Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-24 / 20. szám
Pár gondolat a pályaválasztásról... Főiskola - elég rövid összetett szó, ami sokakban nagyon vegyes érzelmeket ébreszt. Egyesek örülnek, s alig várják, hogy végre belekóstolhassanak a vonzó egyetemi diákéletbe, másokat a tudásvágyuk hajt, vagy új embereket akarnak megismerni. vannak olyanok is, akik félnek, bizonytalanok - egyrészt mert alaptermészetükből adódóan rettegnek a környezetváltástól, nehezebben alkalmazkodnak, másrészt nem biztosak abban, hogy jól döntöttek-e, megfelelő szakmát, iskolát választottak-e, illetve hogy egyáltalán tovább akarnak-e tanulni. Nem is olyan régen a főiskolai végzettségnek még igazi presztízse volt. Ma ez standardnak számít, sok fiataltól egyszerűen elvárják, hogy szerezzen valamilyen diplomát, miközben az egyetemi végzettség már nem garancia arra, hogy a végzősnek biztos, jól fizetett állása lesz. Harc a diákokért Az utóbbi tíz évben a felsőoktatási intézményekben évente csökkent a hallgatók száma, és a demográfiai hullám a főiskoláknak komoly fejtörést okoz, ugyanis továbbra is fejpénzt kapnak. Ez azt jelenti, hogy a finanszírozásuk a diákok számától függ - minél kevesebben jelentkeznek és iratkoznak be az alsóbb évfolyamokba, annál kevesebb pénz vándorol az adott intézmény kasszájába. Ebből kifolyólag a főiskoláknak sokszor harcolniuk kell az új hallgatókért. Kérdéses azonban, hogy e harc során milyen fegyvereket vernek be. Van, ahová könnyű felvételt nyerni: vagy nincs is felvételi vizsga, vagy olyan egyszerű, hogy szinte mindenki megcsinálja, s a hallgatókat később, az első két évfolyamban szűrik meg. Az életképesek, a tehetségesek sikeresen veszik az akadályokat, a többiek pedig az első sikertelen vizsgák után feladják, s ádépnek egy másik szakra vág}' iskolába, egyesek pedig végképp búcsút mondanak a tanulásnak. Pályamódosítás Ha menet közben tudatosítjuk, hogy a kiválasztott szakma nem nekünk való, nem érdekel, nincs hozzá tehetségünk, soha sem késő pályát módosítani, a korábbi döntéseket mindig felül lehet bírálni, ám sokkal bonyolultabb dolog, mint eleve jó úton elindulni. Éppen ezért a pályaválasztást nem szabad elkapkodni, s a középiskolák végzőseinek most alaposan meg kell fontolniuk, mihez kezdjenek az életükkel. Ideális esetben a fiatalok tudják, mi érdekli őket, mihez van tehetségük, milyen szakmák iránt van kereslet a munkaerőpiacon, s mindezt figyelembe véve mérlegelik, amikor eldöntik, továbbtanuljanak-e, illetve hogy milyen iskolát válasszanak. Mire van kereslet? A felsőoktatási intézményeknek is rugalmasan alkalmazkodniuk kellene a változó munkaerőpiachoz. Sajnos, több főiskola manapság olyan problematikus tanulmányi programokat kínál, melyek végzősei egyáltalán nem vagy csak nehezen tudnak érvényesülni. Nem árt tudatosítani: a szlovákiai gazdaságnak a gép-, főleg az autóipar a húzóereje, ami feltehetően még sokáig így lesz, úgyhogy műszaki végzettséggel viszonylag gyorsan el lehet helyezkedni, és elég jól fizetett - mintegy 1500 eurós — állásra lehet számítani. Modern korunkban, a számítógépek világában az informatikának is van jövője - jelenleg ez az egyik legjobban fizetett ágazat. Ezenkívül a közgazdász végzettséggel rendelkezők előtt is számtalan lehetőség és munkavállalási forma áll, az igazán tehetségesek jól helyezkedhetnek, és jól is kereshetnek. Noha pénzorientált világban élünk, a pszichológusok szerint nem a legszerencsésebb, ha a jövőbeli szakmánk kiválasztásakor főleg és kizárólag az lebeg a szemünk előtt, hogy az egyes foglalkozások esetében milyen fizetésre lehet számítani. Jó, ha van pénze az embernek, de önmagában nem boldogít. Olyan szakmát kell választani, hogy később örömmel járjunk munkába! Több szempont A konkrét felsőoktatási intézmény kiválasztását számos tényező befolyásolja. Fontos, hogy milyen messze van a lakhelytől, lehet-e kollégiumot intézni, valamint sokat nyomhat a latban az egyes intézmények presztízse, színvonala, felszereltsége és nem utolsósorban a család anyagi helyzete. Noha a közoktatás díjmentes, a továbbtanulás nincs ingyen, úgyhogy a jövő megtervezésekor ezt is szem előtt kell tartani. Aki nem tudja, mihez kezdjen az életével, s képtelen eldönteni, továbbtanuljon-e, pszichológustól, pályaválasztási szaktanácsadótól, a tanáraitól és a szüleitől kérhet segítséget. Mellékletünkkel szintén próbálunk útmutatóval szolgálni, igyekszünk segíteni jobban tájékozódni az egyetemek kínálatában és a pályaválasztásban. (sza)
