Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-18 / 15. szám
KULTÚRA www.ujszo.com I 2019. január 18. A mérések már röviddel az indulás után rendellenességet mutattak. Jobboldalt a vezető matróztiszt, Mikhail Averin, akit a népszerű belga színész, Matthias Schoenaerts kelt életre példásan hősies kiállást mutatva. (Fotók: Magicbox) Hiteles, igaz mozi a Kurszk tragédiájáról Thomas Vinterberg filmje mindvégig izgalomban tartja a nézőt TALLÓSI BÉLA A Thomas Vinterberg rendezői irányításával készült film a Kurszk nevű atom-tengeralattjáró igaz történetén alapul. 2000-ben gyakorlatozás során robbanás következtében elsüllyedt a Barentstengeren. A legénységből 23 tengerész élte túl a robbanást. A fedélzetközbe megrekedve elkeseredetten várták, hogy megérkezzen a segítség, miközben az oxigénjük percről percre fogyott. A belga-luxemburgi film három síkon vezeti a szálakat - ezeket váltogatja a más-más hangulati effektus és a hatás kedvéért. Az egyik a családi háttér és az otthon maradott családtagok küzdelme a haditengerészet vezetőtisztjeivel. A másik a tragédia bemutatása és a túlélő matrózok harca az életben maradásért. A harmadik történetszál pedig a késéssel kezdődött mentőakció, illetve a mentés körüli orosz és külföldi huzavona. Az egyes műfaji és tartalmi rétegek, hol feszült izgalmakat, hol kavargó érzéseket váltanak ki; rokonszenvet, elutasítást, tehetetlen dühöt, együttérzést és ellenszenvet. Leginkább pedig szívfacsaró fájdalmat érez a néző a mindig kiválóan mesélő Vinterberg ezúttal is pontos, lényegre törő és koncentrált történetvezetéssel felépített filmjét figyelemmel követve, a színészkiválóságok lehengerlőén hiteles alakításának is köszönhetően. E hatásos rendezői irányításhoz ajó forgatókönyv is hozzájárul. Az pedig annak a Robert Rodatnak a munkája, akit a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriába Oscar-díjra jelöltek a Ryan közlegény megmentése című drámáért. Rodatnek sem volt nehéz dolga, hiszen Robert Moore Kurszk - Az atom-tengeralattjáró tragédiájának története című könyve alapján dolgozott. Robert Moore, a díjnyertes újságíró könyvében minden rész-David Russell (Colin Firth) brit tengerésztiszt a hadgyakorlatot felügyelő orosz vezetés engedélyére vár, hogy bekapcsolódjon a mentésbe FILMKOCKA Kurszk ■ Eredeti elm: Kursk ■ Belga-luxemburgi akciófilm, dráma, 2018,117 perc ■ Rendező: Thomas Vinterberg ■ Forgatókönyviró: Robert Rodat ■ Operatőr: Anthony Dód Mantle ■ Szereplők: Léa Seydoux, Colin Firth, Michael Nyqvist, Matthias Schoenaerts, Max von Sydow, August Diehl, Steven Waddington, Zlatko Burió, Matthias Schweighöfer, Joel Basman A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. letre kiteijedő alapossággal tárja fel a katasztrófa történetét: a kézirat írásakor magas rangú orosz katonáktól szerzett exkluzív információkat, és bejárása volt a Kurszk szigorúan őrzött tengeralattjáró-bázisára. Betekintést kapott tehát a nyilvánosságtól elzárt világba, ahol a hidegháború még mindig nem ért véget. A szerző feltérképezte a tragédia katonai és politikai hátterét is. Ez az írói alaposság is hozzájárult ahhoz, hogy filmes eszközökkel sikerült a katasztrófának egy elfogadható (hihető) verzióját rekonstruálni, bár a történet sok ponton egészül ki fikcióval. Még a központi család sztorija is (a főhősnek a valóságban nem volt gyereke), mert a rendező szeretett volna olyan portrét festeni az áldozatokról, amelyben benne van a Kurszk teljes legénysége és az árván maradt hetvenegy gyerek. Moore könyvében mindenekelőtt a szárazföldön veszteglő családtagok, a brit, norvég és orosz mentőalakulatok és a tengeralattjáró legénységének vérfagyasztó történetét meséli el: a Kurszk hátsó rekeszeibe szorult tengerészekét, akik megmentőikre vártak, miközben a világ nagy része elborzadva figyelte a megmentésükért folytatott küzdelmet. Most a remek alkotócsapatnak, nem kevésbé a film executive producerének, Luc Bessonnak köszönhetően a moziban tesszük ugyanezt. Ahogy Moore könyve, Vinterberg mozija is érzékletesen festi le az otthon maradottak kétségbeesett várakozását. Azért is szívfacsarók az otthon zajló történések, mert az Averin család szemszögéből látjuk az eseményeket - miközben váltakozva az életben maradt legénység élet-halálharcát és a mentési kísérleteket is nyomon követjük. A férj (Matthias Schoenaerts) és a feleség (Léa Seydoux), valamint kisfiúk erős családi kötelékét, apa és fia nagyon erős ragaszkodását érzékelve abszolút személyessé (átélhetővé) válik mindaz, amit látunk - talán ez a legnagyobb erénye a filmnek. Amellett természetesen az, hogy a mentési akció hátterében meghúzódó hadipolitikai viszonyokról is képet ad, ami határozott állásfoglalásra készteti a szemlélőt. De ezt Thomas Vinterbergtől megszoktuk már, gondoljunk csak a Születésnap és A vadászat című munkáira. Olyan témákat úgy dolgoz fel, hogy nem hagyja hidegen a nézőt, miközben nagyon számít intellektuális részvételére. I 9 PENGE Test, írás, olvasás Földes Györgyi harmadik tanulmánykötetének legnagyobb hozadéka, hogy a tájainkon viszonylag újnak számító, komplex módon Daniel Punday munkásságában megjelenő, korporális narratológiai kutatásokra reflektál. Ez az irányzat a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében, a mások mellett Földes Györgyi részvételével működő Corpus Alienum kutatócsoport egyik alapvető érdeklődési területe. Korábban a csoport vezetője, Rákai Orsolya publikált a témában összefoglaló tanulmányt (Irodalomismeret 2015/1.), de a Helikon folyóirat Testírás (2011/1-2.) és Corpus alienum (2013/3.) című számai is a most megjelent kötet előzményének tekinthetők: ezt jelzi az is, hogy a könyv két összegző elméleti írásának első változata az említett folyóiratszámokban jelent meg. A Test-szöveg-test egymáshoz tematikusán és a módszertan tekintetében is kapcsolódó tanulmányok gyűjteménye, amely - a korporális narratológia jegyében - az elbeszélés és identitás összefüggésére, a „narratív identitás” létesülésére is a test elbeszélése, szövegbeli megjelenési módja, a „narratív test” koncepciója felől kérdez rá. Földes elméleti szinten (a bevezető, összefoglaló tanulmányokban), NAGY CSILLA KRITIKAI ROVATA valamint a műelemzések és szerzői portrék praxisa (például Szabó Dezső, Galgóczi Erzsébet, Rakovszky Zsuzsa, Darvasi László, Ágota Kristóf, Spiró György, Csobánka Zsuzsa szövegei) révén is azt bizonyítja, hogy az olvasó szöveghez (és a szereplőkhöz) való viszonyát jelentős mértékben meghatározza az, hogy a testi aspektusok milyen mértékben, és milyen formában lesznek ábrázolva. A test hely- és helyzetváltoztatásai, a más testekhez való viszonya, a tárgyakkal való érintkezése sajátos' közegként jelenik meg a művekben, amely az azonosulás vagy idegenség, a vonzalom vagy viszolygás tapasztalatát eredményezi. Földes kötete alapos és sokrétű munka, amely nemcsak a kutatócsoport tevékenységének egy új állomását jelzi, hanem a korporális narratológia magyar irodalomban való alkalmazhatósága mellett is érvényesen foglal állást. Földes György: Test-szöveg-test. Budapest, Pesti Kalligram, 2018,328 oldal Értékelés: 9/10 Beszélgetés a színházi cenzúráiéi Máté Gáborral Dunaszerdahely. A dunszt.sk kulturális portál január 24-i beszélgető estjének vendége Máté Gábor, színész, rendező, a budapesti Katona József Színház igazgatója. A 2018-as év sem volt színházi botrányoktól mentes, elég, ha csak a Szakács Árpád vezette kultúrkampfra vagy az előadóművék TAO-támogatásának eltörlésére gondolunk. De hogyan is áll most ez a süllyedni látszó hajó? Mit von magával a TAO megszüntetése? Milyen kompromisszumok árán maradhat fenn egy színház? Mitől tarthat ma a szakma? Milyen mértékű kockázatot vállalhat egy művészeti intézmény? És legfőképpen: mi garantálhatja a szabadságot, a függetlenséget? Máté Gábor 2011 óta vezeti Magyarország egyik legelismertebb művészszínházát, amelynek több mint 30 éve társulati tagja, így a hatalmi rendszer változásaival és újra meg kellett válaszolnia a fenti kérdéseket mind alkotóként, mind magánemberként. Arról, hogy miként gondolkodik a színházi intézményrendszerről, a Magvetőnél frissen megjelent Színházi naplókból részben tájékozódhatunk - külön érdekesség, hogy a kötet már a bevezetőben előrevetíti az öncenzúrát: „felmerült a gyanú, hogy ezt bárki más is elolvassa.” Vajon ez az öncenzúra mennyire szól pusztán a kötetnek, és menny ire szűrődik át a színházi életbe? Összemosódik-e az élet ezen két pólusa? Felfalja-e a színház a magánembert? Milyen összefüggésben áll a színházigazgatói szerepvállalással az, hogy a naplók csak 2005-ig vezetnek el? És egyáltalán: kiléphet-e egy színházigazgató civilként az utcára? Az érdekesnek ígérkező est moderátora Dézsi Fruzsina, színikritikus, gitáron közreműködik Gálffy József. Helyszín a dunaszerdahelyi Buena Coffee House (Bartók Béla korzó 5642/14A), a kezdés időpontja 18 óra, a belépés ingyenes. (k) Máté Gábor (Képarchívum)