Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-21 / 17. szám
www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2019. JANUAR 21. GYÓGYHÍREK 11 Remény a lisztérzékenyeknek arra, hogy megvizsgáljuk: molekuláris szinten van-e a két betegség között kapcsolat” - magyarázta Luigi Mauri, a milánói San Rafiäel Kutatóközpont vezetője. A cisztás fibrózist ugyanis annak a génnek a mutációja okozza, amely egy bizonyos fehérjéért felel. Ha ez a fehérje hibás, a képződő váladék ragadós és sűrű lesz. A génmutádó hat az immunrendszerre, reakciót indít el a tüdőben és a belekben. A nemzetközi tudóscsapat abban a reményben vizsgálta részletesen a molekuláris láncreakciókat, hogy összefüggést talál a két betegség között. A kutatás azt mutatta, hogy a dsztás fibrózisért felelős gén a lisztérzékenység szempontjából is meghatározó jelentőséggel bír. A siker ellen is hasznos A kutatásban a milánói, a nápolyi és a párizsi egyetem munkatársai vettek részt, akik új terápiás célt tűztek ki, ami elvezethet a lisztérzékenység hatékony kezeléséhez. Amint kiderült, az eredetileg a cisztás fibrózis kezelésére kifejlesztett hatóanyag képes megvédeni a bélgyulladástól, amit a sikér hatására alakul ki. Feltételezhető, hogy a lisztérzékenység elleni gyógyszer alapjáról van szó. További kutatásoknak kell igazolniuk, hogy a hatóanyaggal elkerülhető-e az a szervezet autoimmun válasza anélkül, hogy megváltoztatnánk az étkezést. Amikor a diéta sem segít A lisztérzékenységnek van egy ritka formája, amely a betegek 1,5-5 százalékát jelenti. Abban nyilvánul meg, hogy bár a beteg betartja a diétát, a panaszok nem szűnnek meg. ,A vékonybél nem képes regenerálódni. E betegek felénél fennáll a limfóma kialakulásának veszélye. Kilátásaik nem túl jók. A diagnózis felállításától számítva csak 50 százalékuk él 5 évnél tovább. Mivel a diéta nem hatásos, a kezelés sztetoidokkal vagy kemoterápiával folytatódik - mondta Tatiana Kubisová, a Zriedkavé choroby polgári társulás elnöke, majd hozzátette: - Az autoimmun választ blokkoló új gyógyszer lehet az egyedüli megoldás számukra, ami jelentősen javítaná a többi beteg életminőségét is.” (ki) Végre hatásos gyógyszert kaphatnak a lisztérzékenyek. A nagyszabású európai kutatás a lisztérzékenység és a cisztás fibrózis közötti molekuláris különbségekre összpontosult, s bebizonyosodott, hogy az eredetileg a cisztás fibrózis kezelésére kifejlesztett hatóanyag a lisztérzékenységet is képes gyógyítani. A lisztérzékenység lényege, hogy a betegnek élete végéig kerülnie kell a sikértartalmú ételeket, de egy részüknél ez a diéta sem hatásos. Forradalmi felismerés A lisztérzékenység, vagyis a cöliákia az élet végéig tartó autoimmun betegség, aminek alapja, hogy a sikér károsítja a vékonybél nyálkahártyáját, akadályozza a tápanyagok felszívódását, és gyengíti az immunrendszert. Elég gyakran fordul dő, feltétdezhetően a népesség 0,5-1 százalékát érinti. Szlovákiában 250 ember közül egy, az Egyesült Államokban pedig 141 ember közül egy lisztérzékeny. Az elmúlt 50 évben Európában és Eszak-Amerikában megnégyszereződött a betegek száma. Énnek egyik oka a pontosabb diagnosztika, de nagy szerepet játszik kialakulásában az ételek öszszetétde, a túlzott antibiotikum-fogyasztás, ami megváltoztatja a bélbaktériumok összetétdét. A statisztika szerint a diagnózis felállítása 6-10 évig is dtart. A betegek többségének nem jellegzetes tünetei vannak, esetleg „csak” gyengébb az immunrendszerük. Bár közben a vékonybélben krónikus gyulladás alakul ki, és tönkremennek a bélbolyhok, hasmenés, felfúvódás vagy súlyveszteség figyelmeztet arra, hogy valami nincs rendben. Kiderült, hogy ugyanaz a gén felelős kialakulásáért, mint más autoimmun betegségért, például az 1. típusú cukorbetegségért. Ezért nem meglepő, hogy az 1. típusú cukorbetegek körülbelül 10 százaléka lisztérzékeny is. Érdekes, hogy ennek a génnek a dsztás fibrózishoz is köze van, ugyanis e ritka betegségben szenve» Szlovákiában250ember közül egy, az Egyesült Államokban pedig 141 ember közül egy lisztérzékeny. dők körében háromszor annyi a lisztétzékeny, mint az egészséges népesség körében. A génmutáció a felelős A dsztás fibrózist az jellemzi, hogy — főleg a tüdőben és az emésztőrendszerben - erős váladékréteg képződik. „Ez vezetett bennünket AZ AKADÉMIA AZT AJANLJA A NÉHÁNY HÓNAPOS GYEREKEK SZÜLEINEK, A VIDEOCSEVEGESEN KÍVÜL NE ENGEDJEK OKÉT DIGITAUS MEDIÁT HASZNÁLNI Veszélyes sokáig a képernyő előtt ülni Egy új vizsgálat szerint a képernyő előtt töltött túl sok idő hatással van a gyerekek agyi fejlődésére: az amerikai gyermekorvosok nem tanácsolják a kisgyerekeknek digitális média használatát. Az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) 300 millió dolláros költségvetéssel elkészült tanulmánya kimutatta, hogy a naponta több mint hét órát monitor előtt töltő 9-10 éves gyerekek agyának legkülső rétegén, amely az érzékszervi információkat feldolgozza, korai elvékonyodás jelei tapasztalhatók. „Nem tudjuk, hogy ezt a képernyő előtt töltött idő okozza-e. Azt sem tudjuk, hogy ez rossz fejlemény-e. Egyelőre csak annyit tudunk, hogy így néz ki azoknak a gyerekeknek az agya, akik sok időt töltenek a képernyők előtt” - mondta az egyik kutató. Az NIH adatai szerint a napi több mint 2 órát a digitális képernyők előtt töltő gyerekek nyelvi és gondolkodási felmérői rosszabbak lettek, mint az eszközöket kevesebbet használóké. A tanulmány, amelyhez 4500 gyermek agyát vizsgálták képalkotó eljárással, arra irányult, hogy kimutassa, vajon függőséget okoznak-e a digitális eszközök, de a kutatóknak még többévi munkájába telik, míg megértik és értékelni tudják a hoszszú távú következményeket. „Sok szempontból felmerül az aggodalom, hogy egyfajta természetes, ellenőrizeden kísérlet közepében vagyunk mi, kutatók, amelynek alanyai a következő generáció gyermekei” - mondják. Az akadémia új irányelveiben azt ajánlja a 18-24 hónaposnál fiatalabb kisgyermekek szüleinek, a videocsevegésen kívül ne engedjék őket digitális médiát használni. A tanulmány első adatait ebben az évben tárják majd a nyilvánosság elé. (MTI) Univerzális rákteszt a láthatáron A Queensland-i Egyetem kutatói tízperces ráktesztet fejlesztettek ki, 90 százalékos bizonyossággal lesz képes kimutatni a rákot a vérből. A kutatócsapat felfedezte, hogy a rákos DNS és a normál DNS eltérő módon kapcsolódik fémfelületekhez. Ennek köszönhetően kifejlesztettek egy tesztet, mely különbséget tesz az egészséges és a rákos DNS között, még ha igen kis nyomokban található is a vérben. A DNS-mintát aranyrészecskéket tartalmazó vízhez adják, a rákos sejtekből származó DNS hozzátapad a nanorészecskékhez, a víz rózsaszín marad. Az egészséges sejtekből származó DNS máshogy kötődik a részecskékhez, a víz színe kékre változik. A kutatók 200 rákos emberi mintán és DNS-en tesztelték a módszert, 90 százalékos bizonyossággal. Egyelőre csak emlő-, prosztata-, bél- és nyirokmirigyrákra vannak meg az eredmények, de a kutatók meggyőződése szerint az eredmények más ráktípusokkal is megismételhetek. A módszer nagyon érdekesnek tűnik, mert hihetetlenül egyszerű, univerzális, elérhető és olcsó, amely nem igényel bonyolult, laborokhoz kötött műszereket, mint a DNS-szekvenálás. A teszt hatékonyságát embereken és klinikai vizsgálatokkal kell még bizonyítani. (MTI) Fontos a bukósisak a téli sportokhoz! A szakértők azt javasolják, hogy a síelők és a snowboardosok is hordjanak bukósisakot, hogy csökkentsék a fejsérülések kockázatát. Amikor bukósisakot választ, olyat keressen, ami megfelelően tesztelt. A belsejében kell lennie egy címkének, ami jelzi, hogy szabványos sisakról van szó. » Útmutató: • Mérje meg a fejét: általában úgy vannak számozva, hogy a fej kerületét cm-ben méri, de valamelyik S, M vagy L méretű. Szóval mérje meg a fejét, és hasonlítsa össze a forgalmazó mérettáblázatával. • Próbálja fel: a bukósisakvásárláshoz vigye magával a síszemüveget. Mielőtt megvenné a sisakot az összes kiegészítővel, próbálja fel őket még a boltban. • Ellenőrizze, hogy paszszol-e: ne nyomja a fejet, de ne legyen túl bő sem. Többször vegye le, majd tegye fel. Lényeges, hogy ne zavarja a látást. • Bukósisak gyereknek: ne úgy vásároljon bukósisakot a gyereknek, hogy majd belenő. Pontosan passzoljon a fejére. Ha nem lát jól benne, könnyebben megsérülhet. (napidoktor)
