Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-14 / 11. szám
no GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2019. JANUAR 14. www.ujszo.com A téli allergia kezelése Az ebben az időszakban jelentkező allergiás tünetek okozója döntően a poratka, penészgomba vagy háziállat-allergia. Ha egyéb panaszunk - láz, rossz közérzet - nincs, de a lakásban erősödő tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás jelentkezik, vagy éjszakai köhögőroham tör ránk, akkor javasolt allergológushoz fordulni. A tünetek allergiára utalnak. A téli allergiák kezelésében a pollenallergiás tünetek csillapítására használt készítmények alkalmasak: az orrtüneteket enyhítő szteroid orrspray és antihisztamin gyógyszerek alkalmazása a legelterjedtebb. Ez esetben azonban a kezelés nem néhány héten, hónapon keresztül tart, a lakáson belüli allergiás tünetek — habár téli allergiaként is ismertek - valójában egész éven át jelentkezhetnek egyénenként különböző mértékben, ezért ebben az esetben a felírt készítményeket hoszszabb időn át kell szedni. A kezelés sarkalatos pontja, hogy az allergének számát a minimumra kell csökkenteni. Ez amellett, hogy sokszor jelentős anyagi ráfordítással is jár, nem is mindig kivitelezhető teljesen. A poratkára allergiás személyeknél ajánlott megszabadulni a szőnyegektől, amelyekben nagy mennyiségű allergén halmozódhat fel. Az ágyneműt, matracot célszerű allergénmentes, magas hőfokon moshatóra cserélni. A kárpitozott bútorok helyett szerencsésebb lemosható felületű garnitúrát választani. Emellett az is természetes, ha a váratlanul megjelent allergiás tünetek miatt házi kedvencünktől nem szeretnénk megválni, de sokan pusztán azért keresnek más alternatívát a kezelésben, mert idegenkednek a hónapokon át tartó gyógyszerszedéstől. A tüneti kezelés mellett létezik egy másik alternatíva is a lakáson belüli allergiás tünetek ellen: az allergén immunterápia. Ez a kezelés az immunrendszer áthangolásával ér el tartós eredményt: nemcsak a tünetet, hanem a kiváltó okot kezeli. A 3-5 éven át tartó kezelés a pollenallergia mellett alkalmazható háziállat, penészgomba és poratka-allergia kezelésére is. A beteg napi egy alkalommal tabletta vagy cseppek formájában szedi a készítményt, mely az allergén szigorúan ellenőrzött, hígított kivonatát tartalmazza. A kezelés vé- - gére panaszok nélkül lesz képes elviselni a korábbi allergén jelenlétét, vagyis többé - eredményes kezelés esetén akár 10- 12 évre - nem jelentkeznek a tünetei a lakásban. (napidoktor) Kevesebb húst eszünk, tejet iszunk, de továbbra is torkosak vagyunk Húsz év alatt lényegesen megváltoztak Szlovákia lakosságának étkezési szokásai. Kevesebb húst és tejet fogyasztunk. Ellenben jobban ízlik a sajt, a hal, és kevesebbet sózunk. Ám ennek ellenére sem mondhatjuk, hogy egészségesen táplálkozásunk, mert sok ajánlott élelmiszerből még mindig keveset, valamelyikből pedig túl sokat fogyasztunk. Ez derült ki a legutóbbi felmérésből. Vezet a baromfi A húsfogyasztás Szlovákiában csaknem egytized százalékkal alacsonyabb, mint húsz évvel ezelőtt. A Statisztikai Hivatal adatai szerint egy főre 59 kg hús jut, ami azt jelenti, hogy 1996-hoz viszonyítva 6 kg-mal csökkent, s ezzel az észszerű húsfogyasztás határán mozgunk. Elsősorban marha- és borjúhúsból eszünk kevesebbet: 12 kiló helyett nem egész 5 kilót. Az egy főre eső évi mennyiség 17,4 kg. Nem ilyen látványos a csökkenés a disznóhús esetében. Baromfiból viszont többet eszünk, mint 20 évvel ezelőtt, pontosan 2,6 kg-mal. Jobban ízlik a hal is, mint két évtizeddel ezelőtt. Az éves 5,1 kg halfogyasztás azonban még mindig elmarad az ajánlott 6 kg-tól. » Elsősorban marha- és borjúhúsból eszünk kevesebbet: 12 kiló helyett nem egész 5 kilót. Mézzel édesítünk A cukor tekintetében is javultunk, sőt, enyhén az ajánlott érték alá estünk. 1996-hoz képest cukrászati termékekből is kevesebbet fogyasztottunk. Ellenben jobban ízlettek a kakaótartalmú termékek és a csokoládét nem tartalmazó édességek. Legtöbben cukor helyett mézzel édesítenek. Kelendőbb a sajt és a túró Bár tejből és tejtermékekből több fogy, még mindig elmaradunk az ajánlott mennyiségtől. Tavaly egy főre 175,5 kg tejtermék jutott. A tejfogyasztás viszont csökkent. Az ádagember tavaly 45,1 liter tejet ivott meg, kb. egyharmaddal kevesebbet, mint 1996-ban. Az elmúlt évben csak a felét fogyasztotta el annak a mennyiségnek, amit meg kellett volna innia. Viszont a sajt és a túró kelendőbb volt, de az ajánlott mennyiséget így sem haladta meg. Csökkent a tojásfogyasztás, vajbf viszont egyharmaddal többet ettünk Feltörőben a tésztafélék Érezhető a csökkenés a liszt tekintetében. Kevesebb búza-, rozs- és kukoricaliszt, valamint rizs fogyott. 2016-ban 77,3 kg lisztet fogyasztott el egy személy, húsz évvel ezelőtt 105,7 kg-ot. Az ajánlott mennyiség 98,5 kg. Kenyérből és búzatartalmú péksüteményből is kevesebbet ettünk a kelleténél. Megnőtt viszont a kereslet a tésztafélék és a tartós péksütemények iránt. Ritkábban sózunk Zöldségfogyasztásban javultunk, mégpedig két százalékkal, ám a gyümölcs esetében 7,5 százalékkal romlottunk. Az ajánlott zöldségmennyiségnek még mindig csak a 85 százalékát fogyasztjuk el, a gyümölcsmennyiségnek pedig csak a kétharmadát. Az elmúlt húsz év alatt kevesebbet sóztunk, több kávét ittunk, több diót és mákot ettünk, teafogyasztásunk viszont nem változott. 1 kilóval kevesebb hüvelyest eszünk Csökkent — 40,2 százalékkal - a burgonyafogyasztás. Bár nem ilyen mértékben, de hüvelyesből is kevesebb került a tányérunkra 2016-ban. Hogy elérjük az ajánlott mennyiséget, évente fejenként egy kilogramm borsóval, babbal és lencsével többet kellene fogyasztanunk. (kovács) A HIRTELEN MEGNÖVEKEDETT FIZIKAI AKTIVITÁS IS VESZÉLYES LEHET, MIVEL A SZERVEZET MÁR LASSABBAN REAGÁL A NAGYOBB VÁLTOZÁSOKRA | Előzzük meg az időskori elesést! Az időskor számos veszélyes helyzetet teremt. Mivel a biológiai öregedés nem előzhető meg, legfeljebb lassítható vagy leplezhető, ezért az öregedéssel járó új veszélyforrások megjelenését mind az időseknek, mind családtagjaiknak el kell fogadniuk. Az egyik legfontosabb és legtöbb problémát okozó változás a mozgásképesség, a mobilitás hanyatlása, az elesés valószínűségének megnövekedése. A mozgás korlátozottsága súlyosan hat az érzelmi állapotra és a mentális funkciókra is. A hanyatló mozgásképesség miatt az emberi kapcsolatok a ritkább találkozások miatt elszegényednek, fokozatosan elszigetelődik az ember. Az izomműködés csökkenése az önellátás romlásának irányába hat, a személyi higiéné és az általános egészségi állapot is romlik. Az immobilitás, az ingerszegénység a szellemi funkciók hanyadásához vezet. A fiziológiai mutatók, a lelki és gondolkodásbeli hatások, illetve a mozgásképesség romlása olyan önmagát gerjesztő folyamatot indukál, amelynek következtében az idős ember halála kellő odafigyelés nélkül a vártnál hamarabb bekövetkezhet. Külön figyelmet érdemel az idős személyek elesés miatti veszélyeztetettsége. Az előrehaladott korú személy sokkal könnyebben eleshet, és ez komoly következményekkel járhat, mint fiatalabb korban. Az elesés okai lehetnek: fájdalomból vagy egyéb okból adódó mozgáskorlátozottság, a látás és a hallás romlása, szédülés vagy hirtelen, pillanatnyi eszméletvesztés, gyógyszerszedés, alkoholhatás, bármilyen kórállapot, a környezet nem megfelelő kialakítása. Az elesés veszélyére fokozottan figyelmeztető jel lehet a gyógyszerszedés (négy vagy több készítmény egyidejűleg), előzőleg történt elesés, heveny kórállapot, krónikus mozgásrendszeri betegség. Nagyon fontos, hogy a család odafigyeljen az idős családtagra. A mozgáskészségben beálló bármiféle, főleg negatív változásra reagálni kell. A ritkán bekövetkező, hirtelen megnövekedett fizikai aktivitás is veszélyes lehet, mivel a szervezet időskorban már lassabban reagál a nagyobb terhelést jelentő változásokra. A legfontosabb a lakókörnyezet átalakítása. A veszélyt jelentő tényezőket minimálisra kell csökkenteni, például az ágyra leesésgádót kell szerelni, a fürdőszobát át kell alakítani (kapaszkodók, csúszásgádók, ülőalkalmatosságok beszerzése), a szőnyegeket el kell tüntetni, a küszöböket le kell szerelni. Az alacsony, nehezen észrevehető tárgyakat el kell távolítani, a lakótér zsúfoltságát meg kell szüntetni. Ha lehetséges, az idős ember mozgási útvonalát úgy kell kialakítani, hogy ne kelljen lépcsőn közlekednie. Az időskor nagy veszélye az elmagányosodás. Szervezzünk a család idős tagjainak is programot, lehetőségeinkhez mérten vonjuk be őket is a család életébe: a hasznosság érzése megelőzheti a pszichés problémák kialakulását, így az öngerjesztő folyamat újabb elemét iktathatjuk ki. Kisebb feladatokkal a szellemi leépülés veszélye is csökkenthető. A fent leírtakat mindannyiunknak meg kell fontolnunk, mivel idősödő családtagjaink egészsége nagyban rajtunk is múlik, és azt se felejtsük el, hogy egyszer mi is leszünk öregek. (webbeteg)
