Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-03 / 2. szám

KULTÚRA www.ujszo.com2019. január3. 9 Akkor is sírt, ha nevetett Irén, te édes! címmel Keleti Éva fotóalbumot adott ki szeretett színésznőjéről, Psota Irénről BALASSI SZABÓ G. LÁSZLÓ Házi archívumából és a Magyar Távirati Irodának készített képeiből, több mint ezer felvételből válogatta össze Irén, te édes! című albumának anyagát Keleti Éva, aki objektívval a kezében volt szemtanúja Psota Irén pályájának. Nem ő, Psota Irén volt az egyetlen, aki mellett a neves színházi fotómű­vész évtizedeken át ott állt. A magyar színházi világ kitartó képi krónikása­ként Darvas Ivánról, Törőcsik Mari­ról, Kállai Ferencről is készített rend­hagyó emlékkönyvet, igaz, azok ki­sebb formátumban, majdnem zseb­könyv méretben láttak napvilágot. Az Irén, te édes! (utalva az Irma, te édes! 63-as nagy sikerére) jóval nagyobb, testesebb album, mint az előbb említettek, hiszen a sok szép, beszédes fotó mellett tizenketten emlékeznek a nagyszerű, eredeti tehetségű, legapróbb gesztusával is utánozhatatlan színésznőre, aki ál­mában, szívelégtelenségben hunyt el 2016 februárjában. Keleti Évát és Psota Irént mély szakmai barátság kötötte össze, bár az sem jelentett évtizedeken át tar­tó, harmonikus együttműködést. „Psota Irén híresen kiszámíthatat­lan volt-emlékezik a fotóművész­­pedig a lelke mélyén nagyon nyi­tott, nagyon boldog ember volt, az élet tette kiegyensúlyozatlanná... Utolsó éveiben ritkán beszéltem vele. Kevesen tudták, hogy van egy jel, amelyre felveszi a telefont. Két­szer kellett megcsörgetni, és aztán újra hívni. De akkor már nem talál­tam meg az igazi Irént.” Nekem szerencsém volt. Bár tud­tam a jelről, az első kicsengés után felkapta a kagylót. Megörültem. Kár volt. Még bemutatkozni sem volt le­hetőségem, sőt még csak megszó­lalni sem voltam képes, amikor mély, feldúlt hangon beleszólt a telefonba: „Mit akar?” Zavaromban csak annyit tudtam kipréselni magamból: elné­zést, már semmit. És szinte egyszer­re letettük a telefont. Kedélyállapo­tát megérezve nem láttam értelmét, hogy beszédbe elegyedjünk. Az Irén, te édes! egyébként nem is illik Psota egyéniségéhez. Ez a jelző úgy pattan le róla, mint fából a labda. Mert volt ő minden(féle), csak éppen édes nem. Fanyarédes legfeljebb, mint az Unikum. Meg tüzes, csípős, gúnyos, groteszk, ironikus, cinikus, volt körme, méregfoga, csápja, és szíve is, lelke is természetesen. De édes akkor sem volt soha. Fájni tu­dott, sajogni, szenvedni, haragudni, neheztelni, puffogni, megsértődni,' elutasítani, de a következő pillanat­ban már szárnyalni, magasan repülni, megenyhülni, kiengesztelődni, meg­bocsátani, visszaszeretni, a világot magához ölelni. Tűz volt és jég, po­kol és mennyország, hím és nőstény, fenevad és öleb egy személyben. Keleti Éva képein ez is látható. Maszkok mögött a valós egyéniség. Színpadi alakok mögött a csupasz lélek. A színésznőben az esendő, megtépázott lelkű, magánember. De az az egy, az igazi, a páratlan, a sen­kihez sem hasonlítható, az a lekö­­rözhetetlen mindegyikben ott volt. Az ezredikben is. Dátum szerint az album legkoráb­bi képe 1955-ben készült. Psota, mint Dulszka asszony. Aztán Yerma, Aa­se, Orbánné, Dürrenmatt Öreg höl­gye és jó néhány civil fotó, amelye­ken Keleti Évának játszik. „Amikor fotóztam, akkor speciálisan sminkel­te magát, pontosan tudta, hogy más kell a színházhoz, s más a fotóhoz... Irénnek nagyon vékony szálú volt a haja, egy időben küzdött ellene, pa­rókát hordott, de aztán kitalálta ma­gának a turbánszerü fejfedőt, onnan­tól ez hozzá is nőtt, és persze az óriási napszemüveg. Kitalálta magát.” Lengyel György szerint, aki a Ma­dách Színházban többször is rendezte őt, Psota a maga világában élt, elva­rázsolt lény volt. „Sok emberi szen­vedése ellenére az töltötte ki az életét, ami örömetjelentettneki: a játék.” „Mindene élt, minden egyes por­­cikája - meséli a könyvben Almási Éva. - Hihetetlen energiák voltak benne, és ezeket át is tudta adni, mintha egy ágyúból lőtte volna ki a nézőkre az érzéseit, indulatait, cso­dálatos humorát. Ez olyasfajta adottság és tehetség, amire nagyon kevesen képesek.” Bárhol jelent is meg, betöltötte a teret, idézi meg Psota alakját Huszti Péter. Ott nem lehetett tovább beszél­getni, csak rá figyelni. Ellopta a pil­lanatot, és ő állt a középpontban. „Nagyon sok színészben erősen működik a kontroll — így Béres Ilo­na, aki főiskolásként került Psota közelébe. - Na, most az Irénnél, ha kitört a láva, akkor kitört és dőlt.” Kiss Mari a Pygmalionban ját­szott vele, aztán az Apácákban, majd a Psota-show-ban. „Nagyvonalú ember volt, és közben egy igazi bo­hóc, egy igazi játszótárs, nyitott mindenféle őrültségre.” ,3elülről mindent megélt - emlé­kezik rá Szakály György, aki több­ször is játszott, énekelt és táncolt ve­le. - Képes volt arra is, hogy garde dame legyen, olyankor ő volt a meg­testesült elegancia, de tudott porban fetrengő koldusasszony is lenni. Mindig, amit a feladat megkívánt.” A könyv ,,legpsotásabb” sztorija Karácsony Ágnes története. Újság­író kolléga rövidke írása. Ahogy Psota szemét sokan ékszemek lát­ták, ez a karcolat, ez a miniportré mindent elmond a Nagy Színésznő­ről. Nem idézhetek belőle semmit. Az egészet, ezt a csodás harminc sort egyben kell elolvasni. Az a Psota. Az valódi Psota. Színész és újságíró pá­lyáján a legrövidebb életinteijú. És mégis a legteljesebb. RÖVIDEN Bejelentették az Art Film Fest időpontját Kassa. Az Art Film Fest szer­vezői tegnap bejelentették a nemzetközi filmfesztivál idei dátumát: a szemle 27. évfolya­mát június 14. és 22. között rendezik meg Kassán. Szlová­kia legnagyobb filmes esemé­nyének ez évben a lógója is megváltozott. Az új lógóban a kelet felé mutató háromszöget (ami jelezte, hogy a rendezvény három évvel ezelőtt helyszínt változtatott, keletre költözött) egy piros kör váltotta fel. Ez az ábra azt jelenti, hogy az elmúlt három évfolyam sikeres volt, a fesztivál meghonosodott Kas­sán, és új időszak kezdődik a történetében. (tb) Lassult a kínai filmpiac növekedése Peking. Lassult a kínai filmpiac növekedése: tavaly kilenc szá­zalékkal több jegybevételt értek el a kínai mozik az előző évhez képest, míg 2017-ben még több mint 13 százalékos volt a növe­kedés. A hivatalos adatok szerint 2018-ban a kínai filmek jegyel­adása a teljes bevétel 62 száza­lékát tette ki, ami rekord a hazai filmek forgalmában. 2017-ben az összes jegybevétel 54 száza­léka folyt be a kínai filmekből. Az Egyesült Államok után Kína a második legnagyobb globális filmpiac. A filmvásznak terén már túl is szárnyalta Amerikát: Kínában a tempós fejlesztésnek köszönhetően tavaly már 60 ezer 79 vetítő volt, 2017-től egy év alatt 9303-mal nőtt a számuk. Az amerikai mozis szövetség adatai alapján az Egyesült Álla­mokban alig haladja meg a 40 ezret a filmvásznak száma. Az ázsiai ország továbbra is támo­gatja a kínai produkciókat az importált hollywoodiakkal szemben. Az amerikai filmipar ugyanakkor az importált fil­mekkel szembeni kvótarendszer és a cenzúra ellenére is igyekszik minél szilárdabban megvetni a lábát a kínai piacon. (MTI) Jövő héttől: Minden lesz Január 8-án kerül a hazai mo­zikba a cseh, szlovák, lengyel és szlovén koprodukcióban készült Minden lesz (Vsetko bude) című film. Olmo Omerzu rendezése ta­valy több fesztivált is megjárt már. A világpremierét Karlovy Vary­­ban tartották, de bemutatták a to­rontói és a londoni nemzetközi szemlén is, legutóbb pedig, de­cemberben egy görög fesztiválról hozta el a kritikusok díját. A Minden lesz című, tinédzse­rekről szóló vígjátékot - amely egyben road movie is - Csehor­szágban már bemutatták. Olyan közönség- és szakmai sikere volt, hogy a Cseh Filmakadémia Oscar­­díjra nevezte a legjobb külföldi film kategóriában. A Minden lesz a kamaszkor és a felnőtté válás nehézségeiről szól. Főhőse, a tizennégy éves Mára el­lop egy autót, majd rábeszéli tizen­két éves barátját, Hedust, hogy vágjanak neki a világnak, fedezzék fel és élvezzék a szabadságot. Úti­társnak felvesznek egy stopos lányt is. Egy idő után azonban menekül­niük kell, mert a rendőrség a nyo­mukba ered. Elkapják, majd kihall­gatják Márát. A kihallgatást látva a néző is nehéz helyzetbe kerül: nem tudja eldönteni, abból, amit hall, mi a fantázia és mi a valóság. (tb) Megújult a Jókai Színház lógója Kút újdonságról is beszámol­hatunk a Jókai Színház háza tájáról: a teátrum új lógót ka­pott ás megújul a honlapja is. Komárom. December 30-án a 2018-as év zárásaként A padlás dup­la előadásával ünnepelt a Komáromi Jókai Színház. A hatalmas sikernek örvendő, telt házas előadások között a teátrum meglepetéssel kedveske­dett a nézőknek. A színház dolgozói az épület előtt teával, forralt borral és édességgel várták az előadás végén összegyűlt közönséget. A színház igazgatója, Tóth Tibor rövid kö­szöntő beszéde után az előadás sze­replői énekeltek. Ezt követően lelep­lezték a Jókai Színház új lógóját. De nemcsak a lógó lett új, januárban megújul a színház honlapja is. Fő cél­ja azonban változatlan marad: kor­szerű formában a lehető legtöbb in­formációt eljuttatni a nézőkhöz a színházról és az előadásokról, vala­mint a különféle programokról. (tb) Az Új lógó az épületen (Fotó: Jókai Színház) IN MEMÓRIÁM pgQ KELET ippM CVÄ KtN L VH FOTÓIVAL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom