Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-26 / 22. szám
www.ujszo.com I 2019. január 26. KÖZÉLET I 3 A rendőrség figyelhette Kuciakot ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Átvilágíthatta a rendőrség pár hónappal a meggyilkolása előtt Ján Kuciakot. Bár Tibor Gaipar volt rendőrfőkapitány tagad, a gyanú szerint mindez az ő utasítására történt. A Denník N napilap információi szerint a megfigyelést Pavol Vorobjov, a pénzügyi rendőrség hírszerző osztályának a vezetője végezhette, aki 2017 őszén a rendőrségi adatbázisban kutatott Ján Kuciak után. Egy ilyen átvilágítás során elsősorban az érintettek személyes adatait vizsgálják meg, a családi állapotukat és a pénzügyi helyzetüket. A nyomozók már kihallgatták Vorobjovot, aki vallomásában azt állította, Tibor Gáspár (Smer-jelölt) volt rendőrfőkapitány bizta meg a feladattal. GaSpar tagad Pavol Vorobjov nem volt hajlandó válaszolni az újságírók kérdéseire. „Erről biztosan nem fogok beszélni” -jelentette ki. Tibor Gáspár tagadta az állításokat. „Soha nem adtam ki ilyen utasítást. A nyomozás fejleményeiről már nem tájékoztatnak, így erről többet nem tudok mondani. Az viszont egyáltalán nem lep meg, hogy a liberális média képviselői ismét olyan információk alapján nyomoznak, amelyekhez csakis törvénytelen módon juthattak hozzá” - közölte a volt főrendőr, utalva arra, hogy a Vorobjov kihallgatásával kapcsolatos információk a nyomozást végző személyek valamelyikétől származhatnak. Nyilvános ellenőrzás kell Roman Kvasnicát, Martina Kusnírová családjának ügyvédjét meglepte a hír. „Ez még számomra is újdonság, nem ismerem a részleteket. Azt már korábban is tudtuk, hogy a rendőrség és az ügyészség nem vette figyelembe Ján Kuciak feljelentését, amikor Marián Kocner megfenyegette őt. Most pedig kiderül, hogy még meg is figyelték? Ezek után még inkább úgy gondolom, hogy szükség lenne a nyomozás nyilvános ellenőrzésére. Attól tartok, hogy az utóbbi években bizonyos csoportok fokozatosan szétrombolták az igazságszolgáltatás intézményeit” - tette hozzá Kvasnica. Koőner lehet a háttérben A nyomozás során már kiderült, hogy a gyilkosság előtt Peter Tóth, a titkosszolgálattal együttműködő újságíró is megfigyelte Kuciakot. A Denník N szerint Tóth megrendelője a jelenleg előzetes letartóztatásban levő Marián Kocner volt. Tóth állítja, nem tudta, hogy végezni akarnak Kuciakkal. Azt hitte, hogy Kocner csak az ellenőrzése alatt szeretné tartani az újságírót. A megfigyelésben állítólag részt vett egy Kocnerhez és a Smerhez közeli vállalkozó, Norbert Bödör is, aki a rendőrségtől származó információkkal és pénzzel segítette Tóthot. A volt újságíró szerint Bödör több magas beosztású rendőrrel is kapcsolatban áll, jó kapcsolatokat ápol Tibor Gáspárral is. Gáspár jelenleg Denisa Saková (Smer) belügyminiszter tanácsadójaként dolgozik. A belügy nem reagált a legfrissebb fejleményekre. A megfigyeléssel vádolt Pavol Vorobjov Nagyemőkén (Veiké Janíkovce) él a volt rendőrfőkapitány szomszédságában. (nar, Denník N) Lakásfelújítási lázban ég a hazai lakosság Pozsony. Szlovákiában nem csupán a lakásépítési kedv nőtt az elmúlt időszakban, hanem egyre többen döntenek a már meglevő ingatlanuk felújítása mellett is. Tavaly minden negyedik család végzett kisebbnagyobb felújítást a lakásán, családi házán vagy a nyaralóján nyilatkozta Jaroslav Ondrusek, a Home Credit elemzője. Az áruhiteleiről ismert társaság legfrissebb felmérése szerint az esetek csaknem felében a konyhát újították fel, harmaduknál a régi ablakokat cserélték újakra, a családok tizede pedig a villany- és gázvezetékeket újíttatta fel. Az ingatlan teljes körű felújítására ugyanakkor a háztartások csupán 2 százaléka szánta rá magát. Ennek megfelelően alakultak a felújítással kapcsolatos kiadások is. Akik erre rászánták magukat, azoknak nagyjából a 80 százaléka a Home Credit elemzése szerint legfeljebb 10 ezer eurót költött, míg a családok nagyjából tizede 20 ezer eurónál is nagyobb összeget használt fel. „A lakásfelújítást a nagy többség, a megkérdezettek több mint fele a korábban megtakarított összegből finanszírozta. A tizedük erre fogyasztási hitelt, 6 százalékuk jelzáloghiteit vesz fel, 3 százalékuk pedig a barátoktól, rokonoktól kér kölcsön” - zárta Jarolsav Ondrusek, a Home Credit elemzője. (mi) Új mozgalom az ellenzéki összefogásért KÓSAANDRÁS Most Jávor Benedek szeretne közös ellenzéki listát létrehozni az EP-választásra. Korábban hasonló ötlettel állt elő Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, és egy felmérés szerint az ellenzéki választék is ezt szeretnék. Már csak a pártokat kellene meggyőzni. „Képviselő úr, ha vége a műsornak, üljünk be az első kocsmába, igyunk egy sört és alapítsunk egy mozgalmat egy közös ellenzéki EP-lista érdekében” - így ironizált a Népszava munkatársa múlt pénteken az ATV műsorában Jávor Benedek (Párbeszéd) európai parlamenti képviselővel. Az ok: a Párbeszéd európai parlamenti képviselője aznap jelentette be, hogy Közös Európa néven mozgalmat indít annak érdekében, hogy májusban az EP- választáson az ellenzéki pártok induljanak közös listán. Sok támogató A Közös Európát számos ismert közéleti személyiség támogatja, például Mellár Tamás közgazdász, ellenzéki képviselő, Bőd Péter Ákos (aki korábban volt a Fidesz miniszterelnök-jelöltje is), Andor László és Balázs Péter volt uniós biztosok, Ámon Ada környezetvédő és Bojár Gábor nagyvállalkozó, aki korábban jelentős mennyiségű pénzzel támogatta a Momentum Mozgalmat. Az eseményen Jávor Benedek arról beszélt, Magyarországnak a választáson arról kell döntenie, aktív részese lesz-e egy sikeres Európa felépítésének, vagy „annak megfúrása a célja”. Szerinte az ellenzéknek egy olyan hatékony Európa képét kell megfogalmaznia, amit szembeállíthatnak a kormány uniós egységet folyamatosan aláásó politikájával. Mivel az ellenzéki pártok - már a Jobbik is - egyaránt támogatják például az európai ügyészséget, a szociális Európa ügyét, a tagállamok közti gazdasági különbségek csökkentését, ezekkel a szlogenekkel lehetne kampányolni a Fidesszel szemben. Hatan 9 helyre Az ATV-ben egyébként Jávor Benedek azt mondta, a mozgalom fő célja, hogy megakadályozza: a jelenlegi 12-nél több képviselői helyet szerezzen meg a Fidesz a Magyarországnak járó 21-ből. A közvélemény-kutatási adatok alapján a kormánypárt legalább 12 mandátumra nyugodtan számíthat, de nem kizárt, hogy 13, sőt 14 Fideszjelölt is kijuthat Brüsszelbe. Vagyis egy közös lista esetében az ellenzéknek reálisan 8-9 helyet kellene elosztania. Erre pályázna az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, az LMP, a Momentum, a Demokratikus Koalíció, vagyis hatan. Ez azt jelenti, hogy maximum két szereplő számíthatna egynél több mandátumra, ami nyilván nincs összhangban a politikai ambíciókkal. Persze maga Jávor Benedek is abban bízik, hogy a közös lista „felhajtóerőt” is jelentene, és együtt jobban szerepelnének a pártok, mint külön-külön. Langyos fogadtatás Ennek érdekében alakult meg január elején Márki-Zay Péter mozgalma Mindenki Magyarországa néven, és közös EP-lista állítására szólított fel - némileg váratlanul — Tóth Bertalan az MSZP elnöke is egy kormányellenes tüntetésen. Csakhogy egyelőre mérsékelt a fogadókészség az érintettek részéről. Márki-Zay Péter hamar le is tett arról, hogy már az EP-választásra is közösen készüljenek a pártok, és bejelentette, hogy az őszi helyhatósági választásra koncentrálnak, Tóth Bertalan felhívására pedig a Jobbik, a Momentum és az LMP is úgy reagált, hogy önállóan terveznek indulni. A DK nem foglalt állást, nyíltan pedig csak az MSZP és a Párbeszéd támogatta az ötletet - majd pár nap múlva maga Tóth Bertalan nyilatkozta azt, hogy a felhívásából valószínűleg nem lesz semmi. Érdekes egyébként, hogy Márki-Zay Péter és Jávor Benedek mozgalma erős személyi átfedéseket mutat. Bőd Péter Ákos, Mellár Tamás, Hadházy Ákos mindkettőnek tagja. Egyelőre az sem világos, Jávor Benedek hogyan képzeli el magának a Közös Európa Mozgalomnak a működését, a bejelentés óta semmilyen hír nincs arról, hogy tárgyalásokat kezdeményeztek volna az érintettek között. Választói akarat A puszta választási matematika alapján egyébként megérné a pártoknak, ha közösen indulnának. A Political Capital választási kalkulátora szerint például, ha egy közös ellenzéki lista minimálisan, 51—49 százalékos arányban győzi le a Fideszt, akkor 11 ellenzéki és 10 kormánypárti EP-képviselő mehetne ki Brüsszelbe. Viszont, ha az 51 százalékos ellenzéki szavazattöbbség mondj uk 15-12-8-8-8 arányban oszlana meg öt ellenzéki párt között, akkor már a 49 százalékos Fidesz lenne az abszolút nyerő: a 12 kormánypárti mandátum mellé csak 9 ellenzéki jutna. Persze ez egyelőre mind puszta matek, de a Népszava közölte a Publicus Intézet felmérését, miszerint a megkérdezettek 53 százaléka szeretné, hogy az ellenzéki pártok közös listán induljanak. Érdekes, hogy a Publicus szerint a legnagyobb arányban a Jobbik szimpatizánsai (88 százalékuk) van a közös lista mellett, de az MSZP-sek 71 százaléka is így gondolkodik. Ráadásul még a Fidesz szavazóinak a 28 százaléka is úgy gondolja, ez lenne az előnyös az ellenzék számára. Jávor Benedek (ep felvétel) Februárban lesz egy éve, hogy meggyilkolták Ján Kuciakotés Martina Kuánírovát (Foto Matej Kaima)
