Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-24 / 20. szám
8 KÜLFÖLD 2019. január 24.1 www.ujszo.com Folytatódik az arab-kurd erők offenzívája, ezrek menekültek el RÖVIDEN Elmaradnak a napi sajtótájékoztatók Washington. Nem lesznek többé rendszeres sajtótájékoztatók a Fehér Házban - jelezte Twitterfiókján Donald Trump amerikai elnök. Trump a napi sajtótájékoztatók várható elmaradását azzal indokolta, hogy az újságírók szerinte méltatlanul és tisztességtelenül viselkednek Sarah Huckabee Sanders szóvivőnővel. „Sarah Sanders azért nem lép többé az emelvényre, mert a sajtó durván bánik vele, és pontatlanul tudósít, különösen a sajtó egyes képviselői. Mondtam is neki, hogy ne izgassa magát, a mondanivaló e nélkül is nyilvánosságra kerül” - fogalmazott mikroblogjában az elnök. Hozzáfűzte még, hogy szerinte az újságírók többsége úgysem tudósít tisztességesen. (MTI) Backstop - nem tárgyalhatják újra Krakk6. Az Európai Bizottság első alelnöke szerint az Európai Unió nem tárgyalhatja újra az Egyesült Királyság kormányával a brit EU-tagság megszűnéséről (brexit) szóló megállapodásnak az ír-északír tartalékmegoldásra vonatkozó részét. Frans Timmermans tegnap Krakkóban kijelentette: „Írország pártján állunk”, a tartalékmegoldást (backstop) nem lehet újratárgyalni a brit kormánnyal. A backstop-mechanizmus brit részről a legsúlyosabban bírált eleme a brit kormány és az EU között létrejött brexit-megállapodásnak, amelyet a londoni törvényhozás alsóháza a múlt héten nagy arányban elutasított. A tartalékmegoldás alapján - ha más megoldás nem születik - egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bejrut. A kurd vezetésű, Szíriéi Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab koalíció fegyveresei tegnap kiűzték az utolsó kelet-szíriai faluból is az Iszlám Állam terrorista szervezet harcosait. A harcok következtében kedd reggel óta több mint ötezren elmenekültek a térségből - jelentette az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH). Az SDF a kelet-szíriai Deir-ez-Zór tartományban lévő, Baguz nevű falu elfoglalásával a dzsihádistákat a környékbeli mezőgazdasági területekre szorította vissza. Az OSDH értesülései szerint a rendezetlenül visszavonuló terroristák két, a közelben lévő tanyára menekültek. „Ha az SDF csapatai elfoglalják a tanyákat, vége a terroristák utolsó kelet-szíriai zárványának” - mondta Rámi Abder-Rahmán, a szervezet vezetője, hozzátéve, hogy információi szerint Baguzban már elkezdték a település átfésülését, az esetleg még ott bujkáló dzsihádisták után kutatva. A csapatmozgásokról érkező híreket megerősítette az SDF-et támogató, Egyesült Államok vezette nemzetközi ' koalíció szóvivője, Sean Ryan ezredes is, aki szerint az arab-kurd erők kevesebb mint 10 kilométerre jártak az iraki határtól, és folyamatosan nyomultak előre. Az OSDH értesülései szerint az elmúlt 24 órában a harcok miatt több mint ötezren elmenekültek a térségből. Rámi Abder-Rahmán hozzátette, a menekülők közt legalább 470 dzsihádista is van. A szervezet szerint az SDF szeptemberi előrenyomulásának kezdete óta majdnem 27 ezren menekültek el a környékről, beleértve az Iszlám Állam soraiban harcoló külföldi állampolgárokat is. Az SDF az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció támogatásával szeptemberben kezdett offenzívát a dzsihádista szervezet maradéka ellen a környéken. Az OSDH szerint ezalatt körülbelül 1900 terrorista, 630 SDF-fegyveres és 388 civil halt meg, köztük 141 gyerek. Az iraki határhoz közeli Deir-ez- Zór tartományban tavaly óta zajló harcokban a terroristák decemberben veszítették el a térségben található utolsó városi bázisukat, Hadzsínt. Donald Trump amerikai elnök a múlt hónapban már bejelentette, hogy az Iszlám Államot sikerült legyőzni, ezért az Egyesült Államok kivonul a térségből. Később pontosította, hogy a csapatkivonás megfontolt lesz. Az észak-szíriai kurdok attól tartanak, hogy az amerikai erők helyét a kurd milíciákat terroristának tekintő Törökország foglalja el. Konténerekből, autógumikból rögtönzött „máglyát" gyújtottak fel tegnap reggel Madridban a taxisok, akik az alternatív közösségi személyszállítást végző cégek (Über, Cabify) működésének korlátozásáért sztrájkolnak már három napja. A tiltakozó akció a madridi vásárközpont főbejáratánál vette kezdetét, ahol tegnap nyitotta meg a spanyol királyi pára világ egyik legnagyobb nemzetközi turisztikai vásárát. A taxisok autóikkal a helyszínre vezető több utat is lezártak, mintegy fél órán keresztül akadályozták a közeli M40-es autópálya forgalmát. Madridban hétfőn léptek határozatlan idejű sztrájkba a taxisok, Katalóniában már hat napja tart a taxisok sztrájkja az alternatív közösségi személyszállítási szolgáltatások feltételeinek szigorítása érdekében. (TASR/AP-feivétei) Vita Macedónia új nevéről Athén. Megkezdődött a görög képviselők vitája a parlament tegnapi ülésén a Macedónia új nevéről kötött megállapodásról. A kérdés rendkívüli módon megosztja a görög társadalmat, csütörtökön további tüntetésekre lehet számítani. A vitát lezáró szavazást várhatóan ma este tartják. Elemzők szerint valószínűleg szűk többséggel, de megszavazzák a Macedóniával kötött megállapodást, bár ezt a társadalom jelentős része és az ellenzék is ellenzi. A szavazás napjára, mára az ellenzék tüntetéssorozatot jelentett be Athénba, illetve az ország második legnagyobb városába, Szalonikibe. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök 27 éves vita végére tett pontot azzal, hogy tavaly megállapodott a macedón kabinettel arról, hogy a volt jugoszláv tagállamot nevezzék Eszak- Macedóniának. Szkopje már elfogadta az egyezményt. (MTI) Kockázatot rejt magában az aranyútlevél-program Maduro elleni tüntetésre szólított fel az ellenzék Washington végleges döntése Moszkva. Az Egyesült Államok közölte Oroszországgal, hogy véglegesen eldöntötte: felmondja a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek felszámolásáról (INF) szóló szerződést - jelentette be Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. A védelmi tárca képviselőjével közösen megtartott tájékoztatóján Rjabkov elmondta, hogy az orosz félnek amerikai részről egy washingtoni diplomáciai csatornán keresztül erősítették meg a „legmagasabb szinten bejelentett szándékot”. (MTI) Felszámolják a tábort Róma. Az olasz katonák bevetésével kezdték meg a Róma közeli Castelnuovo di Porto menedékkérő-táborának felszámolását, ahonnan több mint ötszáz személyt helyeznek át máshova az új olasz migrációs törvénnyel összhangban. (MTI) BrUsszal. Komoly biztonsági kockázatot rejtenek magukban az ún. aranyútlevél- és aranyvízumprogramok, amelyek keretében egyes európai uniós tagországok állampolgárságot vagy letelepedési engedélyt kínálnak külföldieknek pénzért vagy befektetésekért cserébe - figyelmeztetett tegnap az Európai Bizottság. Állampolgárság csak Bulgáriában, Cipruson és Máltán vásárolható. Bizonyos letelepedési kötvényprogramot viszont jelenleg 20 EU-tag működtet: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy- Britannia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és Szlovákia. Az EB szerint ezek a programok komoly biztonsági kockázatokat jelentenek, aggályosak a pénzmosás és az adóelkerülés elleni küzdelem szempontjából, továbbá nem eléggé átláthatóak. A brüsszeli testület kiemelte, hogy az aranyútlevél-programokat működtető három országban nem előírás az ottani lakóhely vagy a valódi helyi kötelékek megléte az állampolgárság megszerzéséhez. „Nagyobb átláthatóságot akarunk, hogy mi alapján adják meg az állampolgárságot, és szorosabb együttműködést a tagállamok között. Nem lehet gyenge láncszem az EU-ban” - jelentette ki Vera Jourová uniós igazságügyi biztos. „Az érintettek nem pusztán valamely tagország, hanem egyúttal az EU állampolgárává is válnak, az azzal járó minden joggal, köztük a szabad mozgással és a belső piaci hozzáféréssel együtt. Azaz ezen országok Olyasmit árulnak, ami nem az övék” - mutatott rá. Dimitrisz Avramopulosz, az EB uniós belügyekért és polgárságért is felelős tagja szerint az Európai Bizottság szorosan figyelemmel fogja követni, hogy az érintett országok a közösségi jognak megfelelően jámak-e el. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Caracas. Nicolás Maduro venezuelai elnök elrendelte az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok teljes felülvizsgálatát, miután Mike Pence amerikai alelnök keményen bírálta őt, és támogatásáról biztosította az ellenzékét. „Döntöttem, és utasítottam a külügyminisztert arra, hogy kezdje el az amerikai kormányhoz fűződő kapcsolatok teljes és mindenre kiterjedő felülvizsgálatát. Az elkövetkező órákban döntést hozunk” - mondta Maduro. Hírügynökségek azzal hozzák összefüggésbe Maduro bejelentését, hogy Mike Pence kedden támogatásáról biztosította a venezuelai ellenzék tegnapra tervezett kormányellenes tüntetését, és diktátornak nevezte Madurót, akinek „nincs legitim joga igényt tartani a hatalomra”. Caracas tavaly májusban kiutasította az országból az USA nagykövetségének ügyvivőjét, Todd Robinsont és helyettesét, Brian Naranjót, akiket a dél-amerikai állam szocialista vezetése elleni összeesküvéssel és az elnökválasztás elszabotálásával vádoltak meg. Két nappal előtte tartottak Venezuelában elnökválasztást, amelyen Maduro győzött, de az Egyesült Államok és az EU nem ismerte el a szavazás eredményét. Venezuela hétfőn káoszba süllyedt, amikor a nemzeti gárda meg nem határozott számú katonájából alakult csoport egy helyi felkelést robbantott ki a fővárostól nyugatra fekvő Macaraóban. A nemzeti gárda katonái, akik szembefordultak az általuk elítéltjelenlegi rendszerrel, felszólították az embereket, hogy vonuljanak az utcákra. A biztonsági erők elnyomták a zendülést, ami utcai zavargásokat robbantott ki. Az összecsapásokban legkevesebb négyen vesztették életüket. A venezuelai ellenzék tegnapra Maduro elleni nagyszabású tüntetésre szólított fel. (MTI, TASR, ORF)