Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-03 / 2. szám
8 I RÖVIDEN Könnygázt vetettek be a mexikói határon Washington. Könnygázt vetettek be az amerikai határvédelmi szervek az amerikai-mexikói határon, miután mintegy 150 közép-amerikai migráns megpróbált áttörni a határon. Az amerikai belbiztonsági minisztérium szóvivője tegnap a migránsok csoportját „erőszakos csőcseléknek” nevezte. A migránsok a mexikói Tijuana város felől próbáltak meg áttörni a határon kedden este. Az amerikai határvédelmi szervek közölték: a könnygázt csak azt követően vetették be, hogy a migránsok kövekkel dobálták őket, miközben megpróbáltak bejutni az Egyesült Államokba. Az incidens során 25 embert letartóztattak, a többi migráns pedig visszafordult Tijuanába. (MTI) Nem tartják be a tűzszünetet Kijev. A december 29-től életbe léptetett újévi tűzszünet ellenére tovább folynak a harcok a Donyec-medencében. Az elmúlt egy napban egy ukrán katona vesztette életét és kettő sebesült meg az állásaikat ért támadásokban - hozta nyilvánosságra tegnap az ukrán Egyesített Erők Műveletének parancsnoksága. A sajtóközlemény szerint a tegnap reggel hét óráig eltelt 24 órában a szakadár erők háromszor sértették meg a tűzszünetet, ebből egy alkalommal a minszki megállapodásokban tiltott nehéztüzérséget vetettek be az ukrán katonák állásai ellen. A támadások a frontvonal déli részén, Mariupol körzetében, illetve az északi, luhanszki szakaszon történtek. December 31-én négyszer nyitottak tüzet fegyveresek az ukrán katonák állásaira, aminek következtében két ukrán katona sebesült meg. A csaknem öt éve tartó Donyec-medencei fegyveres konfliktus során már sokadszor léptettek életbe fegyvemyugvást a térségben, de eddig egy sem bizonyult tartósnak. (MTI) Jair Bolsonaro első rendeleté Sao Paulo. A mezőgazdasági minisztérium dönthet a bennszülöttek földjeinek ügyében Jair Bolsonaro újonnan beiktatott brazil elnök tegnapi rendelete nyomán. A mezőgazdasági minisztérium hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a befolyásos brazil agráriparral. A politikus gazdasági akadálynak nevezte az esőerdők jogszabályi védelmét, és jelezte: támogatja, hogy kereskedelmi tevékenységbe fogjanak a bennszülöttek földjein. A bíráló hangok szerint a rezervátumok megnyitása az őshonos kultúra pusztulásával járna. Környezetvédők Amazónia utolsó védelmezőiként tekintenek a bennszülöttekre. Az Amazonas-medencében található összefüggő erdőségek állítják elő a légkörben található oxigén 20 százalékát. A területet - amelynek 60 százaléka Brazíliához tartozik - a bolygó tüdejének is hívják. (MTI) KÜLFÖLD 2019. január 3. | www.ujszo.com Békét és boldogságot kért népénekés a világnak utolsó újévi beszédében tegnap Akihito japán császár (a felvételen feleségével, Mlcsiko császárnéval), aki a szigetország modern kori történetében példátlan módon hamarosan lemond trónjáról. Az uralkodó a tokiói császári palota erkélyéről üdvözölte a rekordnagyságú, 140 ezer fős tömeget. A császár a tervek szerint április 30-án mond le, erről szóló szándékát - korára és egészségi állapotára hivatkozva - 2016 augusztusában jelentette be. Ez lesz hozzávetőleg 200 éve az első alkalom, hogy egy uralkodó leköszön a krizantémtrónról. Helyét fia, Naruhito herceg veszi át május 1-jén. (jASR/AP-feivétei) Ausztrália két menekülttábort zár be Sydney. Az ausztrál kormány tegnap bejelentette, hogy bezár két menekülttábort, egyet Melboume-ben és egyet Sydney-ben. A kabinet értékelése szerint a csökkenő migráció Ausztrália sikeres bevándorlási politikájának bizonyítéka. David Coleman bevándorlási miniszter közleményében jelezte, hogy a Melboume-ben található, vitatott maribymongi létesítményt azonnali hatállyal bezárják, a sydney-i Blaxland Központot pedig májusig felszámolják. Ausztrália 2013 óta nem engedi be területére a tengeren át, illegális úton érkezett migránsokat, és a Pápua Új-Guineához tartozó Naurun, illetve Manuson helyezi el őket. Az ottani táborokban mintegy ezren raboskodnak - többen évek óta - kilátástalanhelyzetben. Rajtuk kívül 1250 embert tartanak fogva Ausztrália területén fokozott biztonságú létesítményekben. (MTI) Hszi Csin-ping kínai elnök az erő alkalmazásával fenyegeti Tajvant MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Peking. Tajvan függetlensége katasztrófához vezetne - mondta Hszi Csin-ping kínai elnök tegnap, azt ígérve, hogy erőfeszítéseket tesznek az 1949 óta önállóan kormányzott sziget békés „újraegyesítésére", ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy Kína ez ügyben az erő alkalmazásáról sem mond le. A pekingi Nagy Népi Csarnokban, egy Tajvanra vonatkozó, 40 évvel ezelőtti politikai nyilatkozat évfordulóján mondott beszédében Hszi Csin-ping megerősítette, hogy az újraegyesítésnek az „egy Kína” elve alapján kell végbemennie, amely Tajvant Kína részeként határozza meg. Tajvanon mindenkinek „egyértelműen el kell ismernie, hogy Tajvan függetlenségének kikiáltása óriási katasztrófát jelentene Tajvan számára” - mondta Hszi. „Széles teret kívánunk nyitni a békés újraegyesítés előtt, de semmi teret nem fogunk engedni a szeparatista tevékenységek számára” - tette hozzá a kínai elnök. „Nem ígérünk olyat, hogy lemondunk az erő alkalmazásáról, és fenntartjuk magunknak azt a jogot, hogy minden szükséges eszközt bevessünk” — mondta, hozzátéve, hogy ezt a kérdést Kína a belügyének tekinti, és „semmilyen külső beavatkozást” nem fog megengedni. Caj Jing-ven tajvani elnök tegnap leszögezte, hogy Tajvan nem fogadja el az „egy ország, két rendszer” elvet Kínával való kapcsolatában, és minden tárgyalásnak két egyenrangú kormány között kell zajlania. Pekingnek bele kell nyugodnia a Tajvani Köztársaság létébe-tette hozzá. Peking az „egy ország, két rendszer elvet” alkalmazza Hongkong és Makaó esetében, amelyek széles körű autonómiát élveznek, miközben Kína fennhatósága alá tartoznak. Caj azt mondta, hogy Kínának békés eszközökkel kell rendeznie nézeteltéréseit Tajvannal, és tiszteletben kell tartania a demokratikus értékeket. A kínai nacionalisták 1949 decemberében, a polgárháború végén, a kommunisták alapította Kínai Népköztársaság megszületésekor menekültek Tajvanra, ahol továbbra is fenntartották a kommunisták által megdöntött „Kínai Köztársaságot”. Bár jelenleg a két fél szoros gazdasági, kulturális és személyi kapcsolatokat ápol, a demokráciájára büszke Tajvan nem érdekelt abban, hogy az autokrata Peking kormányzása alá kerüljön. A Tajvant jelenleg irányító Demokratikus Haladó Párt (DPP) súlyos vereséget szenvedett a tavaly novemberi helyhatósági választásokon, ezért Caj Jing-ven elnök bejelentette, hogy távozik pártja éléről. A választásokat elemzők a DPP kormányzásáról tartott népszavazásként értékelték. Cajt - pártjának 2016-os földcsuszamlásszerű győzelme óta - folyamatos nyomás alatt tartja a kommunista Peking, és a tajvaniak többsége attól tart, hogy a függetlenség kinyilvánítása akár fegyveres konfliktushoz is vezethet Kínával. Szakértők szerint a DPP novemberi veresége éppen azzal magyarázható, hogy a választók többsége aggódik Tajpej és Peking megromlott viszonya miatt. Több tucat ember halt meg Észak-Szíriában Bejrút/Damaszkusz. Több tucat ember halt meg Szíria lázadók uralta északi részein a kedd óta tartó harcokban. A brit székhelyű Emberi Jogok Szíriái Megfigyelő Központja (OSDH) tegnapi közlése szerint az északnyügat-szíriai Aleppó és Idlíb tartományokban kedden kezdődött harcokban 31 ember, többségében harcosok haltak meg. A heves összecsapások az al- Kaida nemzetközi terrorszervezethez kötődő csoport, a Hajat Tahrír as-Sám (HTS), illetve a Törökország támogatását élvező, az idlíbi ellenzéki milíciák nagy részét tömörítő Nemzeti Felszabadítási Front (NLF) harcosai közt zajlott. A két csoport egymást vádolja a harcok kirobbantásával, mely az elmúlt három hónap legsúlyosabb összecsapása volt. Idlíb tartomány nagy részét és a vele szomszédos Aleppó és Hama tartomány egy részét a szíriai lázadók és a Haját Tahrír as-Sám (HTS) szélsőséges iszlamista emyőszervezet uralja. A HTS élén a Dzsabhat Fatah es-Sám dzsihádista csoport áll, amely korábban an-Nuszra Front néven az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet szíriai ága volt. A HTS harcosai elfoglalták az NLF erőitől Aleppó tartomány egy stratégiai fontosságú városát, Darat Izzát, illetve néhány falut Aleppó városának közelében. Tegnap mindkét csoport erősítést hozott a harcokhoz. (MTI) „Elégedetten és örömmel látjuk, ahogy a szemünk előtt felzárkóznak a szocializmus új nemzedékei. Ez a függetlenséghez vezető egyetlen út" - jelentette ki Santiago de Cubában a kubai forradalom 60. évfordulóján tartott ünnepi beszédében Raúl Castro, a Kubai Kommunista Párt vezetője, korábbi elnök. Ünnepi beszédében Castro elítélte az Egyesült Államokat, amiért visszatért a szocialista Kubával szemben ellenséges politikához. (TASR/AP-feivétei)
