Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-10 / 8. szám
www.ujszo.com | 2019. január 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Miért írt regényt egy Clinton? Mi történne, ha az összes banki adatot törölné valaki? FELEDY BOTOND iközben Robert Fico épp alkotmánybírónak készül, Bugár Béla köztársasági elnöknek, Orbán Viktor pedig Gundelmenüt kóstol, Bili Clinton regényt írt. Nem is akárhogy: az egyik legnépszerűbb amerikai íróval, James Pattersonnal közösen adták ki „Az elnök eltűnt” címűkönyvet. Kevés politikus próbálkozik szépirodalommal visszavonulása után, inkább életrajzot, visszaemlékezéseket írnak. Bili Clintonnal láthatóan sokat beszélgetett a regényíró Patterson, így aztán elég életszerű fehér házbeli jeleneteket kapunk. A lényeg mégsem ez, hanem két másik üzenet, amelyben Clinton keze nyomát fedezhetjük fel. Egyrészt az egész könyv egy kiberterroristáról szól, aki egyszerűen a billentyűzet mögé bújva, néhány informatikusból összeterelt, külföldről pénzelt erős csapatot hoz létre, és az általuk írt vírussal az amerikai hivatalos szervek sem tudnak mit kezdeni. A több televíziós sorozatban, fantasyfilmekben és lassan a kiberbiztonságról szóló éves előrejelzésekben egyaránt előforduló fenyegetés kerül elő: mi történne, ha az összes banki adatot törölné valaki? Vagy az egészségügyi nyilvántartásokat? Vagy a folyószámlákat, hiteleket? Tényleg nem kell sok hozzá, hogy leálljon néhány szolgáltató, és ezzel együtt a nagyvárosi élet is. A kibertérben való kiszolgáltatottságunk egyik legélénkebb leírása ez a könyv. Ennek tudatosítása a Clintonklánnak sem jön rosszul, hiszen Hillary részben azért veszítette el a 2016-os amerikai elnökválasztást, mert az orosz beavatkozásra nem érkezett időben kellő súlyú válasz az akkori Fehér Ház részéről. Számukra fontos, hogy az amerikai olvasó szintjén is egyre egyértelműbb legyen a kibertérben jelentkező fenyegetések veszélyessége. A másik nagy üzenet, hogy néhány dologban a politikusoknak is muszáj összefogni. Nagyon szép leírásokat kapunk a fake newsról, az álhírekről; arról, hogy a kongresszusi házelnök csak a hatalomban és rövid távon gondolkozik; és hogy mindezek hogyan tetézik akár egy USA méretű ország sebezhetőségét. Érthető, emberközeli módon magyarázza el ezt a könyv, és egy szinte tökéletes elnökválasztási kampánybeszéddel zárul a regény. Nem lenne rossz, ha Clintonék ezt nemcsak egy regényben tudnák elmondani, hanem egykori pártjuk, a Demokrata Párt berkein belül is megértetnék. A következő elnökválasztásig hátralévő két év nagy kérdése, hogy a demokraták is beállnake a populisták soraiba, vagy megpróbálják a most lehetetlennek tűnő lépést, és a republikánus-trumpista kommunikációval szemben a higgadtabb, konszenzuskeresőt választják. Mindkettőnek óriási kockázatai vannak. Ezt a dilemmát pedig ismeijük a szlovák és a magyar belpolitikából is. A tudomány kalandjai MARIÁN LEŐKO Lubyová ugyanazt csinálja, mint Plavcan, csak teljesen másként. Sokatmondó, ahogyan elkezdődött az új politikai szezon, nem is kezdődhetett volna jellemzőbben. Az oktatási minisztériumban kiderült, hogy amit Peter Plavcan megtanult, azt Martina Lubyová se felejtette el. Csak a mostani oktatási miniszter sokkal jobban megtanulta a „tananyagot”, mint az előző, aki ugye megbukott. Ugyanaz zajlik most, amiért ki kellett rúgni Plavcant: a közpénzek és a tudományos kutatásra szánt támogatások olyan emberekhez folynak (Még hogy nem léphetsz kétszer ugyanabba folyóba?), akik csak azért kezdtek el lázasan érdeklődni a tudományok iránt, hogy aztán megkapják hozzá a bőkezű anyagi ösztönzést is. Plavcan és Lubyová ugyanazt csinálja, csak teljesen másként. Amikor 2017-ben fény derült a kutatásokra szánt uniós pénzekkel való visszaélésekre, a miniszter először gyáván eliszkolt, aztán meg úgy elbújt, hogy napokig hiába kutattak utána. De egyszer csak elő kellett jönnie, hogy végre mondjon valamit a sajtónak: nehéz eldönteni, hogy az előbbivel vagy az utóbbival ártott-e többet önmagának. A miniszter asszony viszont már egészen profi abban, hogyan védje a védhetetlent. Már nem lepi meg semmilyen botrány, nem töri erősen a fejét, két kezébe fogva, hogy mit mondjon, hanem azonnal kész mondatokat húz elő magából és elmagyarázza, hogy nem sértett törvényt - holott teljesen nyilvánvaló, hogy vétett ellene. Amikor egy évvel ezelőtt önkényesen leállította a Szlovák Tudományos Akadémia intézményeinek átalakítását kutatási közintézetekké, természetesen a törvényre hivatkozott. Annak egyik paragrafusa szerint egy ilyen intézet úgy jön létre, hogy „az alapító alapítólevelet bocsát ki”. Egy másik paragrafus szerint meg akkor jön létre, amikor „az intézményt bejegyzik a kutatási közintézmények jegyzékébe”. Az akadémiai intézményei jóhiszeműen megalapították ezeket a közintézeteket, de a miniszter asszony egyszerűen lehetetlenné tette a megalakulásukat, mivel nem jegyezte be azokat a kutatási közintézmények jegyzékébe, amit egyébként létre sem hozott. Hát nem volt hova bejegyezni, na... A módszer most is hasonló. Most már mindenkinek, aki közpénzért, támogatásért folyamodik, be kell jegyeztetnie magát az állami szektor partnercégeinek jegyzékébe (a megfelelő ellenőrzések után). A miniszter asszony viszont olyan cégekkel is aláírt tudományos kutatási támogatási szerződéseket, amelyek nem vetették fel magukat a jegyzékbe (a megfelelő ellenőrzések után). Lubyová arra hivatkozik, hogy a kutatási támogatásokért folyamodók számára a törvény nem írja elő egyértelműen, hogy felvetessék magukat a jegyzékbe. Az ellentétet, hogy így azok kaptak pénzt, akik valójában nem kaphattak volna, már-már tanítanivalóan oldotta fel: nem a minisztérium hibázott, hanem a cégek, amelyek a pénzt kapták. Mert meg lett mondva nekik, hogy a szerződés aláírása után vetessék már fel magukat a jegyzéke. De nem tették! Hát ez a kibeszélés Plavcannak bizony sose jutott volna eszébe, akármilyen JUDr. doktori századosi végzettsége lenne... Lubyová és a minisztériuma abban is profi, hogy elmagyarázza, miért volt ez a valaha is létező összes projekt közül az, amelyet „a lehető legátláthatóbb módon, függetlenül, szakmailag bíráltak el”. Csakhogy Tomás Prokopcák újságíró kikutatta, mi lett az eredménye ennek a tökéletes pályázati elbírálásnak. így aztán már tudjuk, hogy a legmodernebb talajfúrási módszereket egy olyan cég fogja tudományosan kutatni állami pénzen, amely eddig közétkeztetéssel meg cateringgel foglalkozott. A modem mérnöki matematika legújabb kihívásaira egy volt pékségnek kellene kisütnie valami megoldást a mi pénzünkön, a szövettani biotechnológia rejtelmeiben pedig egy olyan cégnek kell elmerülnie, amely eddig szenzoros vécéöblítéssel foglalkozott. Ezzel szemben külföldön is elismert tudományos kutatócsoportok hiába pályáztak Lubyovánál. Juraj Draxler egykori oktatási miniszter már egy évvel ezelőtt egyszerűen és pontosan megfogalmazta a helyzetet, sokmilliós kutatások árán sem lehetne sokkal többet hozzátenni: Ha Martina Lubyová oktatási miniszter marad, az az egész ország szégyene lesz. A szerző a Trend hetilap munkatársa Kína hazazsuppol kétezer kazahot Peking engedélyezte kétezer kazah nemzetiségű állampolgárának, hogy elhagyja az országot, de tulajdonképpen a kiűzésükről van szó. Az AP amerikai hírügynökség beszámolója szerint mindez a Hszincsiang tartományban élő muszlimok elleni kemény hatósági fellépéssel van összefüggésben. Kazahsztánban kényes téma a hszincsiangi muszlim ujgurok és kazahok elleni kínai intézkedés, amelyek keretében tízezreket tartanak átnevelő táborokban. Kína ugyanis fontos kereskedelmi partnere Kazahsztánnak, így a kazah állami média ódzkodott beszámolni a muszlim vallású kisebbségek tömeges fogva tartásáról. Az átnevelő táborokat megjárt ujgurok és kazahok azt mondják, a kínai hatóságok vallásuk és kultúrájuk megtagadására kényszerítették őket. Kazah aktivisták szerint azóta, hogy az AP tavaly májusban beszámolt a szóban forgó táborok létezéséről, egyre nagyobb nyomás nehezedik Asztanára azért, hogy cselekedjen a kazahok védelme érdekében. Szerikzsan Bilas, az Atazsurt nevű jogvédő szervezet (amely a kínai intézkedéseket elszenvedő kisebbségek sorsára hívja fel a figyelmet) vezetője szerint a kazah kormány érzékelhetően változtatott a kínai intézkedésekkel kapcsolatos hozzáállásán. Mint mondta, nyáron a kazah hatóságok többször felszólították, hogy hagyjon fel tevékenységével, de ennek idővel vége lett. Mi több, a múlt hónapban elhívták egy népszerű kazah talk show-ba, ami arra utal, hogy elfogadják a tevékenységét. Az AP szerint a kazah diplomácia is hozzálátott ahhoz, hogy (ügyelve arra, hogy ne bírálja Kínát) saját állampolgárait kiszabadítsa a kínai táborokból. Értesülések szerint a kínaiak fokozatosan, kis számban, de elkezdték kiengedni a kazahokat az átnevelő táborokból, de sokuknak így is megtiltották a nyugat-kínai tartomány elhagyását. Főként azoknak a kazah állampolgároknak engedélyezik a visszatérést Kazahsztánba, akiknek a házastársa vagy gyermekei ott születtek. (MTI) FIGYELŐ Nem zárják ki a Fideszt A Politico brüsszeli hírportál a magyarországi politikai helyzettel kapcsolatban egy névtelenül nyilatkozó fideszes politikust idéz, aki elmondta, hogy a közelgő EP-választás rendkívül fontos Orbán Viktornak, ugyanis „királycsináló akar lenni az Európai Néppártban”, így kiterjesztve politikai uralmát Magyarországon túlra is. A Fideszt belátható időn belül nem fogják kizárni a néppártból (ÉPP), s addig nem is fog kilépni, amíg a konzervatív szövetség meghatározó erő marad Brüsszelben és továbbra is védelmet nyújt számára. „Európa számára komoly fejtörést okozhat a Fidesz befolyásának megerősödése az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban. Orbán Viktor EPP- tag ugyan, mégis közel áll mind Matteo Salvini olasz belügyminiszterhez, mind Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, mind az euroszkeptikus, szélsőjobboldali csoportosulásokhoz” - írta a Politico. Az összeállításban beszámol a magyarországi tüntetésekről, a jogállamiság helyzetéről, a közigazgatási bíróságok felállításáról, a munka törvénykönyvének módosításáról és a Miniszterelnökség budai várba köl-
