Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-05 / 4. szám

2 I KÖZÉLET 2019. január 5. | www.ujszo.com Bugár: ez a koalíció végig kibírja DEMECS PÉTER Pozsony. 2019 a választások 6ve lesz; az államfőválasztás ás az európai parlamenti választás mellett az alkot­mánybírók megválasztása is nagy kihívás lesz az állam működése szempontjából - közölte tegnap Bugár Béla, a Híd elnöke ás államfőjelöltje. Bugár idén először találkozott az újságírókkal zárt ajtók mögött, hogy megvitassa velük az aktuális politikai eseményeket. Az első fontos idei esemény szerinte az új alkotmánybírók megválasztása lesz, ennek kapcsán pedig a legfon­tosabb kérdés, hogy sikerül-e meg­választani 18 jelöltet a kilenc meg­üresedett posztra. „Gondunk akkor lenne, ha nem sikerülne megegyez­ni, s nem tudnánk kiválasztani 18 jelöltet. A legtöbb szakértő szerint ugyanis az államfő csak 18 jelölt­ből választhatja ki a 9 új alkot­mánybírót. Egyesek viszont azon a véleményen vannak, hogy keve­sebbjelöltből is válogathat, például 12-ből kiválaszthat hatot. Várjuk ki, hány jelölt fog jelentkezni, s mennyit sikerül megválasztani” - mondta Bugár. A Híd saját parla­menti képviselőjét, Peter Kresákot fogja jelölni az egyik posztra. Aje­löltek leadásának határideje hétfőn jár le. Meglevő feszültségek A Híd elnöke elismerte, hogy a koalíción belül voltak és vannak né­zeteltérések, félreértések, ám to­vábbra is úgy véli, hogy az ország­ban jelenleg nincs jobb alternatíva. Példaként említette Peter Pellegrini kormányfő eheti kijelentéseit arról, hogy csökkenteni kellene a leg­rosszabbul fizetett alkalmazottak munkára rakódó adóterheit. „A kor­mányfőnek tudnia kell, hogy ha­sonló javaslataink voltak korábban nekünk és az SNS-nek is, de nem tudtunk megegyezni. Ebből a szem­pontból nem jó, ha először valamit az újságírókkal közöl, utána próbál­ja meggyőzni koalíciós partnereit, mert ez ellenreakciót is előidézhet” - állítja Bugár, aki szerint Pellegrini ezen megnyilvánulása is igazolja, hogy nem mindig tudatosítja, mi­niszterelnökként elkerülhetetlen, hogy fontos témákról mindig előbb a koalíciós partnereivel tárgyaljon. A Híd elnöke szerint a koalíción belül eddig minden feszültséget vagy nézeteltérést sikerült megol­dani, s ez a következő hónapokban sem lesz másképp. „Ez a koalíció kibírja” - mondta tegnap Bugár. Túl sok lehetőség nincs is, ugyanis egy esetleges előrehozott választás ki­hirdetésére már csak január végéig van lehetőség, később időszűke mi­att már nem. A következő parla­menti választás ugyanis 2020 már­ciusában esedékesek. Abszurd katonaság Bugár tegnap kitért az SNS javas­latára is a sorkatonai szolgálatról. Szerinte ez a javaslat kivitelezhetet­len, s mivel ilyen intézkedést nem tartalmaz a koalíciós szerződés, a Híd kategorikusan elutasítja és nem fogja támogatni. „A katonai állo­mány feltöltöttsége 75 százalékos. Ha most úgy döntenénk, hogy be­vezetjük a kötelező sorkatonai szol­gálatot, akkor ebből a 75 százalék­ból kellene biztosítanunk a kikép­zést vezető katonákat” - mondta Bugár, hozzátéve: ez azt jelentené, hogy még kevesebb katona állna ké­szen a bevetésre szükség idején, pél­dául, ha valamilyen katasztrófa kö­vetkezne be. Mistrík már túlzott A Híd államfőjelöltje a közelgő elnökválasztással kapcsolatban el­mondta, reálisnak tartja, hogy bejut a második fordulóba. „Ez a válasz­tók döntése” - válaszolta arra a kér­désre, hajlandó lenne-e lemondani saját jelöléséről más javára, ha az fe­nyegetne, hogy a második fordulóba Stefan Harabin vagy Marian Kodé­ba jut. Az ellenzéki jelöltek összefogá­sára szólított fel néhány hete Robert Mistrík független államfőjelölt is, aki azt szeretné, ha az összes ellen- ; zéki jelölt már most lemondana az ő javára. „Ebből is látni, hogy mennyire tapasztalatlan. Még nem is tudjuk, ki lesz az összes jelölt, de már fel- j szólított, mondjanak le a javára” - jelentette ki Bugár, aki a kampánya során elsősorban arra akar ossz- : pontosítani, hogy elmagyarázza az embereknek, milyen kompetenciái vannak az államfőnek. „Még min­dig kevesen tudj ák, hogy nem dönt- ; hét a nyugdíjak megemeléséről, de fontos szerepe van például abban, hogy megnyugtassa a kedélyeket valamilyen konfliktus esetén, megnevezze azokat a problémákat, amelyeket nem sikerült megoldani. Ezért kell erre a posztra olyan sze­mély, akinek megvan a kellő auto­ritása” - állítja Bugár. Attól tart, hogy az államfőválasztás és az eu­rópai parlamenti választás előtt is­mét feszült lesz a hangulat. „Meg­győződésem, hogy néhány jelölt megint Sorossal és menekültekkel fog riogatni, ez újabb feszültségek­hez vezethet, ami nem lesz jó Szlo­vákia számára” - mondta a Híd el­nöke, aki szerint nem borítékolha­tó, hogy a társadalom képes lesz megemészteni egy ilyen feszültsé­get, ami ismét csak a szélsőségesek malmára fogja hajtani a vizet. Pavol Rusko ellen váltók hamisítása miatt már folytatnak egy bűnvádi el­járást (TASR-felvétel) Ügyész: Rusko rendelte meg a gyilkosságot Jobban bízunk a rendőrségben ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Vádemelési javasla­tot nyújtott be Pavol Rusko volt politikus és a Markíza tévétársa­ság egykori igazgatója ellen a Po­zsonyi Kerületi Ügyészség. Mi­­chal Súrek ügyész szerint Rusko rendelte meg húsz évvel ezelőtt akkori üzlettársa, Silvia Volzová meggyilkolását. „A vádemelési javaslatot január 2-án kézbesítet­ték a Pozsonyi II. Járásbíróságra, amely a vonatkozó törvények ér­telmében fog eljárni” - tájékoz­tatta a Denník N lapot Pavol Adamciak, a járásbíróság szóvi­vője. Rusko tavaly év végén pró­bálta megakadályozni a vádeme­lési javaslat benyújtását, és köz­vetlenül az ünnepek előtt, decem­ber 17-én összehívott egy sajtótá­jékoztatót, melyen saját ártatlan­ságát próbálta magyarázni. Az egész ügyet az életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Mikulás Cérnák indította el, miután vallo­másában közölte a rendőrséggel, hogy Rusko nála rendelte meg 1999-ben Volzová eltávolítását. Azt akarta, hogy rabolják el, kényszerítsék rá arra, hogy cégét írja át Ruskóra, majd öljék meg. Rusko ezeket a vádakat abszurd­nak tartja. (dp) ÖSSZEFOGLALÓ Az Eurobarométer legutóbbi kutatása szerint Szlovákia polgárainak jelentősen növekedett a rendőrségbe vetett bizalma, ám még így is az unió azon országai közó tartozunk, ahol a legkevésbé bíznak a rendőrökben a polgárok. Pozsony. A felmérés eredmé­nyeire a Transparency Internatio­nal Szlovákia hívta fel a figyelmet. A kutatás szerint 2018 márciusa és novembere között 7 százalékkal növekedett a lakosságnak a rend­őség iránti bizalma. A megkérde­zettek 45 százaléka bízik a fegyve­res testületben. Ez az összes uniós ország viszonylatában is kimagasló javulás, csak Máltán és Romániá­ban növekedett ennél nagyobb mértékben az embereknek a rend­őrségbe vetett bizalma. A Transpa­rency szerint a pozitív változás az­zal magyarázható, hogy Ján Kuciak és Martina Kusnírová meggyilko­lásának ügyében négy személy el­len eljárás indult. De közrejátszha­tott az is, hogy előzetes letartózta­tásba került Marián Kocner, vala­mint, hogy adócsalás miatt vádat emeltek Ladislav Bastemák vállal­kozó ellen. Májusban pedig Tibor Gáspárt a főkapitányi székben Mi­lan Lucansky váltotta. A civil szer­vezet ugyanakkor arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy uniós viszonylatban Szlovákia továbbra is a második legrosszabb a rendőrségbe vetett bizalom terén. Az Eurobarométer sok más mellett az igazságszolgál­tatásba vetett bizalmat is méri. Eszerint jelenleg nálunk a lakosság 31 százaléka bízik ebben az intéz­ményrendszerben. Ez a 2018 már­ciusi szinthez képest plusz 6 szá­zalékos növekedést jelent, de még így is csak a negyedik legrosszabb helyre elég. A fenti mutatóknak Magyarország esetében mért érté­keit érdemes összehasonlítani a szlovákiai számokkal. A rendőr­ségbe vetett bizalom Magyarorszá­gon ugyan 2 százalékkal csökkent, de még így is jóval a szlovákiai szint fölött, 63 százalékon áll. Az igaz­ságszolgáltatásba vetett hit a déli szomszédunknál 50 százalék, ami szintén jóval magasabb, mint ná­lunk. (czg) A Kuciak-gyilkosság ügyében tett előrelépés javított leginkább a rendőrség imázsán (Felvétel: Vlado Benko/Plus jeden deft) Bugár Béla reálisnak tartja, hogy bejut az államfőválasztás második fordulójába (TASR-feivétei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom