Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-16 / 13. szám
GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 4 | 2019. január 16.1 www.ujszo.com Megéri részvényekbe fektetni a pénzünket Pozsony. Az elmúlt év végén ugyan látványos kilengéseket produkáltak a tőzsdék, akik azonban a bankszámlák nyújtotta silány betéti kamatoknál nagyobb ütemben szeretnék fialtatni a megtakarításaikat, azoknak az elemzők szerint idén sem szabadna megijedniük a részvényektől és a kötvényektől. „Szlovákiában tavaly 1,6 milliárd euróval, 35,5 milliárd euróra nőtt a bankbetétek összege, miközben az ilyen betétek valós hozama, az inflációt is figyelembe véve, mínusz 1,8 százalék körül mozog” - nyilatkozta Maros Durík, az Across Private Investments befektetési társaság igazgatója. Szerinte épp ezért nem érdemes idő előtt konzervatív befektetési formákba menekülni, hiszen a részvények, a kötvények és az ingatlanalapok még idén is ígéretes hozamot biztosíthatnak. Andrej Rajcány, az Across Private Investments portfóliómenedzsere szerint idén még nem kell számítanunk a világgazdaság visszaesésére sem. Az Across Private Investments képviselőinek az előrejelzését támasztja alá a svájci UBS bank legfrissebb elemzése is. Eszerint idén részvényben kellene tartaniuk a pénzüket a befektetőknek, függetlenül attól, hogy milyen a kockázatvállalási hajlandóságuk. Nem valószínű ugyanis, hogy recesszió lesz, így a vállalati profitok tovább emelkedhetnek. Az UBS szerint a recessziókat megelőző 6-18 hónapban lehet a legjobb hozamokat elérni. Akik például tavaly karácsonykor eladták a részvényeiket, azok kimaradtak azóta egy 10 százalékos növekedésből. Ha számításba vesszük a pozitív növekedési rátákat, a kínai lazítás folytatását, a részvénypiacok 12-15 százalékos hozamot biztosíthatnak idén az UBS szerint. (mi, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSA 1000 euró felett az országos átlagbér Pozsony. Szlovákiában tavaly haladta meg először a bruttó havi átlagbér az ezer eurót — derül ki a Platy.sk bérportál elemzéséből. Eszerint az elmúlt évben ez 103 5 euró volt, 5,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az alkalmazottak között azonban látványos különbségek vannak. Míg a felső tíz százalék bruttó fizetése az 1648 eurót is meghaladja, az alkalmazottak legrosszabbul fizetett tíz százaléka 605 eurónál is kevesebbet keres. Jelentős különbségek vannak azonban az egyes régiók között is. Míg Pozsony megyében csupán az alkalmazottak 3 százaléka keres 650 eurónál kevesebbet, Eperjes megyében a negyedük. Pozsonyban ugyanakkor az alkalmazottak tizede 2 ezer eurós bruttó fizetéssel büszkélkedhet, míg Eperjes megyében csak a 2 százalékuk. A legrosszabbul a takarítónőket, a konyhai kisegítőket és a postásokat fizetik. A takarítónők átlagos bruttó bére például 515 euró volt. A lista másik oldalán az IT-szakemberek állnak, 2889 eurós bruttó átlagfizetéssel, nem panaszkodhatnak azonban a pilóták, az ügyvédek és az adótanácsadók sem. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Nem segít az üdülőkön az áfacsökkentés Az adócsökkentést a szállodatulajdonosok arra használják fel, hogy csökkentsék az elmúlt időszakban megugrott költségeiket (TASR-feivétei) Pozsony. Az idei év elejétől a tavalyi 20-rél 10 százalékra csökkent a szálláshely-szolgáltatások áfakulcsa, amitől a javaslat beterjesztői azt remélték, hogy a szlovákiai családok olcsóbban jutnak hozzá a szállodai szolgáltatásokhoz. Mára azonban kiderült, hogy a módosításon csak a szállodatulajdonosok nyernek. A Szlovák Nemzeti Párt által benyújtott javaslat eredetileg azzal számolt, hogy csak a kiemelt szálláshelyek, a szállodák, turistaházak, kempingek üzemeltetői számára csökkentették volna az áfát, később azonban úgy döntöttek, hogy ezt az összes szálláshely-szolgáltatásra, vagyis például a diák- és munkásszállókra is kiterjesztik. Az SNS az áfacsökkentési javaslatától azt remélte, hogy ezzel sikerül fellendíteni a hazai turizmust. „Azt szeretnénk elérni, hogy az áfacsökkentést a lakosság is megérezze, olcsóbban jutva hozzá a szállodák szolgáltatásaihoz” - nyilatkozta még tavaly Radovan Báláz, az SNS parlamenti képviselője. Mára azonban kiderült, hogy az intézkedés csupán a szállodatulajdonosoknak kedvez. „Az áfacsökkentés ugyan jó hír, akik azonban arra számítanak, hogy ennek köszönhetően olcsóbban jutnak hozzá a szállodák szolgáltatásaihoz, azoknak csalódniuk kell. Az áfacsökkentést a szállodatulajdonosok arra használják fel, hogy csökkentsék az elmúlt időszakban megugrott költségeiket, vagyis a lakosság nem számíthat alacsonyabb árakra” — nyilatkozta Silvia Hallóvá, a Grant Thornton tanácsadó társaság adószakértője. A szakemberek szerint mára beigazolódtak a szállodaiparban vállalkozók korábbi előrejelzései. Rastislav Amrich, a Kassai Szállodaszövetség (KHA) igazgatója például már a múlt hónapban bevallotta, hogy az áfacsökkentés csak kompenzálja a szállodák eddigi többletköltségeit, amelyeket a kormány szociális csomagja által kiváltott béremelések és az európai méretekben is rendkívül magas licencdíjak okoznak. A szállodaiparban vállalkozók megjegyzéseit a Statisztikai Hivatal legfrissebb elemzése is alátámasztja. Eszerint az elmúlt év első tizenegy hónapjában a szállodaiparban több mint 8 százalékkal nőtt a havi bruttó átlagbér az egy évvel korábbihoz képest, és novemberre elérte a 800 eurót. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a szlovákiai szállodák eddig sem tartoztak a legolcsóbbak közé a régiónkban, és az árak ebben az ágazatban az elmúlt hónapban is 4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. (mi, TASR) Felgyorsul az infláció Akiknek a munkáltatója nem növelte a bárt, azok egyre nehezebben jönnek ki a fizetésükből - derül ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb felméréséből. Eszerint tavaly éves szinten 2,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, idén pedig az infláció további gyorsulására számíthatunk. Pozsony. „A lakosság leginkább az élelmiszerek drágulását érzi meg, márpedig tavaly éves szinten átlagosan csaknem 4 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, ami az egyik leggyorsabb drágulásnak számít az Európai Unióban” - nyilatkozta Éva Sadovská, a Szlovák Gazdaszövetség agrárholding elemzője. Szerinte e tekintetben idén sem számíthatunk semmi jóra, hiszen a kormány intézkedései, az üzletláncokra kivetett különadó és a szociális csomag bérnövelő hatása miatt, az elkövetkező hónapokban további drágulásra számíthatunk. Már tavaly decemberben több mint 3 százalékkal többet vittek el a rezsiköltségek is, mint egy évvel korábban, miközben az idei év elejétől tovább nőttek az energiaárak. Mindez az éttermeket és a szállodákat sem hagyta hidegen, amelyeknek a szolgáltatásai az elmúlt egy évben nagyjából 4 százalékkal drágultak. Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Az infláció az idei év elején tovább gyorsul, hiszen a gáz és a villanyenergia ára is megugrott, ezek drágulása pedig beépül a többi szolgáltatás árába. Az élelmiszerárak idei növekedéséhez ráadásul hozzájárulhat az élelmiszerláncokra kivetett különadó is. Mindezt figyelembe véve, az idei évre nagyjából 3 százalékos inflációval számolunk, miközben az áremelések elsősorban a kevésbé tehetős háztartásokat és a nyugdíjasokat sújtják majd a legnagyobb mértékben” - nyilatkozta Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. (mi) A méhészek megelégelték, hogy csak mézet árulhatnak Szlovákiában már több éve folytatnak háztáji értékesítést az agrárvállalkozók, a méhészek szerint azonban az ezt szabályozó jogszabálynak több hiányossága is van, amit a földművelésügyi tárcának kellene orvosolnia. Pozsony. Háztáji árusításra nagy- : jából 10 ezer mezőgazdasági termelőnek van engedélye, közülük mint- ; egy 9 ezren állati eredetű termékeket kínálnak a vásárlóknak. A hivatalok ; csaknem 500 termelőt jegyeznek, : akik növényi eredetű produktumaik- : kai szólítják meg az érdeklődőket. • A jogszabályok értelmében mintegy 40 terméket lehet értékesíteni ilyen módon. Ezt a jegyzéket szeretnék bővíteni a szlovákiai méhészek. ,Jelenleg csak a méz árusítására vannak hivatalosan jegyzett háztáji eladóhelyeink. A méhek azonban egyéb termékeket is produkálnak, azokat viszont egyelőre nem értékesíthetjük közvetlenül a háztájinál. Ha a méh mézet termel, azt eladhatjuk, de például a propoliszt már nem. A hatályos jogszabályban több az ellentétes, szakszerűtlen megfogalmazás. Mi azt akarjuk elérni, hogy a méhészek az udvarról történő közvetlen eladással ne csupán a mézet értékesíthessék, de további termékeket is” - nyilatkozta Jozef Cápek, a Szlovákiai Méhészszövetség (SZVj titkárságának a vezetője. Eudovít Gál, az SZV elnöke szerint a jelenlegi jogszabályban nincs logika. „Nem tudok olyasmiről, hogy bárki másnak olyan bonyolult eljárásokkal kellene szembenéznie, mint a méhészeknek. A probléma az, hogy az Állami Állategészségügyi és Élelmiszeripari Felügyelet (SVPS) kizárólag a méz háztáji árusításával kapcsolatos kérvényeket hagyja jóvá, a többi termék értékesítésével nem foglalkozik” - részletezte Gál. A szlovákiai méhészek a háztáji érté(TASR-felvétel) kesítéssel kapcsolatos javaslatukat mind az agrárminisztériumnak, mind az állategészségügyi felügyeletnek beterjesztették. Jozef Bíres, az SVPS igazgatója szerint elsősorban a méhészeknek kellene egymás között megegyezniük. „Ha erre sor kerül, kidolgozhatjuk azt a javaslatot, amely alapján a mézen kívül további méhtermékeket is árusíthassanak közvetlen értékesítés formájában a gazdák. A háztáji eladással összefüggő rendeletet korábban az Európai Bizottsággal kellett hivatalosan jóváhagyatnunk, tehát a jogszabálykiegészítést ugyanúgy az unió tagállamainak beleegyezésével fogadhatjuk el. Szerintem ez nem lehet gond, hiszen a szlovákiai méznek külföldön is jó a hímeye, semmiféle problémák nem voltak vele kapcsolatban” -mondta Bíres. (sb)
