Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-21 / 292. szám
Karácsony UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM AZ ÜNNEPEKRŐL - férfiszemmel DEMECS PÉTER a belpolitikai rovat vezetője 1. Nem vagyok az a típus, aki a karácsony hallatán elérzékenyülne. Amit igazán szeretek a karácsonyban, az a pár, december 24-ét követő nap, amikor végre mindenki megnyugszik, amikor ki van takarítva, meg van főzve, s az ember csak úgy pihen egy jó könyv vagy film társaságában. Csak azt sajnálom, hogy ezekhez a napokhoz olyan hosszú út vezet. Bevásárlás, tolongás, idegesség, stressz. Néhány éve rájöttem, hogy akkor tudok magamban igazi ünnepi hangulatot kialakítani s örülni az ünnepeknek, ha elzárkózom a hétköznapi őrülettől, s mindent úgy teszek, ahogy én akarok, és nem úgy, ahogy mások, az üzletek vagy a szokások diktálják. lakás kidíszítésében, s amióta édesapám meghalt, a karácsonyi káposztaleves főzése is rám szállt. Tavaly, amikor először főztem nélküle, tudatosítottam, nem csupán frázis, hogy karácsonykor a családnak együtt kell lennie. Igenis együtt kell lennie, s örülni kell minden egyes percnek, amit együtt töltünk, mert semmi sem tart örökké. Bármennyire is giccsesen hangzik, nekem a karácsony mindig is a családot, az otthon melegét jelentette, s jelenti továbbra is, még akkor is, ha sokan már csak emlékeinkben élnek tovább. A közelgő ünnep alkalmából női mellékletünkben ezúttal az erősebb nem képviselői kapnak szót. Az Új Szó szerkesztőségének munkatársai közül jó néhányan vállalkoztak a vakmerő feladatra, és válaszoltak miniankétunk kérdéseire, melyek így hangzottak: 1. Mi az, amit a legjobban szeretsz a karácsonyban? 2. Mivel veszed ki a részed az ünnepi előkészületekből? SERES ZOLTÁN projektmenedzser 1. A családi programok mellett ilyenkor legjobban a baráti öszszejöveteleket szeretem. Szinte már hagyománynak számít, hogy a barátokkal is megünnepeljük a karácsonyt. Amikor már mindent megettünk és a már századszor hallott családi sztorikból is kifogytunk, akkor szoktunk a barátokkal is találkozni. Ilyenkor mindig meg is ajándékozzuk egymást. Körülbelül egy hónappal az ünnepek előtt szoktuk kihúzni a szerencsés nevét, akit aztán megajándékozunk. Az pedig, hogy ki kinek adja az ajándékot, csak a bulin derül ki. A karácsony előtti időszakot is nagyon szeretem, hogy ki lehet díszíteni a lakást és az irodát, hogy már fel lehet venni a giccses karácsonyi pulcsikat, hallgathatjuk a kedvenc karácsonyi slágereinket. Ilyenkor minden beszélgetésből vagy akár pár elejtett kijelentésből is ki lehet következtetni, hogy kinek mire van szüksége, mivel tudnánk meglepni a szeretteinket. 2. Nálunk a karácsonyfa feldíszítése az én feladatom, amit imádok. Nem is nagyon engedem, hogy bárki is segítsen. Egy pohár bor és a kedvenc jazz-zenéim társaságában szoktam ezt elvégezni. Minden évben próbálok új díszeket beszerezni a már meglevőkhöz, hogy a fa ne legyen túl egyhangú. Az utóbbi években egy-két héttel az ünnepek előtt már feldíszítettem a fát, mert hangulatosabb még karácsony előtt úgy hazamenni, hogy ott vár a karácsonyfa. Az ünnepek után az új évben nekem talán picit lehangoló is a karácsonyi dekoráció. Gyerekkoromban is mindig december 23-án díszítettünk és ajándékoztunk, mivel a nővéremmel elég türelmetlenek voltunk. Nálunk mindig megvoltak a saját hagyományok, és a lényeg mindig az volt, hogy mindenki jól érezze magát. 2. Sajnos a bevásárlást így sem tudom elkerülni. Mivel a családban csak nekem van jogosítványom, az üzleteket általában rám bízzák, autóval könnyebb elszállítani a bevásárlást. Segíteni szoktam a takarításban, a SIDÓ ZOLTÁN főszerkesztő-helyettes 1. Érettebb korba lépve már nem jelent olyan nagy izgalmat a karácsony, mint korábban, persze így is az év egyik kiemelkedő eseménye. Egyetlen kellemetlen „mellékhatása" a karácsonyi időszaknak az üzembiztosán felfutó kilók. 2. A karácsonyi előkészületekből szimbolikusan ve-18 NŐI SZEMMEL 2018. december
