Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-08 / 6. szám
6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019.január8. lwww.ujszo.com Az euró bevezetése óta a szomszédoknál gyorsabban nőttek az élelmiszerárak Pozsony. Az euró tíz évvel ezelőtti szlovákiai bevezetésével kapcsolatban a legtöbben attól tartottak, hogy emiatt drasztikusan megugranak az élelmiszerárak. Valóra váltak ezek a félelmek? Jobban jártak azok a szomszédos országok, amelyek megtartották a nemzeti valutájukat? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre keressük a választ. „Szlovákiában az elmúlt tíz évben 16,6 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, egy gyakorlati példán szemléltetve ez azt jelenti, hogy egy 2009-ben 100 euróból összeállított élelmiszercsomagért ma 116,6 eurót fizetnénk” - nyilatkozta Éva Sadovská, a Szlovák Gazdaszövetség agrárholding elemzője, az általa kidolgozott legfrissebb felmérésre hivatkozva. Az uniós és szlovák statisztikai adatokon alapuló elemzés szerint azonban az elmúlt tíz évben nem nőttek egyenletesen az árak. Az euró bevezetésének az évében, 2009-ben Szlovákiában még 3,8 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak, az ezt követő négy évben, vagyis 2010 és 2013 között azonban már 1,7 és 5,9 százalék közötti drágulást mértek. Ez utóbbira, vagyis a legnagyobb árugrásra 2011-ben került sor. 2014-től azonban újra csökkentek az árak, egészen 2016-ig, amikor éves szinten 2,7 százalékos áresést mértek. A gazdaság felpörgésének és a lakosság növekvő vásárlóerejének köszönhetően 2017 második felétől visszatért a drágulás időszaka, 2017-ben így már 4, tavaly pedig 4,2 százalékkal drágultak az élelmiszerek. Felével drágább a zöldség Nem csupán az egyes éveket tekintve tapasztalhatunk látványos kilengéseket, hanem a termékcsoportok között is látványos különbségek vannak. Az elmúlt tíz évben a legnagyobb árugrást a zöldségek esetében tapasztalhattuk, a legkisebbet pedig a húsipari termékek esetében. A zöldségfélék az euró bevezetése óta eltelt időszakban átlagosan több mint 50, a gyümölcsfélék pedig 40 százalékkal drágultak. Csaknem a harmadával többet fizetünk azonban a halért, a kávéért, a teáért és a kakaóért, több mint 17 százalékkal drágult a kenyér, a péksütemények és az édességek, 15 százalékkal a tej, a sajt és a tojás, 12 százalékkal az olaj, és nem egész 8 százalékkal a hús. A nagy kérdés, hogy a fent jelzett áremelés nagy vagy kicsi.,finnek a kiderítésére két módszert vettünk igénybe. Egyrészt összehasonlítottuk a szlovák drágulást a többi uniós tagországban mérttel, másrészt a szlovákiai drágulást a bérek növekedési ütemével” - mondta Sadovská. Szerinte a most közzétett elemzés egyik legnagyobb tanulsága, hogy azokban a szomszédos országokban, amelyekben nem vezették be az eurót, az elmúlt tíz évben jóval gyorsabban nőttek az élelmiszerárak, mint Szlovákiában. A szlovákiai 16,6 százalékos drágulással szemben Csehországban csaknem 24, Lengyelországban nagyjából 25, Magyarországon pedig több mint 33 százalékkal nőttek az élelmiszerárak. Ez utóbbi a második legrosszabb uniós adat, hiszen Magyarországot csak Málta előzi meg, több mint 36 százalékos drágulással. A legjobb helyzetben ezzel szemben az írek vannak, akik most nagyjából 14 százalékkal fizetnek kevesebbet az élelmiszerekért, mint tíz évvel ezelőtt. „Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a szomszédos országokban tapasztalt gyorsabb drágulás ellenére a szlovákiai élelmiszerek még mindig a legdrágábbak a visegrádi országok közül. Uniós összehasonlításban azonban Szlovákia így is a hetedik legolcsóbb ország” - tette hozzá Sadovská. A bérek is nőttek „Nincs ok a panaszra azonban a fizetések szempontjából sem” - állítja Sadovská. Míg az élelmiszerárak tíz év alatt 16,6 százalékkal nőttek, a teljes infláció pedig 14,8 százalék volt, az alkalmazottak fizetése ugyanekkor átlagosan 40 százalékkal nőtt. Ez utóbbi persze csak az átlag, hiszen míg sokaknak ennél nagyobb ütemben is nőhetett a fizetésük, az alkalmazottak nem kis részének csupán elenyésző mértékben nőttek a bevételei. „A szlovákiai családok ráadásul a havi kiadásaik csaknem 20 százalékát fordítják élelmiszervásárlásra, míg az uniós átlag 12 százalék körül mozog. Egy 100 eurós bevásárlásra a szlovákiai alkalmazottaknak átlagosan 21 órát kell dolgozniuk, ami a hatodik legrosszabb adat az uniós országok közül” - tette hozzá a Szlovák Gazdaszövetség agrárholding elemzője. (mi) Áremelkedés 2009 és 2018 között (%) Írország -14,1 1,3 Portugália 6,1 11,5 Görögország 7,2 9,0 Franciaország 10,4 12,2 Spanyolország 10,6 12,0 Dánia 12,7 11,7 Horvátország 13,1 14,2 Hollandia 13,3 14,1 Eurózóna 13,6 13,1 Finnország 14,0 16,5 Ciprus 14,2 8,2 Olaszország 14,4 13,5 EU-átlag 16,2 15,7 Szlovákia 16,6 14,8 Bulgária 16,7 12,0 Románia 17,9 33,1 Lettország 19,0 16,1 Svédország 19,3 13,2 Belgium 19,3 18,3 Németország 19,4 13,2 Luxemburg 20,5 17,2 Ausztria 20,7 19,4 Szlovénia 20,9 13,4 Nagy-Britannia 22,6 25,2 Litvánia 22,6 22,3 Csehország 23,8 15,5 Lengyelország 25,1 18,3 Észtország 27,6 26,5 Magyarország 33,3 29,0 Málta 36,6 17,7 » Forrás: slovenkefarmarske.sk GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Több pénzt hagyunk az üzletekben Luxembourg. Az októberi 2,4 után novemberben 2,1 százalékkal nőtt éves összevetésben a kiskereskedelmi forgalom az Európai Unióban - tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat. Az EU egészében éves szinten az üzemanyagok forgalma 3,9, a nem élelmiszer-jellegű áruké 2,8%-kal nőtt, az élelmiszer, ital, dohány kategóriában 0,6%-os volt a növekedés. Az 5,4%-os szlovákiai mutató a régiós versenyben megelőzi a 4,7 százalékos lengyel és az 5,2 százalékos magyarországi növekedést is. A cseh adat még nem érkezett meg Luxembourgba. (TASR) Soha ennyi eladót nem kerestek még Brüsszel. Az EURES Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja szerint 75 ezer bolti eladót keresnek az EU tagországaiban. Ez több mint korábban bármikor. Németországban keresik a legtöbb embert, majdnem 50 ezer eladót vennének fel, míg egy évvel ezelőtt még csak 36 ezret jeleztek. Ausztriában is nőtt a kereslet, egy éve 3600, most kétezerrel több eladói álláslehetőséget hirdetnek. Az uniós portál alapján 1550 eurós összeghatárnál kezdődnek az eladói fizetések Európa nyugati felén. Az ausztriai Spar például 1586 eurós havi bért kínál, (eures) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8972 KB Lengyel zloty 4,2908 Cseh korona 25,572 KI Magyar forint 321,11 Horvátkuna 7,4290 Q Román lej 4,6625 Japán jen 123,90 KB Svájci frank 1,1227 Kanadai dollár 1,5281 Q USA-dollár 1,1445 Privatbank. 1,16-111 26,27-24,99 ' -OTP Bank 1,19-1,09 26,75-24,49 336,30-307,95 Postabank 1,17-1,10 26,39-24,86 334,34-308,62 Szí. Takarékpénztár 1,18-1,10 26,31-24,85 335,52-306,63 Tatrabanka 1,17-1,10 26,45-24,81 334,80-308,12 CSOB 1,16-1,11 26,29-24,98 Általános Hitelbank 1,18-1,10 26,38-24,85 335,43-306,55 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Vonzzuk a befektetőket Idén is vonzó régió lesz Közép- Európa a befektetők számára a Deloitte könyvvizsgáié társaság legfrissebb középeurópai bizalmi falmérése szerint. London. A Deloitte azzal számol, hogy a közép-európai gazdasági háttér várhatóan idén is erős marad, a válaszadók háromnegyede szerint tartani fogja a mostani szintet (73%), vagy akár tovább is növekszik (2%). Továbbra is a közép-európai piacok gazdasági növekedése a legmagasabb Európában, amely az előrejelzések szerint kétszer olyan gyorsan (TASR/AP-felvétel) növekszik majd 2019-ben, mint az eurózóna átlaga. Közép-Európában 3,4 százalék, míg az eurózónában 1,7 százalék lesz a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme. A Deloitte felmérésében a megkérdezett közép-európai tőkebefektetők háromnegyede (75%) szerint a kockázati tőkepiaci aktivitás megtartja a jelenlegi szintjét, ami emelkedést jelent a tavaly nyári felméréshez képest. A várható befektetéseket a régió befektetői által az elmúlt 18 hónapban felhalmozott tőke fogja finanszírozni. A megkérdezettek 93 százaléka szerint a likviditás szintje a következő fél évben változatlan marad (82%), vagy tovább fog javulni (11%). Kevesebb mint egytized (7%) számít arra, hogy a finanszírozás szintje vissza fog esni az elkövetkező hónapokban. (TASR) A magyarországi alkalmazottak csaknem fele minimálbérért dolgozik A magyar vállalati szektorban dolgozó munkavállalók közel fele minimálbért vagy garantált bérminimumot visz haza - derítette ki a portfolio.hu, egy, a magyar pénzügyminisztérium által készített dokumentumra hivatkozva. Budapest. A magyarországi vállalatoknál alkalmazott munkavállalók 42,4 százalékát érintette tavaly a minimálbér vagy a garantált bérminimum emelése. Előbbi 443 ezer, az utóbbi 436 ezer magyar munkavállalót érintett a vállalati szektorban, ez összesen 879 ezer embert jelent. A lap munkaerőpiaci szakemberekre hivatkozva arról is beszámolt, hogy szerintük az állami szektorban 230-250 ezer fő lehet, akiket a legalacsonyabb bérszinten tartanak. Velük együtt 1,1 millióan kaphatják a teljes nemzetgazdaságban a minimálbért, vagy a garantált bérminimumot. A portfolio.hu szerint a minimálbérben vagy garantált bérminimumban részesülők aránya a dolgozói népességen belül megyénként eltérő: míg Budapesten 32%, Közép- Magyarországon 34,2%, a középdunántúli és nyugat-dunántúli régiókban 40% körüli a legalacsonyabb bérért dolgozók aránya, addig Békés megyében a munkavállalók közel kétharmada, a dél-dunántúli, északmagyarországi és alföldi területeken pedig fele kapja a legalacsonyabb bérezést. (portfolio.hu) A zöldségfélék az euró bevezetése óta eltelt időszakban átlagosan több mint 50 százalékkal drágultak (TASR-feivétei)
