Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-07 / 5. szám

EGESZSEG ■ 2019. JANUAR 7. io GYÓGYHÍREK www.ujszo.com Gyümölcsmustra Pomelo Citrus maxima/ Pomelo Néhány éve jelent meg nálunk. Mi is ez az ormótlan, éret­len grépfrútra emlékeztető, hálóba szorított citrusféle? Akármennyire furcsa, a pomelo nem a modern géntudomány eredménye, hanem egy közel 2000 éves múltra visszatekintő délkelet-ázsiai gyümölcs. Már i. e. 100 környékén termesztették Dél-Kíná­ban a feltételezhetően Malajziában őshonos gyü­mölcsöt. Ma már egész Ázsiában, sőt az Egyesült Államok déli részein és a Karib-térségben is ter­mesztik. Jó barátunk Kifejlett állapotban nagyjá­ból 15-25 cm átmérőjű, sú­lya általában 1-2 kg között mozog, de akár az 5-6 kilót is elérheti. Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a pomelo a grépfrút és a na­rancs keresztezésével jött létre, de az igazság az, hogy a grépfrút képezi az átmenetet a pomelo és a narancs között. Minden citrusféle jó bará­tunk: vitamindúsak, rosto­sak, lédúsak. Mire jó? Például másnaposság keze­lésére, de emésztési zava­rokra és köhögésre, sőt szív- és érrendszeri pana­szok kezelésére is, emellett immunerősítőnek is remek. Sértetlen héjút válasszunk Szobahőmérsékleten nagyjá­ból egy hetet bír ki, hűvös­ben akár egy hónapot is. Amíg a legtöbb gyümölcs esetében idegenkedünk a zöld példányoktól, a pomelónál ez ne legyen visz­­szatartó erő, bár az igazán érett példányok színe a cit­romsárga felé hajlik. A héja vastag, ám viszonylag puha, így ha elég mély vágásokat ejtünk rajta, könnyedén le­húzható. A membránokban fehér vagy rózsaszínű hús ta­lálható, amiket a hártyától megszabadítva kell enni, illet­ve felhasználni. Piknikezés­­hez, kiránduláshoz ideális gyümölcs, hiszen egy család számára ebéd után egy na­gyobb pomelo pont elég. Kalóriaszegény A pomelónak kiemelkedően magas a C-vitamin-tartal­­ma, ezenkívül van benne B1-, B2-vitamin is. Gazdag élelmi rostokban és kálium­ban. Fogyasztásával csök­kenthető a koleszterinszint, s még a fogyókúrázóknak is segítségére lehet, hiszen található benne zsírégető enzim is. 10 dkg nagyjából 40 kalória. Leves is készíthető belőle Az édeskés ízű gyümölcsből salátát készíthetünk akár gyümölccsel, akár zöldségek­kel, hallal, fehér húsokkal gazdagítva. Könnyű levest is készíthetünk belőle, de desz­­szertekhez is felhasználhat­juk. Bármire használhatjuk, amibe egyébként gréfrútot szoktunk használni. (mindmegette) ELKÉPESZTŐ TÉNYEK emberi testről ■aedü nem zeng magában, csak ha értelem szólaltatja meg- Az emberi test is hegedű Gárdonyi Géza A testünket behá­lózó erek együt­tesen olyan hosz­­szúak, hogy két és félszer tudnánk velük körbetekerni a Földet. Az ujjaink olyan érzékenyek, hogy ha a Föld méretével megegyező nagyságúak lennének, akkor is különbséget tudnánk tenni egy autó és egy ház között. & Nemcsak a sas szeme éles, hanem a miénk is: ha a Föld egy ház lenne, és gyúj­­jj tanának benne egy gyer­tyát, 48 km-es távolságból is észrevennénk. (érd) A tél elsősorban a fény- és vitaminhiánnyal, az alacsony hőmérséklet­tel terheli meg szervezetünket. A fáradtságon és a megfázáson kívül a szem, a bőr, a mozgásrendszer, az emésztés és a lélek is szenvedhet. Bőr Egyik sokk a másik után éri szerve­zetünket télen. A jeges szél vagy a he­gyi erős napfény megviseli szerveze­tünket. Sérül bőrünk védőrétege, romlik természetes ellenálló ké­pessége, sokkal étzékenyebbé és hajlamosabbá válik a sérülésre. Ha a hőmérő higanyszála a 0 fok alá csökken, legkésőbb egy órával azelőtt mossa meg az arcát, hogy ki­megy az utcára. Ha késik, az arcmo­sást inkább hagyja ki, és használjon tisztító arctejet, ami nem vonja el a bőr nedvességét. Tápláló vitaminos és zsíros krémet használjon, ami vé­dőréteget képez és megvéd a kedve­zőtlen hatásoktól, ugyanakkor sza­bályozza a hőmérsékletet. Télen használhat olaj alapanyagú krémet is, ami véd, jól felszívódik, és nem lesz tőle zsíros az arc. Fagyban is le­het használni, a bőr nappali és éjsza­kai ápolására is alkalmas. Nemcsak az arcbőr, hanem a kéz bőre is szen­ved télen. Védje kesztyűvel, használ­jon bőrtápláló krémet vagy vazelint. Utóbbival az ajkait is bekenheti. Bal­zsam vagy szőlőzsír mindig legyen a táskájában, és rendszeresen használ­ja. Végül egy jó tanács: az ajkat bere­pedezés ellen a méz is védi. Kenje be a száját vele, és hagyja rajta néhány percig. Haj A hideg évszakot a haj is megsínyli: gyakrabban töredezik, jobban hul­lik. Ezért fontos, hogy jó minőségű sampont használjon. Legalább he­tente egyszer használjon regeneráló pakolást, s kipróbálhatja a kondici­onálót, amit nem kell lemosni. Pró­bálja elkerülni a hajszárítót, mert a meleg ugyancsak kiszárítja és káro­sítja a hajat. Ilyenkor ne mossuk túl gyakran a hajat. Szem Szemünk télen főleg a hegyekben szenved. Legártalmasabb számára az ultraibolya sugárzás. Ha éles fénybe nézünk, rövid időre megva­kulunk, és ha hosszabb ideig né­zünk a napba, visszafordíthatadan elváltozások alakulhatnak ki a szemben. Fontos, hogy UV szűrős napszemüveget viseljünk. Gondol­junk arra, hogy amikor sízünk, és erősen süt a nap, megnő a baleset­­veszély, például ág csapódhat a szembe. A szem környéki vékony bőrt is védeni kell, mert nincs rajta zsírréteg. Ezt kívülről kell rávinni speciális gél vagy zsírosabb készít­mény formájában. Emésztés Hogyan éljük túl a téli lakomákat? A mozgásra feltédenül gondolni kell, ha időnként bűnbe esünk és többet eszünk a kelleténél. Ha le­fekvés előtt eszünk, az emésztőrend­szert, beleértve a májat is, állandóan működtetjük, ami a regenerálódás­ban negatívan mutatkozhat meg. Étkezés után könnyebb elszende­­redni, men ha nagyobb mennyisé­gű szacharidot eszünk, megemelke­dik a vér cukorszintje, és a szervezet inzulint termel. Ez rendszerint a ko­rábbinál alacsonyabb szintre csök­kenti a cukorszintet, ami fáradtság­gal és álmossággal jelentkezik. Le­fekvés előtt nem ajánlatos enni. A felhasználadan glükóz zsírrá alakul, az pedig raktározódik, ami viszont természetesen súlygyarapodásban mutatkozik meg. Télen nemcsak a gyomor, az epe, hanem a máj is szenved. Ha nagyon fázunk, általá­ban forralt bort iszunk, csakhogy az alkohol savassá teszi a gyomrot, ami rosszullétet és fájdalmat válthat ki. Ezért jó alkoholfogyasztás előtt enni és vizet inni. A száraz bor elfogadha­tó, viszont a legrosszabb a kevert ital, amiben sok, magas energiatar­talmú anyag van. A zsír és a kon­centrált alkohol ilyen kombinációja miatt akár kórházba is kerülhetünk. Mozgásszervek „Fagyni fog, érzem a csontjaim­ban” - ilyen kijelentést talán már mindenki halion az ízületi kopás­ban szenvedőktől. Leggyakrabban be is válik a jóslás. Ezek a betegek nagyon érzékenyek az időjárásra, főleg a lehűlésre, az esőre, a hóra. A fejlen országokban minden ha­todik ember ezzel a betegséggel küzd. A betegek felénél az ujjak, a térd és a csípő érzi a kopást. Az ízületi fájdalom nagyon gyakran épp télen jelentkezik vagy erősö­dik fel. Télen ugyanis az idegros­tok érzékenyebbek a légköri viszo­nyokra. Ráadásul télen nemigen van kedve az embernek sportolni. A mozgáshiány pedig nem tesz jót. Nemcsak a mozgásszervek állapota romlik, hanem a balesetveszély is megnő. A megelőzés alapja a moz­gás és az egész évben végzett sport. Télen segíthetnek az ízületek táp­anyagellátását biztosító étrend-ki­egészítők is. (doktorka-k) A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Nincs egyetlen optimális emberi étrend Táplálkozási szakértők régóta vitatkoznak azon, létezik-e optimális étrend. Az Obesity Reviews szaklapban megjelent tanulmány készí­tői több száz, az ősi társadalmakhoz hasonlóan élő, vadászó-gyűjtö­­gető csoport ételeit, szokásait, testmozgásának mennyiségét vizsgál­ták. Azt találták, hogy minden csoport tagjainak kitűnő az emész­tése, noha igen változatos az étrendjük. Vannak csoportok, ahol az elfo­gyasztott kalória akár 80 százalé­ka is szénhidrátokból származik, mások főként hússal laknak jól. Közös vonásokat is találtak: szin­te mindegyik népcsoport étrendje növényeken, húson és halon ala­pul, vagyis olyan élelmeken, ame­lyek tele vannak tápanyaggal. Ál­talában sokkal töbh rostot fo­gyasztanak, mint az átlagos ame­rikai. Szénhidrát-bevitelük legnagyobb része zöldségekből vagy keményítőtartalmú, ala­csony glikémiás indexű növé­nyekből származik, ami azt jelen­ti, hogy nincsenek hirtelen vércu­­kor-ingadozásaik. A cukorfo­gyasztás sem ritka náluk: a vadászó-gyűjtögető népek azon­ban leginkább méz formájában jutnak hozzá. A vadászó-gyűjtögető csoportok másik közös vonása a rengeteg testmozgás: sokuk napi 5-10 kilo­métert is gyalogol. Ennek ellenére energiafelhasználásuk nem na­gyobb, mint egy ádagos amerikai irodai dolgozóé. Ez arra utal, hogy a hivatalos ajánlásoknak a mozgást az egészséges emésztésért kellene propagálniuk. Köze-gészségügyi ■ szempontból a vadászó-gyűjtögető népcsoportok legfeltűnőbb voná­sa, hogy a krónikus betegségek - szív- és érrendszeri betegségek, rák, magas vérnyomás - viszonylag rit­kán fordulnak elő náluk. Az elhí­zottak aránya alacsony. Még idős korukban is kiemelkedő a szívük és légzőszerveik egészsége, 2-es tí­pusú diabétesz és emésztési beteg­ségek szinte nem fordulnak elő. Ennek ellenére nem könnyű az életük. A fertőző betegségek miatt nagy a csecsemőhalandóság, a bal­esetek, a gyomor-bélrendszeri be­tegségek és a heveny fertőzések is gyakoriak. Am akik megérik a felnőttkort, azok az ipari társadalmakban megszokott degeneratív betegsé­geket elkerülve öregszenek meg: általában halálukig egészségesek és aktívak. Ez arra utal, hogy az életmódjukban van valami, ami az egészséges öregedést segíti elő. Kutatások azonban azt mutatták ki, hogy amikor a vadászó-gyűjtö­gető közösségekben született em­berek nagyvárosokba költöznek, és átveszik a nyugati életformát, ugyanolyan magas lesz köztük az elhízottak és a krónikus betegek száma, mint a körülöttük élők kö­rében. (tudománypláza) Télen is legyünk egészségesek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom