Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-28 / 23. szám

2 I KÖZÉLET 2019. január 28.1 www.ujszo.com Danko fékezi az alkotmánybíró­választást Pozsony. Andrej Danko (SNS) házelnök szombaton szólította fel az alkotmányjogi bizottság sme­­res elnökét, Róbert Madejt, hogy a testület addig ülésezzen, „amíg nem dönt Robert Fico szakmai gyakorlatáról, akár pozitívan, akár negatívan”. A házelnök sze­rint a jelölteknek joguk van arra, hogy a testület meghallgassa őket, és arra is, hogy megtudják, teljesítik-e a feltételeket vagy sem. A házelnök szerint a helyzetet Peter Kresák (Híd), az alkot­mányjogi bizottság tagja komp­likálja, aki nem vesz részt a tes­tület munkájában, mert ő is pá­lyázik az Alkotmánybíróságra. Kresák reakciójában leszögezte, azonnal kész távozni a bizottság­ból. „Nem egészen értem a ház­elnök reakcióját, hiszen már jó­val a szavazás előtt kijelentettem, nem lenne szerencsés, ha én, mint jelölt részt vennék az ülésen és a szavazáson” - nyilatkozta tegnap Kresák azzal, hogy a testületi tag­ságáról valószínűleg már a hol­nap kezdődő parlamenti ülés leg­elején lemond. Az ellenzék szerint Danko nem kényszerítheti erre a parla­menti bizottságot, Miroslav Beblavy (Spolu) azonnal kije­lentette, hogy az újonnan össze­hívott ülésen nem fog részt ven­ni. Alojz Baránik (SaS) szerint pedig a képviselők nem dönthet­nek ismételten olyasmiről, ami­ről már döntöttek. Lucia Zitnanská szerint Fico jelölésé­ről jelenleg már a parlamentnek kellene szavaznia. (dp, TASR) RÖVIDEN Kiska berendelte a belügyminisztert Pozsony. A héten találkozni akar Andrej Kiska államfő De­­nisa Saková (Smer) belügymi­niszterrel. Kiska azt akarja ki­deríteni, milyen stádiumban van a Ján Kuciak és Martina Kusnírová meggyilkolása ügyében indított vizsgálat. Kis­ka ugyan elismeri, hogy Tibor Gáspár rendőrfőkapitány levál­tása után előrelépés történt a nyomozásban, de az egymást követő botrányok továbbra is aggodalomra adnak okot. (TASR) Pellegrini zavarja az SNS üzletét DEMECS PÉTER Pozsony. Mégsem került a kormány napirendjére az SNS újabb védelmi biznisze, Peter Pellegrini kormányfő utasítá­sára nem is tárgyalt a kabinet a részben szlovák fejlesztésű, Vidra elnevezésű 8x8-as meg­hajtású páncélozott katonai csapatszállítók vásárlásáról. A 81 finn-szlovák gyártású csa­patszállító vásárlásáról szóló doku­mentum novembertől kész, Peter Gajdos (SNS) védelmi miniszter a múlt heti kormányülést megelőző biztonsági tanács ülésére sorolta be napirendi pontként. Mégsem járt si­kerrel, Peter Pellegrini kormányfő ugyanis még az ülés előtt kijelentet­te, hogy a dokumentumról nem fog­nak szavazni. „A csapatszállítókról végképp nem fogunk tárgyalni, a biztonsági tanácson és a kormányü­lésen sem” — mondta a miniszterel­nök. A stratégia visszaköszön A Vidra prototípusát tavaly mu­tatta be a védelmi tárca. Cubomír Galko (SaS) volt védelmi miniszter szerint a finn-szlovák Vidra csapat­­szállítónak vékonyabb a páncélzata, annak érdekében, hogy képes le­gyen úszni a vízen. Vastagabb pán­célzattal elsüllyedne, így viszont nem lehet használni éles harci be­vetésen. Azt, hogy mi lesz a csapatszállí­tók sorsa, egyelőre nem tudni, ám nem kizárt, hogy bizonyos kompro­misszum tárgyát fogja képezni ez az üzlet. Pellegrini ugyanis a múlt hé­ten kijelentette, hogy először az or­szág biztonsági stratégiájáról szóló dokumentumokat kell jóváhagyni a parlamentben. Ezek elfogadását régóta blokkolja az SNS, ugyanis a dokumentumok. Oroszországot po­tenciális veszélyforrásként említik. „Követelni fogom, hogy a hadsereg további nagy, modernizálási pro­jektjeit csak azután hagyjuk jóvá, hogy végleg lezártuk a stratégiai do­kumentumok kérdését” - mondta az elmúlt napokban a miniszterelnök. Nem kizárt, hogy az SNS rábólint a védelmi stratégiára cserébe azért, hogy a kormány jóváhagyja ezt a bizniszét. További lehetőség, hogy a tervezett 81 helyett kevesebb csa­patszállítót próbál majd megrendel­ni, s az így módosított szerződést megpróbálja ismét beiktatni a kor­mány napirendi pontjai közé. A har­madik lehetőség pedig az, hogy vég­leg lemondanak az egész üzletről. Zuzanát azért vettek Az SNS azonjavaslatával sem járt sikerrel, hogy a kormány további öt évre hosszabbítsa meg Moszkvával a MiG-29-es vadászgépek karban­tartásáról szóló szerződést. Szlová­kiának idén jár le a 12 orosz vadász­gép karbantartásáról szóló szerző­dése. Andrej Danko pártja azt akar­ja, hogy 2022-ig az ország az orosz vadászgépeket használja addig, míg nem érkeznek meg az USA-ból megrendelt F-16-os vadászgépek. A koalíciós partnerek ezt az ötletet el­utasították, s felszólították a védel­mi tárcát, hogy találjon más mód­szert az ország légterének védelmé­re. Az SNS legutóbb tavaly kará­csony előtt járt sikerrel egy védelmi biznisszel; az állam rábólintott 25 Zuzana elnevezésű önjáró löveg megvásárlására összesen 172 millió euróért. (dem, dennikn) Államfő választás: szoros lehet a 2. forduló is ÖSSZEFOGLALÓ Ha lesz második forduló az államfőválasztáson, akkor az a Focus ügynökság aktuális felméráse szerint nagyon szoros lesz. Pozsony. Ha a második fordulóba Robert Mistrík kerülne a Smer jelölt­jével, Maros Sefcoviccsal, akkor esélyeik tulajdonképpen azonosak lennének. Ilyen felállásban Sefcovic a szavazatok 50,1 százalékát szerez­né meg, míg Mistrík 49,9 százaléku­kat. Zuzana Caputová, a Progresszív Szlovákia államfőjelöltje esetében az arány 58:42 lenne Sefcovic javára. Robert Mistrík az esélyesebb ellen­zéki a másodikfordulóban is (TASR-fotó) Ezt az eredményt azoknak a vá­laszaiból kapta meg az ügynökség, akik azt nyilatkozták, egészen biz­tos, hogy részt vennének a válasz­táson - a megkérdezettek több mint 50 százalékáról van szó. A válasz­adók harmada mondta, hogy ha ez a két jelölt jutna a második forduló­ba, akkor nem mennének el szavaz­­ni. A közvélemény-kutatás arra is rá­mutatott, hogy a Legfelsőbb Bíróság bírója, Stefan Harabin is az esélye­sebb jelöltek közé tartozik. 12 szá­zalékot szerzett abban az időben, amikor még Andrej Danko és Mari­an Kotleba indulását is valószínűsítették. Harabin a felmé­rés szerint Kotleba szavazótáborától már most is 16 százalékot kapna. A második fordulóban valószínűleg minimális esélyei lennének, ám csak akkor, ha Robert Mistríkkel vagy Maros Sefcoviccsal kellene megbir­kóznia. Bugár Béla, a Híd elnöke továbbra is jelentős támogatásnak örvend, a valamivel több mint tízszázalékos eredményt elsősorban annak kö­szönheti, hogy a Híd választóinak több mint 90 százaléka rá szavazna. Az SNS kivételével kisebb mérték­ben más pártok választóit is megszó­lítja. Második fordulóban a Híd el­nökének már nehezebb lenne a dol­ga, Sefcoviccsal 68:32 arányban, Harabinnal valamivel szorosabban, 54:46 arányban vesztene. (TASR, dp) Két év alatt felére csökkent a hamis bankjegyek száma ÖSSZEFOGLALÓ Az előző évhez kópéét tavaly a felére, 1473 darabra eeett vissza a Szlovákiában lefog­lalt hamis euróbankjegyek száma, amire 2012 óta nem volt példa az országban. Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank szerint azonban nem árt az óvatosság, hiszen a hamis bankók többségét már csak a forgalomba hozását követően szűrték ki. A jó hír, hogy az elmúlt pár évben a statisztika egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, 2014-ben például még több mint 3400 hamis bankje­gyet foglaltak le Szlovákiában - nyi­latkozta Martina Vráblik Solcá­­nyiová, a jegybank szóvivője. A rossz hír, hogy a tavaly lefoglalt hamis bankjegyek 90 százalékát már csak a forgalomba hozatalát követő­en sikerült kiszűrni, vagyis elvileg bárki pénztárcájában lapulhat hamis bankjegy. A jegybank azt ajánlja, hogy ha a vásárlásaink során gyanús bankjegyet kapunk, ne próbáljuk meg továbbadni, mert azzal mi is bűncselekményt követünk el. Ehe­lyett keressük fel a legközelebbi bank fiókját, és kérjük a bankjegy valódi­ságának vizsgálatát. Ha a bankjegy a vizsgálat során eredetinek bizonyul, úgy tulajdonosa visszakapja az el­lenértékét, a hamisnak bizonyuló Lefoglalt hamis euróbankjegyek 2012 1444 darab 2013 2715 darab 2014 3466 darab 2015 2924 darab 2016 3198 darab 2017 2982 darab 2018 1473 darab (Forrás: nbs.sk) bankjegyért azonban nem jár térítés, ráadásul a rendőrségnek is el kell magyaráznunk, hogy hogyan jutot­tunk hozzá a hamisítványhoz. A ta­valy lefoglalt hamisítványok több­sége a magasabb értékű címletek kö­zül került ki. Nagyjából a felét teszik ki az ötvenesek, csaknem harmadát a százasok, tizedét pedig a két- és öt­százasok. Euróérméből tavaly 1249-et fog­laltak le, nem egész 170-nel többet az egy évvel korábbinál. Az érmék ese­tében 2013 számított a rekordévnek, amikor több mint 32 ezer hamis eu­­róérmét foglaltak le. Az érmék kö­zül továbbra is a 2 euróst hamisítják a leggyakrabban, ezek teszik ki a ha­misítványok csaknem 80 százalékát. „A Szlovákiában tavaly lefoglalt hamis bankók és érmék továbbra is jó minőségű hamisítványnak számíta­nak” - mondta Solcányiová, aki sze­rint azonban a hamis bankók kiszűrésére sokszor speciális eszköz­re sincs szükség, néha elég a tapintás vagy a biztonsági elemek figyelmes átvizsgálása. A hamis érméket már sokkal nehezebb felismerni, néhány trükkel azonban ezek esetében is kiszűrhető a hamisítvány. A hamis egy- és kéteurósok fontos ismertető­jele például, hogy a középső részüket kisebb-nagyobb erőfeszítés árán ki lehet venni. Mágnessel is meg lehet állapítani a pénz eredetiségét: az egy- és kéteurós érmék közepét enyhén vonzza a mágnes, a hamisakét vi­szont vagy egyáltalán nem vonzza, vagy nagyon erősen, ami szintén gyanús lehet. Hogy hogyan külön­böztethetjük meg a valódi bankje­gyeket és érméket a hamisaktól, arról a jegybank honlapján (www.nbs.sk ) találhatnak bővebb tájékoztatást. (mi) Pellegrini már többször fékezte az SNS fegyvervásárlási terveit (TASR-feivétei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom