Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-08 / 6. szám
www.ujszo.com | 2019. január8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kiléptetési hét Egy hét múlva kellene szavazniuk a brexitről, különben jön a káosz A héten újrakezdődik a vita arról a bizonyos brexitegyezményről, melyet Theresa May miniszterelnök kötött az EU-val még az ünnepek előtt. A vitát parlamenti szavazás követi a jövő héten, várhatóan január 15-én. Ez az a szavazás, melyet legutóbb decemberben halasztott el a brit miniszterelnök, miután látta, hogy a képviselők többsége nemmel szavazna. Nagyon fontos hét következik tehát mind Nagy-Britannia, mind az EU számára, de vajon történhetett az ünnepek alatt olyasmi, ami megváltoztatta a brit képviselők többségének véleményét? May valószínűleg kihasználta az elmúlt két hetet, hogy főként saját párttársait meggyőzze arról: nagy hiba lenne, ha nem ratifikálnák az egyezményt. Emellett továbbra is lobbizik az uniós vezetőknél, remélve, hogy segítenek neki keresztülvinni az egyezményt a brit parlamenten. Az utóbbinak látható eredménye egyelőre nincs, leszámítva a szóbeli kijelentéseket foként az ír határ és a backstop kérdésében. írásos változtatás az egyezmény szövegében továbbra sem történt, ami nem meglepő: az EU-s vezetők kitartanak amellett, hogy az egyezmény szövegét már nem fogják megnyitni. Ám úgy tűnik, a konzervatívok többsége és az északír Demokrata Unionista Párt továbbra sem támogatja az egyezményt. Mivel az északírek nem érzik magukat biztosítva afelől, hogy nem kerül sor az ír backstop aktiválására, illetve ha mégis, akkor csak átmenetileg, így a jelenlegi állás szerint elutasítják az egyezményt. Egy dolog azonban folyamatosan változik: a hivatalos kilépésig hátralévő idő, ami már kevesebb mint 3 hónap. Az óra ketyeg, függetlenül attól, hogy a britek hetek, sőt hónapok óta tologatják a határidőket. Maynek most már kedvezhet is, hogy fogy az idő, mert így a többi lehetőség, mint például az egyezmény újratárgyalása, bizalmatlansági szavazás, előrehozott választás vagy új referendum, egyre nehezebben kivitelezhető - hacsak nem tolj ák ki a március végi kilépési dátumot. Ez viszont eléggé abszurd lenne, hiszen a britek - és főként May—a népszavazás óta ismételgetik, történjék bármi, 2019. március végével a brit EU- tagság is véget ér. Tehát idő és a képviselők támogatásának hiányában egyre valószínűbb az egyezmény nélküli brexit. Nem véletíen hát, hogy az elmúlt hetekben annyit hallhattunk a „no deal” brexit hátrányairól és lehetséges katasztrofális következményeiről. Legutóbb 150 brit egyetemi vezető írt levelet a képviselőknek, hogy figyelmeztessenek, milyen hatással lenne ez a híres brit egyetemekre és kutatási tevékenységükre. Sokan elfelejtik, hogy az EU vastagon támogatja a tudományos munkát: csak az Európai Kutatási Tanács és a Marie Sklodowska-Curie Actions támogatás megvonása 1,2 milliárd fontnyi kiesést jelenthet a brit egyetemek és kutatóintézetek számára. Persze igaz, hogy miután az országnak nem kellene az uniós költségvetéshez hozzájárulnia, több pénz maradhatna a hazai tudományos munka támogatására. Kérdés azonban, hogy egy kaotikus, egyezmény nélküli brexitnél, komoly gondok és más prioritások mellett garantálni tud-e a brit kormány olyan kutatási támogatást, mint az EU. De a tudomány csak egy példa a sok közül. A brit jegybank novemberijelentése a font további elértéktelenedését és a pénzügyi válság óta Nagy-Britannia számára a legmélyebb visszaesést jósolja ilyen kilépés esetében. Kérdés, mindezek hogyan befolyásolják a parlamenti vitát és a brit képviselők döntését. Nem sok jót jósolnak a fontnak (Lubomír Kotrha karikatúrája) A tudósítás erőszak miatt elmarad A BFM francia hírtelevízió riporterei egy napra bojkottot hirdetett a sárgamellényes tüntetők ellen. Az ok, hogy szombaton, a nyolcadik tüntetési napon a csatorna Rouenban forgató stábját a tüntetők üldözőbe vették és ütlegelték, Párizsban, a Champs-Élysées sugárúton pedig az egyik sárga mellényt viselő tüntető szándékosan dobott petárdát a BFM televízió újságírónője elé, aki könnyebb égési sérülést szenvedett a lábán. Az erőszakos cselekmények miatt tegnap nem tudósítottak a jobb életkörülményeket követelő sárgamellényesek tüntetéseiről. Mivel nem ezek voltak az első incidensek, „a riporterek a szerkesztőség támogatásával azt a közös döntést hozták, hogy tiltakozásul nem mennek el a sárgamellényesek párizsi tüntetésére” - áll az újságírók üzenetében. Francois Pitrel, a helyi szakmai szervezet elnöke az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy fenntartják maguknak a jogot, hogy az egyes kollégákat ért atrocitások miatt nem adnak szót a sárgamellényeseknek, hogy így tiltakozzanak az egyes tüntetők fellépése ellen. Hozzátette, hogy nincs szó az összes sárgamellényesről, de „a történtek nagyon súlyosak és aggasztóak a sajtószabadság szempontjából”. A BFM televízió munkatársai a mozgalom kezdete óta rendszeresen tudósítottak a sárga mellényt viselő tüntetők párizsi és vidéki akcióiról. (MTI) Ócska blöff a sorkatonaság MÓZES SZABOLCS A SNS nem bír leszokni arról, hogy nagy óbbnál nagyobb marhaságokkal rukkoljon elő. Ezért nem árt, ha leíijuk, W miért elhibázott gondolat itt és most a sorkatonai szol- JL gálát bevezetését kezdeményezni. Kezdeném azzal, hogy e sorok szerzője, szemben sok „foteltábomokkal”, volt sorkatonai szolgálaton, s nem úgy, ahogy Andrej Danko tizedes - irodában, papírlapok között -, hanem ahogy a többség: kiképzés, kaszárnya és céltalan időtöltés. Sokan nosztalgiával beszélnek a katonaévekről, ám ha őszinték akarunk lenni, ki kell mondani: semmire sem voltak jók. Az alapkiképzés után két hónapig tanultuk egy már akkor is elavult légvédelmi rakéta paramétereit és kezelését, hogy aztán fél éven át, 300 kilométerrel keletebbre, egy rakéták nélküli légvédelmi dandárnál töltsük az időt az autóparkban található muzeális darabok közötti unatkozással és háromnaponként ismétlődő 24 órás szolgálatokkal. így már a katonai szolgálat végére elfelejtettük, hogyan kellene előkészíteni és élesíteni a rakétákat, amelyek már talán nem is működtek, ha pedig mégis, akkor egy modem vadászgép ellen hasznavehetetlenek voltak - ezt egyébként a tisztek őszintén meg is mondták. De a játék lényege az volt, hogy ők ezért fizetést kapnak, mi meg katonásdit játszunk. így az egyetlen pozitív élmény, hogy három lőgyakorlat alkalmával lőhettem a híres Sa58-as - tévesen Kalasnyikov-másolatnak tartott - gépfegyverből, amire másként nem lett volna lehetőségem. A srácok mégiscsak szeretnek lövöldözni! De legalább férfivá nevel a hadsereg - szokott hangzani az elkeseredett végső érv. Van, aki komolyan gondolja, hogy gondoskodó családi szeretet meg az iskolában töltött másfél évtized helyett a valódi nevelést néhány pocakos, rossz esetben szociopata hajlamú katonatiszt fogja elvégezni - a katonai szolgálat melléktermékeként pár hónap alatt? Mindezek ellenére a sorkatonai szolgálatnak meglehetnek a védelmi benefitjei, így bevezethető, csak nem így és nem arra, amire az SNS akaija. Dankóék fő problémája, amit orvosolni szeremének, hogy évek óta nem sikerül feltölteni a profi haderő létszámát - értsd, kevesen akarnak pénzért katonáskodni. Csaídiogy a sorkatonai szolgálatra épülő védelem teljesen más felépítésű, más paraméterű, egy aktuális, pár ezres létszámhiányt érintő problémát nem lehet egy évente több tízezreket besorozó művelettel megoldani. A megoldás kézenfekvő: emelni kell a fizetéseket és/vagy attraktívabbá tenni a munkakörnyezetét. Nem mások életét megkeseríteni. A nagyobb probíéma éppen az utóbbival függ össze. Összetrombitálni évente 20-30 ezer fiatalembert a legkisebb gond, valós, a célnak megfelelő tartalmas szakmai programmal megtölteni a kiképzésüket sokkal nehezebb. Ehhez gyökeresen átalakított védelmi stratégiára lenne szükség - amely most a kis, profi hadseregre épít -, továbbá elegendő modem eszközre és fegyverre, s legfőképpen normális kiképzőkre és módszerekre. Ebből semmi sem áll rendelkezésre és nem is fog. Ehhez ugyanis sok milliárd euróra lenne szükség és sok-sok éves felkészülésre. így az SNS aktuális sorkatonai ötletelése nem több egy ócska blöffnél, amivel a lakosság egy részének nosztalgiájára építve próbálnak politikai pontokat gyűjteni. Avagy elterelni a figyelmet az SNS és Danko százados szám ára-kellemetlen ügyekről. A szerző tartalékos tizedes, akit a védelmi miniszter elmulasztott századossá előléptetni FIGYELŐ Olcsó luxusmenza Orbánnak A HVG derítette ki, hogy luxusétterem, a Gundel szállítja mostantól Orbán Viktor ebédjét a budai várba. Nem sokkal később jelentkezett Orbán Viktor kommunikációért felelős osztálya a lapnál, nem győzve hangsúlyozni, mennyire egyszerű, puritán a miniszterelnök új irodája és a menza is. Hogy bár valóban a luxusétterem főz rájuk a felújított új helyen, a Miniszterelnökség menzája is csak egy sima menza, hagyományos ételekkel és szolid árakkal, és erről fényképeket is közzétett. Füstölt csülkös bableves 300 forint, burgonyafozelék 300 forint, sertéssült 800 forint - ilyen nyomott árakon főz a Gundel a budai várba költözött Miniszterelnökségre, Budapesten mostantól talán ott lehet a legolcsóbban ebédelni. A somlói galuska Orbán Viktornak a várban 260 forint, a Gundel étteremben 2700 forint, tehát tízszeres áron fogyasztható. A Gundel az exkluzív éttermek közé tartozik, a honlapján elérhető menüben a legolcsóbb főétel közel 6000 forint. A HVG hozzáteszi, hogy a pályázat részletei, amelyen á Gundelt kiválasztották, egyelőre nem nyilvánosak, ezért közérdekű adatkikéréssel fordult a várgondnoksághoz. (hvg, úsz) Schöpflin: a magyar köztóvó nézhetetlen A Fidesz visszavonuló EP- képviselője, Schöpflin György vélekedik így a magyar közszolgálati médiáról. A Válasz Online-nak nyilatkozta, hogy a köztévével nem az a baj, hogy elfogult, hanem az, hogy nézhetetlen. „A kormány elvesztette az összes kulturális háborúját” - mondta az EP-képviselő. „A politika úgy gondolkodik, hogy ha egy területen, jelesül a kultúrában baloldali dominancia érvényesül, akkor azt meg akaija tömi— más kérdés, hogy ez az egész hova tart. A köztelevízióval a legfőbb probléma, hogy nézhetetlenül unalmas. Ez sokkal fontosabb kritika, mint a politikai elhaj lás” - mondta. (Válasz Online) RÁCZ ORSOLY/
