Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-10 / 8. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. január 10.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Iránnak kémkedő izraeli exminiszter Trumpnak elég az acélkerítés A várakozásokkal ellentétben az elnök nem jelentette be, hogy szükségállapotot hirdetne Jeruzsálem. Iránnak végzett kémkedésért vádalku keretében 11 évi börtönbüntetésre ítélték Gonen Szegev volt izraeli energia és infrastruktúra minisztert. A 2007-ben Nigériában letelepedett Szegev a vádirat szerint hat éven keresztül szolgáltatott Iránnak Izraelről szóló információkat. Üzletkötések lehetőségével Nigériába csábított több, az izraeli hadseregtől leszerelt tisztet, és mellesleg találkozókat szervezett számukra kereskedőknek álcázott iráni kémekkel. Beszervezése után többször találkozott a világ különböző pontjain iráni hírszerző ügynökökkel, sőt kétszer Iránba is elutazott titkos találkozókra. (MTI) Bagdadban Pompeo külügyminiszter Bagdad. A két ország gazdasági és politikai kapcsolatairól, illetve az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcról folytatott tárgyalásokat Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az iraki parlament elnökével, Mohamed al- Halbúszival. A terrorszervezettel kapcsolatban az amerikai külügyminiszterjelezte, Washingtonnak pusztán a dzsihádisták ellen alkalmazott stratégiája változott, a cél változatlanul a terrorszervezet teljes megsemmisítése. Az amerikai külügyminisztérium szerint Pompeo körútja során felkeresi Egyiptomot, Bahreint, az Egyesült Arab Emírségeket, Szaúd-Arábiát, Ománt és Kuvaitot, illetve a Szaúd-Arábia, Egyiptom és az emírségek által továbbra is bojkottált Katarba is ellátogat. (MTI) Irán: komplett hülye amerikai vezetők Teherán. Szokatlanul élesen bírálta az USA vezetését Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Ali Hamenei ajatollah szerint néhány amerikai politikus és tisztségviselő, jkomplett hülye”. Az ajatollah honlapján angolul közzétett leirat szerint a legfőbb iráni vezető gúnyolódott azokon az amerikai tisztségviselőkön is, akik kormányváltást követeltek Iránban, és azt hirdették, hogy a jelenlegi vezetés 2018 vége előtt meg fog bukni. (MTI) Salvini új európai tavasz hőse lenne Varsó. Lengyelország és Olaszország az új európai tavasz hősei lesznek, a májusi európai parlamenti választás után új európai egyensúly megteremtésére törekednek majd -jelentette ki Varsóban az olasz kormányfőhelyettes és belügyminiszter. Matteo Salvini a Joachim Brudzinski lengyel belügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezleten azt mondta: Európában éveken át a francia-német tengely volt túlsúlyban, Varsó és Róma azonban egy „új európai egyensúly” megteremtésére törekszik, melynek során „a valódi európai értékek reneszánsza jön”. (MTI) Trump elnök televíziós beszéde közben. Érzelmi húrokat pengetett. (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump amerikai elnök beleegyezne abba, hogy az amerikai-mexikói határon ne fal, hanem acólkerítós épüljön - derült ki a Fehér Ház Ovális Irodájából közvetített tévébeszédóből, amelyet a nagy televíziós csatornák is sugároztak. A jóslatokkal ellentétben az elnök nem jelentette be, hogy szükségállapotot hirdetne. Bár komoly dilemma előzte meg a döntést, végül az összes nagyobb amerikai televíziós csatorna közvetítette Donald Trump elnök első, a nemzetnek intézett 9 perces televíziós beszédét, amit a Fehér Házban tartott meg, és amit a mexikói határra tervezett határzár miatt adott elő. A dilemma lényegét az adta, vajon szakmai kötelessége-e közvetítenie a társaságoknak egy olyan elnök beszédét, aki többszörösen háborút hirdetett a szabad sajtó és a valóság ellen. Végül a nagyobb csatornák mind kapcsolták az Ovális Irodát. Trump egyes várakozások ellenére sem rendelt el szükségállapotot, és miközben több ponton odaszúrt a demokratáknak, a szokottnál igyekezett valamivel rugalmasabb benyomást tenni. Utóbbi nem volt annyira meglepő, mivel a demokraták a félidei választások óta többségben vannak a képviselőházban, így a tervezett határzár költségeinek megszavazása nélkülük nem elképzelhető. A munkálatok költségeit Trump hatósági adatokra hivatkozva 5,7 milliárd dollárban jelölte meg, és azt kérte a demokratáktól, hogy azonnal üljenek asztalhoz az ügyben. A beszéd legfontosabb tartalmi eleme: az elnök kész beleegyezni abba, hogy betonfal helyett acélkerítés épüljön a mexikói határvonalon, ahol szerinte súlyos humanitárius és nemzetbiztonsági krízis robbant ki az elmúlt években. Trump szerint elfogytak az USA eszközei, hogy a középamerikai menekülteket elhelyezzék, visszatartsák és visszaküldjék anyaországaikba. A latin-amerikai származású amerikai állampolgároknak azt üzente: épp a legális és már letelepedett bevándorlók bérhelyzetét és lehetőségeit szűkíti az, ha az illegális migrációt nem fékezik meg. Még azt is megengedte, hogy vannak jó bevándorlók, akik törvényeket betartva érkeznek Amerikába és gazdagítják a nemzetet, sőt egy ponton érzelmi húrokat pengetve lélek és szív válságát emlegette, miközben szólt saját választóihoz is. így például elmondta, több mint 260 ezer illegális bevándorlót tartóztattak le az elmúlt két évben az USA-ban, és konkrét bűncselekményeket is felemlegetett. Némileg megtévesztően arról is beszélt, hogy 2019-ben a határokon beáramló kábítószer több amerikai halálát okozza majd, mint a vietnámi háború, bár azt elfelejtette hozzátenni, az új típusú, az opioid-krízist súlyosbító drogok és más segédanyagok túlnyomó többsége fentanil és származékai formájában Kínából érkezik az országba és okoz egészségügyi válságot. A beszédre azonnal reagált Chuck Schumer szenátusi demokrata frakcióvezető, aki szerint Trump félelemre építi politikáját tények helyett, és megosztottságot szül egység helyett. (MTI, 444.hu) Brexit: fortélyos félelem szele a brit parlamentben 303:296 arányban vereséget szenvedett a Theresa May vezette brit kormány a parlamentben egy adózási kérdésben. A döntés azt jelzi, elkezdtek együtt szavazni kormánypárti és ellenzéki képviselők azért, hogy ne tudjon megállapodás nélkül kizuhanni Nagy- Britannia az EU-bél. London. Ez összességében kedvező hír a kemény brexittől félőknek, mert afelé mutat, hogy a brit parlament által jóváhagyott megállapodással fognak március 29-én kilépni a britek, ha tényleg kilépnek valamikor. A jövő kedd esti brit parlamenti alsóházi szavazáson várhatóan elutasítja majd a képviselők többsége a Theresa May kormányfő által az Európai Unióval összehozott brexitmegállapodást, így elvileg reális forgatókönyvvé lép elő az, hogy Nagy- Britannia március 29-én éjfélkor a brit és más tagállami parlamentek által ratifikált megállapodás hiányában zuhan ki az EU-ból (no-deal Brexit). Mivel ebben az esetben azonnal külső, harmadik félnek minősülne az EU szempontjából Nagy-Britannia, amellyel a normál világkereskedelmi szabályok szerint lehet csak kereskedni, és így visszajönnének a vámellenőrzések és egyéb adminisztratív akadályok, ezért ez a forgatókönyv számos területen ellátási késedelmeket, súlyos zavarokat okozhatna (élelmiszer- és gyógyszerhiány, feltorlódó szállítmányok stb.) mind az EU-ban, mind Nagy-Britanniában. Ezt a potenciális gazdasági és jogi káoszt igyekezett elhárítani brit parlamenti képviselők többsége a szavazással, azaz arra akaiják rábírni a kormányt, hogy mindenképpen jóváhagyott megállapodással lépjen ki Nagy-Britannia az EU-ból, ha tényleg kilép. A szavazás értelmében az adótörvényekhez csak akkor nyúlhat hozzá a kormány (pl. a kilépés miatt megugró költségvetési hiány leszorítása érdekében), ha a parlament hozzájárulását adja ahhoz, hogy megállapodás nélkül léphessen ki az ország az EU-ból, vagy visszavonja az kilépési szándékát. Az mindenesetre nagyon fontos, hogy elkezdett működni a két nagy párt egy irányba szavazása a témában, azaz most már jól látszik: a brit parlament alsóházában többségben vannak azok, akik el szeretnék kerülni, hogy megállapodás nélkül zuhanjon ki az ország az EU-ból. A legfrissebb hatástanulmány szerint csaknem egyhetes torlódásokat okozhatna a legforgalmasabb angliai kompkikötőbe, Doverbe vezető utakon már az is, ha a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése esetén egy percnél alig hosszabb ideig tartó vámvizsgálatnak vernék alá a kontinensre átkelő teherjárműveket. A patinás University College London (UCL) egyetem szerint egypercnyi vizsgálat már 6-8 órás torlódást okozna kedden, szerdán és csütörtökön, a legforgalmasabb három napon, 70 másodperces vámellenőrzés esetén pedig 1200-2724 közé lenne tehető a feltorlódó kamionok száma, és ez már hatnapos várakozást jelentene. A Financial Times által megszerzett tanulmány szerint az a kamionos, aki ebbe a sorba hétfőn beáll, szombat délután jutna át a kontinensre. (Portf., MTI) Megegyezés született a Máltánál veszteglő mentőhajókon tartózkodó 49 migráns, illetve a szigetországban lévő társaik sorsáról, így a mentőhajók kiköthetnek Máltán - közölte a máltai miniszterelnök. Joseph Muscat szerint a Máltán lévő 249 migráns, valamint a két német mentőhajón tartózkodó 49 ember közül 220-at más európai uniós tagállamok vesznek át vagy hazatérnek. A migránsokat Németország, Franciaország, Portugália, Írország, Románia, Luxemburg, Hollandia és Olaszország között osztják szét. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Unió migrációs biztosa üdvözölte a megállapodást, (tasr/ap) Kim Kínával egyeztetett Peking. Tegnap elhagyta Pekinget a Kim Dzsong Unt szállító különvonat, miután az észak-koreai vezető befejezte tárgyalásait Hszi Csin-ping kínai államfővel, akivel feltételezhetően áttekintette a Donald Trump amerikai elnökkel tervezett újabb csúcstalálkozójának előkészítését. A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint Kim ma hajnalban érkezik haza az észak-koreai fővárosba. Kim Dzsong Un - felesége társaságában - kedden érkezett Pekingbe, majd egyórás tanácskozást folytatott a kínai elnökkel, aki azt követően fogadást adott az észak-koreai vezető tiszteletére. Kim éppen aznap ünnepelte 35. születésnapját. A phenjani delegáció tagja volt Ri Jong Ho külügyminiszter és Kim Jong Csői, az USA-val folytatott nukleáris témájú megbeszélésekért felelős főtárgyaló is. Hazaindulása előtt Kim Dzsong Un látogatást tett egy pekingi gyógyszeripari vállalatnál, majd Hszi Csin-pinggel ebédelt, mielőtt elindult volna a pályaudvarra. A két vezető megbeszéléseiről a felek nem közöltek részleteket. Ez volt a negyedik alkalom, hogy Kim Dzsong Un Kínába látogatott. Feltételezések szerint az amerikai elnökkel tartandó második csúcstalálkozót készíthették elő, amelyre talán már az év elején sort kerítenek. Az első tavaly júniusban volt Szingapúrban. A második fő témája is az lehet, mint az elsőé, hogy Eszak-Korea az ellene érvényben lévő nemzetközi szankciók feloldása fejében számolja fel atom- és rakétaprogramját. Donald Trump nemrég úgy fogalmazott: „a nem túl távoli jövőben” valószínűleg bejelentik, hol tartják meg következő személyes találkozóját a phenjani vezetővel. (MTI)
