Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-18 / 15. szám
2 I KOZELET 2019. január 18.1 www.ujszo.com Hiába várnak a gazdák a Kockázati Alapra Pozsony. A klímaváltozás tavaly és tavalyelőtt is komoly károkat okozott az agrártermelőknek; a földművelésügyi minisztérium az elmúlt év végén jelezte, hogy létrejön a Kockázati Alap, egyelőre azonban nem történt előrelépés. „A szlovákiai gazdáknak tavaly sikerült kiharcolniuk, hogy több pénz jusson a mezőgazdaságnak az idei évre szóló állami költségvetésből, hogy támogassák a speciális növénytermesztést és állattenyésztést, beindítsák a zöld gázolaj projektet, vagyis a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítést, és azt is, hogy kárpótolják a gazdákat a 2017-es aszálykárokért” - nyilatkozta Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke. Macho szerint azonban több fontos kérdésben továbbra sem sikerült előrelépést elérni. „Kamaránknak egyelőre nincsenek információi arról, hogy hol tart a Kockázati Alap előkészítése. A földművelésügyi tárca ígéretet tett arra, hogy az alap létrehozásához besegítenek azzal az összeggel is, amely az üzletláncok január 1-jétől bevezetett különadójából folyik be az államkasszába” - nyilatkozta lapunknak Jana Holéciová, az SPPK szóvivője. Szerinte az SPPK két módszer szerint tartja megoldhatónak az éghajlati változások következtében bekövetkezett agrárkárok megtérítését. „Az egyik az éves biztosítási díj visszafizetése a biztosítható kockázatokra. A környező országokban ez a forma működik. A múltban nálunk is létezett, de már évek óta nem használjuk ki. A másik a Kockázati Alap, amelybe anyagiakkal hozzájárul az állam és a mezőgazdasági termelők is” — tette hozzá Holéciová. A Kockázati Alappal kapcsolatos javaslatot a tárca még nem bocsátotta tárcaközi egyeztetésre. Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter szerint „bonyolultabb problémakörről van szó, melynek keretén belül az agrártárca tárgyalásokat folytat a Szlovák Kezes- és Fejlesztési Bankkal arról, hogyan lehetne rendezni az úgynevezett biztosíthatatlan kockázatokat”. (sb, mi) Pozsony. Tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a környezetvédelmi minisztérium a PET- palackok és alumíniumdobozok betétjéről szóló törvénytervezetet. Ennek értelmében 2022-től indul be Szlovákiában a betétdíjas rendszer, a PET-iivegek betétdíja 12, a dobozoké 10 cent lesz. Rekordév a pozsonyi repülőtéren A környezetvédelmi tárca tervezete heves vitát váltott ki, főleg a gyártók és a hulladékfeldolgozók tiltakoztak. Míg az előző csoport azt állította, a betétdíjas rendszer jelentősen megemelheti az adott termékek árát, addig az utóbbi azt nehezményezte, hogy mindez tönkreteszi a szelektált hulladékgyűjtés rendszerét, mivel úgymond kiemeli onnan a leggyakrabban szelektált hulladékokat. A minisztérium szerint viszont a kritikusok egyike sem támasztotta alá véleményét érdemi ellenjavaslattal vagy negatív következményekre rámutató pénzügyi elemzéssel, így a törvénytervezetbe nem dolgozták be javaslataikat. A tárca szerint a betétdíjas rendszert elsősorban azért kell bevezetni, mert jelenleg a forgalomba helyezett PET-palackok csupán 60 százaléka kerül vissza a szeparált Az országban forgalomba helyezett PET-palackok csupán 60 százalékát szeparáljuk hulladékkal. A jogszabály bevezetése után ez az arány a tárca becslése szerint elérheti a 90 százalékot. A jogszabály ugyan 2020 januárjától lép hatályba, ám a rendszer reális bevezetésének dátuma 2022. január 1 -je. Ennyi időt kapnak az üzletek és a gyártók a betétdíjas rendszer gyakorlati bevezetésére. A törvénytervezet szerint minden egyes üzlet köteles lesz betétdíjat kérni a PET-palackokért és alumíniumdobozokért, ám nem minden üzlet lesz köteles visszaváltani ezeket. A visszaváltás csak a 30 négyzetméternél nagyobb alapterületű kiskereskedelmi egységek számára lesz kötelező. Az egyszeri használatra alkalmas műanyag palackok és alumíniumdobozok többségét speciális automa(TASR-felvétel) tákban lehet majd visszaváltani, a kisebb üzletekben kézből kézbe visszaváltásra is lesz lehetőség. A tárca szerint a gyártók azon állítása sem állja meg a helyét, mely szerint a betétdíjas rendszer megemeli majd a termékek, üdítők vagy sörök árát, ugyanis a rendszer üzemeltetése nem olyan költséges, hogy a drágítás indokolt lenne. ÖSSZEFOGLALÓ Tízéves utasforgalmi rekordot döntött meg tavaly a pozsonyi M. R. étefánik repülőtér. Pozsony. Tavaly összesen 2 292 712 utasa volt a fővárosi légikikötőnek, ami éves szinten 18 százalékos növekedést jelent - tájékoztatott tegnap a reptér igazgatótanácsának elnöke, Jozef Pojedinec azzal, hogy ennyi utasa az 1951-ben megnyitott, tehát 67 éve üzemeltetett pozsonyi légikikötőnek még soha nem volt. Az elvárások szerint idén 2,3 millióra emelkedhet az utasforgalom. „A reptér történelmében csak kétszer sikerült túllépni a kétmilliós utasforgalmat, 2007-ben és 2008- ban, tavaly viszont a korábbi rekor-A reptér 67 éves történelmében ennyi utas még soha nem repült a pozsonyi légikikötőből (TASR-felvétel) dókat is megdöntöttük” - közölte Pojedinec. A reptér menetrend szerinti járatain összesen 1,9 millió utas utazott, a charter-járatokat 420 ezren vették igénybe. A schengeni határmentes övezeten belül az utasok csupán 3 7 százaléka repült, a maradék 63 százalék a schengeni zónán kívülre utazott. „A nyári turistaszezon idején -júniustól októberig - több mint egymillió utasunk volt, júliusban és augusztusban pedig először sikerült túllépnünk a háromszázezres utasforgalom határát” - pontosított az igazgatótanács elnöke. A reptéren összesen 30 366 járat landolt vagy szállt fel tavaly. A pozitív eredmények ellenére az állam számára hosszú távon tarthatatlan a pozsonyi reptér üzemeltetése, a bécsi légikikötő közelsége miatt lehetetlen a szlovák fővárosba csalogatni nagyobb légitársaságot. Ezért is döntött a kormány úgy, hogy a repteret a következő 30 évre bérbe adja, a közlekedési minisztérium már dolgozik a nemzetközi verseny feltételeinek kidolgozásán. (dem, tasr) 2022-től fizetünk a PET-palackért DEMECS PÉTER A VÚB is megemelte a hitelkamatokat ÖSSZEFOGLALÓ Nem egész három hét telt el az idei évből, máris kezd valóra vélni azon elemzők jóslata, akik 2019-re a hitelkamatok növekedésével riogattak. Az UniCredit ugyan mér tavaly novemberben lépett, most azonban egy igazi nagyágyú, az Általános Hitelbank (VÚB) is az emelés mellett döntött. Pozsony. Minden jel arra utal, hogy egyre kevesebb pénzintézet lesz képes hosszabb távon fenntartani a jelenlegi alacsony hitelkamatokat. Az UniCredit Bank már tavaly novemberben lépett. „Enyhén növeltük a 3,4, 5 és 10 évre lekötött kamatokat a lakáshitelek esetében. Az emelés azonban csak 0,1 százalékpontos. A hitelkamatok továbbra is rendkívül alacsony szinten vannak, ami azonban csak a pénzintézetek közötti konkurenciaharcnak köszönhető” - nyilatkozta Zuzana Dud’áková, az UniCredit szóvivője. Az UniCredit példáját mára azonban az Általános Hitelbank is követte, ami mérvadó lehet az elkövetkező időszakra nézve. A VUB ugyanis, a Szlovák Takarékpénztárral együtt, azon bankok közé tartozik, amelyek a többi banknak diktálják a trendeket, vagyis az elkövetkező időszakban várhatóan több más pénzintézet is növeli majd a hitelkamatokat. A VÚB e héttől 0,1 százalékponttal növelte az 5 és annál több évre lekötött j elzáloghitel-kamatok szintjét, ezzel párhuzamosan pedig 0,5 százalékos pótdíjat vezetett be a legnagyobb, az ingatlan árának a 90 százalékára nyújtott kölcsönök esetében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy olyan jelzáloghitel esetében, amely az ingatlan értékének legfeljebb a 80 százalékát fedezi, a kamatszint pedig csak három évre van lekötve, a kamat 1,29, nagyobb hitelnél pedig 1,79 százaléknál kezdődik. Ha a kamatszintet öt évre kötjük le, ugyanez 1,39 és 1,89 százalék. Minél hosszabb időre fixáljuk a kamatszintet, annál magasabb a kamat. Hogy a VÚB példáját várhatóan többen is követik, az azzal magyarázható, hogy az elmúlt időszakban a bankok drágábban jutnak hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyekből a jelzáloghiteleket fedezik. „A szlovákiai háztartásoknak korábban általában több pénzük volt a betéti számlákon a bankokban, mint amennyi kölcsönt vettek fel. Tavaly októbertől ez már nem igaz” - nyilatkozta Zdenko Stefanides, a VÚB vezető közgazdásza. Szerinte a pénzintézetek ráadásul már az Európai Központi Bank pénznyomdájára sem számíthatnak, így egyéb befektetőkre hagyatkoznak, akik azonban a kötvényekért már nagyobb összeget kémek, mindez pedig a kamatokon is meglátszik majd. A hitelek nagyobb drágulására azonban Stefanides szerint idén még nem kell számítanunk, az Európai Központi Bank ugyanis 2019- ben várhatóan még nem emeli meg az alapkamatot. „Az, hogy már a második bank szánta el magát a kamatemelésre, azt jelenti, hogy elértük a mélypontot, vagyis a hitelkamatok az elkövetkező időszakban inkább már csak stagnálhatnak vagy enyhén nőhetnek. Drámai drágulásra nem kell számítanunk, akik azonban hitelt szeretnének felvenni, azoknak már megéri az 5 évnél hosszabb időre lekötött kamatszintet választaniuk” - nyilatkozta Maros Ovcarik, a Financny kompas pénzügyi portál ügyvezető igazgatója. (mi, TASR)
