Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-24 / 20. szám
www.ujszo.com | 2019. január 24. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Lekerülünk a térképről? Egyre fogynak Trump körül a moderált konzervatív politikusok FELEDY BOTOND L emondott az amerikai külügyminisztérium közép-európai ügyekért felelős államtitkára. Wess Mitchell azok közé a diplomaták közé tartozik, akiket kifejezetten szerettek Közép-Európában: az Obamaféle emberjogi központú évek után sok helyen - így Budapesten is - örömmel fogadták az új megközelítést, amely mentén nem a nyílt kritizálás, kioktatás volt a diplomácia eszköze, hanem a zárt ajtók mögötti egyeztetések. Wess Mitchell korábban egy kifejezetten Közép-Európára koncentráló washingtoni kutatóintézetben tevékenykedett, nagyon jól ismerte a régiónkat, személyesen járt a legtöbb fővárosban, konferenciákon, találkozókon vett részt. Nehéz elképzelni még egy hasonló kaliberű személyt, aki vállalná a Trump-adminisztráció utolsó két évére ezt a kényes posztot. Ráadásul Mitchell a helyét a CEPA nevű think-tank élén az a Szemerkényi Réka vehette át, aki Orbán Viktor külügyi, kiberbiztonsági tanácsadója volt, a második Orbán-kormány alatt máig tartó nemzetközi kiberbiztonsági együttműködéseket indított útjára, majd washingtoni magyar nagykövet lett. Azt se felejtsük el, hogy január óta óriási tisztogatás zajlik Trump körül: az atlantista védelmi miniszter, Mattis tábornok távozik; a katonai múlttal rendelkező fehér házi kabinetfőnök, John Kelly szintén, és más szinteken is érződik, hogy a kampányüzemmódra kapcsoló Trump mellett a moderált konzervatívoknak egyre kevesebb levegő marad. Lemondólevelében Mitchell egyáltalán nem kritizálta a politikai vezetést, nem írt véleménykülönbségekről - ahogy ez a fentiekből is látszik, diplomataként sem a nyílt vitákat kedvelte. De ez nem jelenti azt, hogy a mélyben ne feszültek volna ellentétek Trump kommunikációja és az amerikai külügy között. Ezt többször tetten lehetett érni, kérdés, hogy vajon a térségünket érintően mely terveket fogja ez befolyásolni. Az egyeztetések után most visszatér a politikai kinyilatkoztatások kora? Vagy egyszerűen csak lekerülünk a stratégiai térképről, mint már néhányszor előfordult ez a régió történetében? Aggodalommal szemlélhetjük az amerikai adminisztráció viharait, újra érezhető, hogy ez minket, közép-európai embereket is érinthet. Budapesten különösen érzékeny a helyzet, hiszen nem jött össze az orosz fegyverkereskedők kiadatása az USA-nak, a CEU költözése eldöntött tény, és a sok fegyvervásárlás során éppen amerikai eszközökből nem történt látványos beszerzés Magyarországon. Bár ezek csak a felső politikai szint gesztusai lennének, az alsóbb, operatív szinteken továbbra is zajlik az együttműködés az amerikai és magyar felek között, a honvédelemtől a gazdaságig. Mindig az a dilemma, hogy ez az együttműködés alulról felfelé szivárog, és visszafogja a vezetőket a túlzott kilengéstől; vagy e vezetők távolságtartó magatartása nyomja-e inkább rá a bélyegét az alsóbb államigazgatási szintekre, felülről lefelé terjedve. A speciálisan felháborodott ügyész MARIÁN LEŐKO nem lenne információszivárogtatás, nem is sejtenénk, mi mindennel kellett volna foglalkoznia a Speciális Ügyészségnek. Már-már úgy tűnt, Dusán Kovácik speciális ügyész némasági fogadalmat tett, de a múlt héten mégis bevonult egy tévéstúdióba, hogy az ország elé tárja speciális panaszait. Azt mondta, harmincéves pályafutása alatt még egyetlen ügynél sem találkozott ilyen mértékű információkiszivárgással, mint a Kuciak-gyilkosság felderítése során. Hát azt nem mondhatjuk Kovácikról, hogy őszinte könnyeket hullat, csak éppen nem azon a síron, ahol akart. Merthogy ez a sírás sem őszinte. Tény, hogy sok információ kiszivárgott, csakhogy nem a Kuciakgyilkossággal összefüggésben. Hanem azokban az ügyekben, amelyek a kettős gyilkosság ügyében folytatott nyomozásnak köszönhetően, úgy „mellékesen” kerültek napvilágra. A rendőrség tavaly októberben átkutatta Marián Kocner ingatlanait, belekukkantott a széfjeibe is, és talált egy hangfelvételt, amelyen Kocner a volt főügyésszel, Dobroslav Tmkával beszél. Bár egy olyan hangfelvételről van szó, amelyen a maffialistán szereplő vállalkozó befolyásolja és korrumpálja az ország főügyészét, és a hangfelvételt a rendőrség átadta az ügyészségnek - sokáig mégsem történt semmi. Egészen addig, míg meg nem történt az információszivárogtatás. Három hónappal azután, hogy a rendőrség kezébe került az anyag, a speciális főügyész a politikai vitaműsorban belemondta a nézők képébe: „Ma dél körül megkaptuk azt a hangfelvételt, amelyen Kocner úr és Tmka úr beszélget, én továbbítottam az illetékes osztály igazgatójának, ő pedig az illetékes ügyésznek”. Azzal a kérdéssel, hogy miért tartott ez három hónapig, és egyáltalán mozdult volna-e az ügyészség, ha nem kerül sor a szivárogtatásra, Kovácik különösebben nem foglálkozott. A másik példa: tavaly november végén a széles körben ismert „titkos tanú” átadta a nyomozóknak azokat a cetliket, amelyeket Kocner juttatott ki a vizsgálati fogságból. Amíg erről nem jutottak a nyilvánosság . elé információk, nem is indult vizsgálat a nyomozás meghiúsítása és a hatósági intézkedés meghiúsítására tett kísérlet miatt. Mintha az ügyészséget egyáltalán nem érdekelte volna, ki mindenki próbált segíteni Marián Kocnemek, hogy kikerüljön a rácsok mögül. De amikor ezt megírták az újságok, csodálatos módon beindult a nyomozás is. Ha nem kerül nyilvánosságra, hogy ki mindenkinek a telefonszáma található meg Kocner „Ali Ajuskájának” mobilján, akkor René Vanek még mindig helyettes főügyész lenne, Peter Sufliarsky helyettes főügyész pedig nem vallja be a sajtónak, hogy tegeződik Kocnerrel, és SMS-eket is küldtek egymásnak. Nem tudnánk azt sem, hogy Martin Glváé, a szlovák parlament smeres alelnöke szelfiket küldözgetett Alena Zsuzsovának, és hogy a Kuciak-gyilkosságban való részvétel miatt őrizetbe vett Andruskó Zoltán korábban segített eltüntetni Ladislav Bastemáknak a Bonaparte luxuslakásokkal kapcsolatban elkövetett csalások nyomait. Azt meg tudjuk, ki mindenki lakik a Bonapartéban. Dusán Kovácik speciális ügyész okkal dühös a kiszivárgott információk miatt. Mert tudja, hogy már mi is tudjuk, hogy mi mindent kellett volna tennie az ügyészségnek, a kiszivárogtatások nélkül is. De ilyen speciális munkákhoz a kinevezése óta valahogy sosem fűlött a foga. A szerző a Trend hetilap kommentátora Ezt kell tennie annak, aki a brexit után is Angliában maradna Nem lesz ingyen a maradás. A brit becslés szerint 82 ezer szlovákiai állampolgár dolgozik Nagy-Britanniában, a szlovák kormány 80 és 100 ezer közé teszi a számukat. Megkezdődött a héten engedélyezési rendszer teljes próbája, amelyet a Nagy-Britanniában élő EU- állampolgárok brexit utáni otttartózkodásának lehetővé tételére dolgoztak ki. Elemzők komoly bírálatokkal illetik a rendszert, szerintük sok EU-állampolgár kimaradhat a eljárásból, így bizonytalanná válhat a tartózkodási jogviszonyuk. A brit statisztikai hivatal (ONS) becslései szerint 3,2 millió EU- állampolgár él a szigetországban, más becslések 3,5 millióra teszik a számukat. Azok az EU-polgárok, akik már törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában laknak, a brexit után is maradhatnak, megmaradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedési státusért kell folyamodniuk a belügyi tárcához. Mostantól minden EU-állampolgár benyújthatja folyamodványát a tartós letelepedési engedélyért, egészen 2021. június 31- éig. Ha a brit EU-tagság a kilépési feltételekről szóló megállapodás életbe lépése nélkül szűnik meg március végén, akkor a határidő 2020. december 31-éré módosulna, és ebben az esetben igazolni kellene, hogy a kérelmező már a kilépés március 29-i határnapján életvitelszerűen Nagy- Britanniában élt. A hatóságok kérése az, hogy akik a brexit után is Nagy-Britanniában kívánnak maradni, igazolják személyazonosságukat, nyilatkozzanak arról, hogy elítélte-e őket valamikor brit bíróság súlyosabb bűncselekményért, és igazolják, hogy életvitelszerűen Nagy-Britanniában élnek. 65 font A kérvényezők online felületen, akár okostelefonjukra letölthető alkalmazás segítségével is beterjeszthetik kérvényüket. A letelepedésért folyamodó felnőtteknek 65 font eljárási díjat kell fizetniük, a díj 16 évnél fiatalabbaknál 32,50 font. Kétféle tartózkodási jogviszonyért, letelepedett, illetve előzetes letelepedett státusért lehet folyamodni, attól függően, hogy a kérelmező a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-ig (megállapodás nélküli brexit esetén idén március 29-éig) eltöltött-e öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában. Azok is kitölthetik az ötéves tartózkodási időszakot, akik a határidő végéig még nem tartózkodnak ennyi ideje Nagy- Britanniában, és utána ők is végleges letelepedett státusért folyamodhatnak. Akik előzetes letelepedett státust kaptak, a végleges tartózkodási engedélyért nem kell még egyszer fizetniük. Marasztalják őket A brit kormány a többször hangoztatott hivatalos álláspont szerint mindenképpen szeretné, ha a Nagy- Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárok a brexit után is maradnának, függetlenül attól, hogy milyen brexit lesz. A British Future elemzőműhely tanulmánya szerint azonban különösen nagy kockázatokat rejt az engedélyezési rendszerrel járó munkateher, amely a hatóságokra hárul. 3,5 millió fő A kutatóintézet 3,5 millióra becsüli aNagy-Britanniában élő külföldi EU- állampolgárok számát. A tanulmány szerint 82 ezer a szlovákiai, 98 ezer a magyar és több mint egymillió a lengyelek száma. A központ szerint, ha a belügy 2021 júliusáig az összes EU- állampolgár letelepedési kérelmét el akaija bírálni, akkor naponta 5600 folyamodványt kellene feldolgoznia. Ha az uniós állampolgároknak csak az 5 százaléka szembesül valamilyen nehézséggel vagy elutasítással, az azt jelentené, hogy a határidő lejártával 175 ezren maradnának jogi státus és esetleg munkavállalói jogosultság nélkül. (MTI) R. F. alkotmánybíró-jelölt szakmai meghallgatása (Cartoonizer)
