Lubyová erre mondta, hogy „elütés”. Szóval egyes szakértőknek még a számtannal is gondjaik akadtak, mások meg szenzációs telepatikus képességeikről tettek tanúbizonyságot. Két szakértő ugyanis szóról szóra ugyanazokkal a szavakkal értékelt egy pályázatot, több mint száz egymást követő szónál. Ezt a csodálatos összhangot Lubyová először azzal magyarázta, hogy a szakzsargon, a sémák használata és a szakmai megfogalmazás megszokott, sőt elvárt. Aztán végül feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a minisztérium információs rendszerének „illetéktelen manipulálása” miatt. Nos, manipuláció biztosan volt, de hogy nem kívülről, hanem belülről, az is biztos. Persze a parlamenti kormánykoalíciós többség most is megvédi majd a miniszter asszonyt. De az SNS nem lesz az idők végezetéig kormányon. Jól tudja ezt már a hosszú évekre leültetett két régiófejlesztési exminisztere, Marián Janusek és Igor Stefanov. A szerző a Trend hetilap kommentátora Lehetetlen küldetés: Theresa May Brüsszelben RÁCZ ORSOLYA A brit konzervatív párt több képviselője csak úgy támogatja a brexit egyezményt, ha abban lényeges változtatások lesznek, az EU azonban nem nyitja újra a tárgyalásokat. így már aligha lehet elkerülni a megállapodás nélküli brexitet. Egy lehetőség van még: elméletileg megváltoztatható a dokumentumhoz csatolt politikai deklaráció szövege, ez egyfajta mentőöv lehet a megegyezés egyes részeinek magyarázatára. Kérdés, hogy ez elég lenne-e a briteknek. De mi is a fő ok, ami miatt elutasítják a Theresa May által kialkudott egyezményt az EU-val? A biztonsági záradék, avagy „backstop”, mely célja elkerülni a fizikai határt létrejöttét az ír-szigeten, ha a kilépés utáni átmeneti időszak végéig sem jutnak megegyezésre a kereskedelmi és gazdasági kérdésekben. A brexitpárti képviselők attól tartanak, hogy a backstop életbe lépésével Nagy-Britannia a vámunióban ragadna akár határozatlan időre, míg az árukereskedelem Észak-Irországban az uniós egységes piac szabályai szerint folytatódna. May tehát azzal a céllal tér ma vissza Brüsszelbe, hogy biztosítékot kapjon ennek elkerülésére. Mindemellett természetesen a határt sem állítanák vissza az írszigeten. May kedden Északírországban járt, és egyebek mellett ezt is megígérte, továbbá, hogy olyan megállapodást, melynek érteimében az ország továbbra is az Egyesült Királyság része marad. Egyébként az északírek 55,8 százaléka a brexit ellen szavazott, 62,7 százalékos részvétel mellett. Ennek ellenére ők lehetnek a brexit egyik legnagyobb vesztesei, főleg ha Nagy-Britannia egyezmény nélkül sodródik ki az EU-ból. Ez nemcsak egy határ felállítását jelentené az Ir-szigeten, hanem a gazdaságilag szorosan együttműködő két térség kapcsolatában újabb törést okozna. Arról nem is beszélve, hogy a konfliktusokkal teli térség új biztonságpolitikai kihívásokkal nézne szembe, immár az EU-n kívül. Ne felejtsük el azt sem, hogy ha a britek egyezmény nélkül lépnek ki, az nem csupán egyszerűen egy „kemény” brexit íesz: az ország egyik napról a másikra nem lesz tagja az EU-nak, és ez a változás bármiféle átmeneti időszak és kereskedelmi, valamint egyéb megegyezések nélkül történik. Pontosan ezért veszélyes az egyezmény nélküli kilépés, és pontosan ezért ennyire nehéz megjósolni a következményeket. Ez az északír térségre különösen érvényes, ahol a béke nagyon törékeny. És persze ne feledjük, hogy a világ ötödik legnagyobb gazdaságának sorsáról beszélünk. Ha Theresa May a hét folyamán megegyezésre is jutna EU-s partnereivel, az idő vészesen fogy, mert ezt a megegyezést még a brit parlamentnek is újra meg kellene szavaznia. FELEDY BOTOND
