Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-05 / 4. szám
www.ujszo.com | 2019. január 5. KÖZÉLET 3 Az iskoláknak gondot okoz az üdülési csekk IBOS EMESE Pozsony. Januártól több iskolának is számolnia kell az üdülési utalványok költségével. Térítéséhez az oktatási tárca nem járul hozzá, a minisztérium szerint ennek terhe a fenntartókra hárul. Az intézkedés veszélybe sodorhatja az iskolák fejlesztését és az alkalmazottak személyi pótlékát. Az Andrej Danko vezette SNS rukkolt elő az üdülési utalványok bevezetésével. Az intézkedés minden olyan munkáltatót érint, mely 49-nél több munkavállalót foglalkoztat. Ők januártól kötelesek megtéríteni az alkalmazott üdülési költségeinek 55 százalékát, az alkalmazott legfeljebb évi 275 euró megtérítését kérheti. Ez az intézkedés az oktatási minisztérium adatai alapján 175 alapiskolát és 53 középiskolát érint. Miroslav Sopko (OEaNO) arra figyelmeztet, hogy a minisztérium magára hagyta az iskolákat ezzel a problémával, s az igazgatóknak saját költségvetésükből, önerőből kell előteremteni az üdülési utalványok költségeit. „Az igazgatók jelezték, nem lesznek forrásaik a fejlesztésekre, mert az utalványokra kell spórolniuk” - közölte az ellenzéki képviselő azzal, hogy az intézkedés ráadásul diszkriminatív, hi-Az üdülési utalvány az alkalmazottak személyi pótlékát is felemésztheti (TASR-felvétel) szén az oktatásügyben dolgozók csak egy kisebb része igényelheti. A tárca elhatárolódik A tárca sajtóosztálya azt állítja, hogy az üdülési csekkekkel kapcsolatos kiadások nem a minisztérium költségvetését, hanem az oktatási intézmények fenntartóinak büdzséjét terheli. Vagyis, a megyéknek és az önkormányzatoknak kell előteremteni rá a forrásokat. „Ezek az anyagiak semmilyen formában nem érintik a tárca költségvetését, nem csökkenhet sem a pedagógusok pénze, sem az iskolák forrásai” - közölte az oktatási tárca sajtóosztálya. Mást mutat viszont a gyakorlat. Az általunk megszólított iskolaigazgatók egyelőre nem tudták, hogy honnan lesz fedezetük az utalványokra, többen a tárca instrukcióit hiányolták. Aggódó igazgatók Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója lapunknak elmondta, hogy már egyeztet a szakszervezettel a kollektív szerződés és a munkarend módosításáról. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy egyelőre a költségvetésében sem a tárcától, sem az önkormányzattól érkező források között nem szerepel ilyen tétel. „Eddig senki nem jelezte, honnan várhatom a közel hetven alkalmazottnak járó utazási csekk fedezetét, mely számításaim szerint 18 ezer eurót jelent” - közölte Orosz István. Az igazgató addig, amíg a helyzet nem tisztázódik, igyekszik saját forrásaiban tartalékolni az összeget. „Ez viszont azt jelentené, hogy elmaradnak a személyi pótlékok, a jutalmak és a fejlesztések” - zárta Orosz István. Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója is megerősítette, hogy az üdülési utalványokkal kapcsolatban eddig nem kaptak tájékoztatást. Ő azonban optimista, mert tapasztalatai szerint Nyitra megye korrekt módon bánik a hatáskörébe tartozó oktatási intézményekkel. „Bár a megye decemberben jóváhagyta az idei költségvetést, az az iskolák igényeit figyelembe véve tavasszal mindig módosul. Kérelmezni fogom az üdülési csekkek költségét, és bízom abban, hogy meg is kapjuk” - mondta Andruskó. Az igazgató szerint az adóbevételek kedvezőek, s ezért lát esélyt arra, hogy a megyék kigazdálkodj ák ezt az összeget. A korábbi tapasztalatok alapján a fenntartók nem egyszer — pénzhiányra hivatkozva - nem térítették meg a kreditpontokért járó 6%-os emelést. Nem lehet kizárni azt sem, hogy lesz olyan fenntartó, mely nem téríti meg az iskoláknak az utalványok költségét. Sólymos nem hagy fel a PET-palackok betétjével Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter (TASR-felvétel) Az átlagosnál is jóval többet iszunk ÖSSZEFOGLALÓ A PET-palackokra és az alumíniumdobozokra vonatkozó betétdíjas rendszer bevezetése lenne a leghatékonyabb megoldás az ilyen jellegű hulladék kezelésére - állítja Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter. Szerinte bevált gyakorlatról van szó, melynek bevezetésére más országok is készülnek. „Ebbe az irányba halad a világ. Miért kellene lemaradnunk?" - kérdezte Sólymos. Pozsony. A miniszter elismerte, hogy nagy beruházásról van szó. „De mindennek megvan az ára, annak is, hogy tiszta legyen az országunk” - mondta Sólymos a TASR hírügynökségnek adott interjúban. Egyben kilátásba helyezte, hogy hajlandó lesz tárgyalni arról, hogyan érhető el a legoptimálisabb betétdíjas rendszer. Sólymos szerint az az érv, hogy a betétdíjas rendszer bevezetését követően az emberek nem fogják tovább szelektíven gyűjteni a hulladékot, nem állja meg a helyét. Példaként Lettországot említette, ahol állítása szerint a fenti intézkedést követően még tudatosabbá vált a szelektív hulladékgyűjtés. A bírálók gyakran példálóznak Németországgal, ahol a betétdíjas rendszer bevezetését követően csökkent a műanyag-újrafeldolgozás mértéke. „Amikor azonban bevezették a visszaváltórendszert, nőtt a hulladékégetés mértéke. Vagyis kevesebb hulladékot hasznosítottak újra, és többet égettek el. Látni kell az összefüggéseket” - érvelt a zöld tárca vezetője. A betétdíjas rendszer egyik leghevesebb ellenzője az SNS, mely szerint a bevezetése felrúgná a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszert, a lakosság pedig nem lenne motiválva, hogy szeparálja a hulladékot. A párt attól is tart, hogy a PET- palackok betétdíjas rendszerének bevezetése magával vonná a termék árának emelkedését, az átállás költségeit ugyanis a minisztérium a gyártókra hárítaná. A környezetvédelmi minisztérium november elején bejelentette, hogy megkezdte a betétdíjas rendszer előkészítését. A kezdetleges költségek elérhetik a 80 millió eurót. Az előzetes elemzés szerint a PET- palackok betétdíja 12 cent, az alumíniumdobozoké pedig 10 cent körül mozoghat majd. Ilyen módon a műanyag palackok 90 százaléka kerülne begyűjtésre. Szlovákiában egy év alatt mintegy egymilliárd PET-palack kerül kereskedelmi forgalomba. A szelektív hulladékgyűjtésnek köszönhetően mintegy 60 százalékuk kerül visszaváltásra. Ha ez az arány elérné a 90 százalékot, a palackokkal, amelyeket ilyen módon gyűjtenének be, 22 méteres magasságig fel lehetne tölteni a pozsonyi Szabadság teret. (TASR) NAGY ROLAND Szlovákia lakossága többet költ alkoholra mint az európai átlag - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának legújabb felméréséből. Pozsony. Az adatok alapján a szlovák háztartások 2017-ben a kiadásaik csaknem 2,5 százalékát költötték alkoholra. Ehhez képest az EU-tagállamokban mért átlag 1,6 százalék. Ebbe az arányba nem számít bele a vendéglőkben és kocsmákban vásárolt alkohol, csupán az üzletekben vásárolt szeszes italok. Európában a legtöbb pénzt az észt családok költik el alkoholra, a kiadásaik 5,2 százalékát, vagyis az átlagnak több mint háromszorosát. A szomszédos államok közül Csehországban (3,5%), Lengyelországban (3,3%) és Magyarországon (3,0%) is több alkoholt vásárolnak az emberek. Egyedül Ausztria marad el Szlovákiától, itt a háztartások kiadásainak 1,4 százalékát teszik ki szeszes italok, vagyis az osztrákok még az EU-s átlagtól is elmaradnak. A legkevesebb pénzt a görög, az olasz és a spanyol családok költik alkoholra - ezekben az országokban az arány nem haladja meg akiadások 1 százalékát sem. A felmérés adataiból az is kiderül, hogy a szlovák háztartások pénze leginkább a lakhatásra (23,7%) és ételre (16,6%) megy el, viszont az emberek többet költenek szeszes italokra és dohányipari termékekre, mint öltözködésre vagy tankolásra. A családok ugyanis az összes kiadásuk 5 százalékát költik alkoholra és cigarettára, 4 százalékát ruhákra, és csupán 3,4 százalékát benzinre. A háztartások kiadásaik 2,5 Százalékát költötték alkoholra (Felvétel: Matej Kalina/Plus jeden defí)
