Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-10 / 8. szám

www.ujszo.com | 2019. január 10. KULTÚRA 9 Száz óv, ahogy megéltük, képekben A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma időszaki kiállítása a dél-szlovákiai régió változásait, átalakulását mutatja be TALLÓSI BÉLA Pozsony. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában január 31-ig tekinthető meg a 100 év képekben című időszaki kiállítás, amely rágiánk százéves múltját idézi fel az élet minden területéről. A tavalyi történelmi nyolcasok közül Csehszlovákia 1918-as meg­alakulásának évfordulójára mutatja be a múzeum ezt a száz év esemé­nyeit témák szerint fejezetekre osztó történelmi képeskönyvet. A történé­seket dokumentáló fotókból kialakí­tott panelfelületeket a témakörökhöz illeszkedő tárgyi emlékekkel és kép­zőművészeti alkotásokkal is kiegé­szítették a kiállítás alkotói. Azóta, hogy 1918 és 1920 között megváltoztak régiónk államhatárai, csupán négy emberöltő telt el - ol­vasható a kiállítást ismertető panelen. Ha azonban azt nézzük - folytatódik a tájékoztatószöveg —, hogy mennyit változott a körülöttünk lévő világ (használati tárgyaink, szokásaink, életmódunk), mintha évszázadok tel­tek volna el. Az 1919 elején az első „cseh” katonák bevonulását a nádfe­­deles, vályogból tapasztott kunyhója elől szemlélő csallóközi parasztem­ber és az okostelefonját nyomogató, mai kassai magyar egyetemista kö­zött azonban mégis szoros kapcsolat van: mindketten ugyanannak a kö­zösségnek, a szlovákiai (felvidéki) magyarságnak a tagjai. Ez a közös­ség száz év alatt megélte a masaryki demokrácia kétarcúságát, a bécsi döntés örömkönnyeit, a világháború pusztítását, a deportálások emberte­lenségét, a sztálinizmus reményte­lenségét, 1968 reményeit, anormali­­záció szürkeségét és 1989 eufóriáját is, ám ma is hasonló kérdésekre és problémákra keresi a választ, mint egy évszázaddal ezelőtt. A kiállítás képei ennek a közösségnek és az ál­tala lakott Dél-Szlovákiának a válto­zását, átalakulását mutatják be. Nem a teljesség igényével, hanem csupán egy-egy mozzanatot felvillantva a A száz év eseményei témák szerint követhetők nyomon a panelfelületeken múltból: hétköznapokat és ünnepi pillanatokat, örömteli perceket és fá­jó emlékeket, egy közösség életét. Idézzünk a történelmi áttekintés témakörei, vagyis azok közül az ese­mények közül, amelyek erősen meg­határozták e négy emberöltőnyi időt: a kitelepítés, a hontalanság évei; 1938, visszatért a magyar világ; a má­sodik világháború; 1968, a prágai ta­vasz; 1989-1993, a rendszerváltás évei. A hétköznapokat és az ünnepi pillanatokat, az örömteli perceket és a fájó emlékeket idézik az 1965-ös árvíz pusztítását láttató képek; a má­jus elsejei felvonulásokról készült felvételek; a hazai magyar színját­szás, a sportélet és a különféle feszti­váljaink emlékezetességeit, jelentős személyiségeit megörökítő fotók. De a kiállítás kitér az egyházi élet, a cserkész- és pionírmozgalom, a ház-Margot Robbie lesz Barbie (Képarchívum) Los Angeles. Először készül élőszsreplős film Barbie-ról, a játék babéréi. A főszerepet Margot Robbie játssza, aid a film producere is lesz. Az ausztrál színésznő 2017-ben az Én, Tonya című életrajzi filmben aratott hatalmas sikert frusztrált műkorcsolyázóként, azelőtt pedig földbe döngölte őt a kritika az Ön­gyilkos osztag okán. A filmsztár úgy fogalmazott, annak idején önbizal­mát, kíváncsiságát és a kommuni­kációját is erősítette a Barbie-val való játék. „Nagy megtiszteltetés, hogy el­­játszhatom Barbie-t és hiszek ab­ban, hogy óriási pozitív hatása lesz a gyerekekre” - véli a 28 éves Mar­gót Robbie. A film készítésben a Warner Bros. stúdió mellett a játék baba kitalálója és forgalmazója, a Mattel is részt vesz, ez lesz vadonatúj filmes vál­lalatuk első terméke. Rendezőt még nem találtak hozzá, és címe sincs még. A Barbie-film főszerepére Az élő és a játék Barbie eredetileg Amy Schumer komikust választották, de ő 2017-ben távo­zott a produkcióból. Később Anne Hathaway neve is felmerült. A Mattel első Barbie-ját 1959-ben mutatták be a New York-i játékvásá­ron. A valószínűtlenül karcsú fiatal lány figurája később számos tévés és mozis animációban, például a Toy Storyban is szerepelt. (MTI, juk) A hazai magyar lapkiadás sajtótermékeiről is képet kap a kiállítás látogatója A képes történelmi áttekintés tárgyi emlékekkel egészül ki (Somogyi Tibor felvételei) táji munkák, az iskola- és a boltrend­szer, a mezőgazdasági és egyéb mun­kák változásainak ismertetésére is. További részei is vannak a kiállí­tásnak: egy fejezet a (cseh)szlovákiai magyar nyelvű sajtó, egy másik pe­dig a magyar nyelvű könyvkiadás történetét tekinti át. A közönség filmarchívumi anya­got is láthat, továbbá digitális doku­mentumok formájában is megtekint-London. A kedvenc című, udvari intrikákat megvilágító kosztümös film kapta a legtöbb, 12 jelölést a brit filmakadémia (BAFTA) díjai­ra. Jorgosz Lanthimosz alkotása a 17-18. században, Anna brit ki­rálynő korában játszódik. Az ural­kodót alakító Olivia Colman - aki pár napja Golden Globe díjat ka­pott -, ismét a legjobb színésznő díjára esélyes. A kedvenc továbbá a legjobb film, kiemelkedő brit filmalkotás és rendező díjáért is versenybe száll. Colman kolléga­női, Rachel Weisz és Emma Stone a legjobb női mellékszereplőnek járó trófeára esélyesek. A Bohém rapszódia, Az első ember, a Roma és a Csillag születik 7-7 jelölést kaptak. Az alelnök hat, a Csuklyá­sok (BlacKkKlansman) öt díjért indulhat a brit filmes Oscaron. A legjobb film a Zöld könyv, a Csil­lag születik, a Roma vagy a B lacKkKlansman is lehet. (MTI) heti a történelmi eseményeket meg­örökítő felvételeket. A 100 év képekben című kiállítást - melynek létrehozásában közre­működött a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás - szeretnék eljuttat­ni Dél-Szlovákia városaiba is. A kiállítás további képeit megnéz­hetik az ujszo. com-on. London. Interjút adott a Guardi­­annek Robert De Niro. A 75 éves színész, aki korábban is sokat foglalkozott a politikával, megra­gadta az almaimat, hogy kritizálja az amerikai elnököt. Donald Trump szerinte egy pojáca, aki a fehér felsőbbrendűséget hirdeti, ami rasszizmushoz és fasizmus­hoz vezet. Úgy véli, a demokra­táknak erőteljesebben kellene fel­lépniük az elnökkel szemben, nem viselkedhetnek mindig úriember­ként. „Ha besétálna egy étterem­be, ahol éppen vagyok, elmennék. Nem szeretnék ott lenni” - tette hozzá De Niro, aki Trump egyik leghangosabb kritikusa Holly­woodban. Tavaly például a Tony­­díjátadón egyenes adásban idió­­tázta le az elnököt, ami valószí­nűleg közrejátszott abban, hogy a CNN és Soros György mellett ő is bombának tűnő csomagot kapott egy Trump-rajongótól. (juk) De Niro szerint Trump rasszista RÖVIDEN A brit szakemberek kedvelik A kedvencet

Next

/
Oldalképek
Tartalom