Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)

2018-12-20 / 291. szám

A mennyiben az időjárás kegyes és megengedi, akkora novem­berben elmaradt munkák­ra még sort keríthetünk, és a fagyok beállta előtt még be is fejezhetjük őket. ÁTTELELŐ NÖVÉNYEINK A kertekben mostanra már nagyon kevés növény ma­radt, jóformán konganak az ürességtől a termőparcellák. Azonban a rebarbara, mivel jól tűri a hideget, még a föld­ben van, sőt, egész télen kint is marad. Viszont ha az idő­járás még engedi, kiáshatjuk és új helyre ültethetjük, ahol tavasszal ismét elkezdhet fejlődni. A télálló salátáink (cikória-, galambbegysalá­­ta) ugyancsak a szabadban maradhatnak egész télen, de legjobb, ha fenyőgallyak­kal védjük a sorokat. A bimbós, sőt a leveles kel is kint maradhat, ha fagy éri őket, még ízletesebbé válnak. Komolyabb fagyok előtt a bimbós kel töveit szedjük fel, mert -10°C alatt a bimbók megfagynak, s enyhébb na* pokon megromlanak. Fedett helyen tartva folyamatosan lehet fogyasztani. A rágcsálók ellen megvédhetjük őket drót­ból készült csirkehálóval is. A petrezselyemről is vi­szonylag sokáig szedhetünk friss zöldet, ha idejében be­takarjuk fenyőgallyakkal. Az évelő sóskaágyakat érdemes fóliával takarnunk, így a nö­vény kora tavaszra szedhető leveleket fejleszt. A takarás segíti a fejlődését, de a kü­lönböző kórokozók elszapo­rodásának is kedvez, ezért csak egészséges állományt takarjunk be. ÜNNEP ELŐTT a kertben A póréhagymát az ősztől a következő tavaszba nyúlóan lehet betakarítani. Lehetőleg a szabadban takarjuk, akkor mindig frissen szedhetjük. Decemberben az év legrövidebb napjait éljük. Az ünnep­­várás időszakában jóval kevesebb teendő akad a házon kívül, és a komolyabb fagyokkal is számolnunk kell. TUZDELES ÉS HAJTATÁS A fűtött fóliasátorba szánt fejessaláta-palántákat tűzdel­jük át tápkockába, de úgy, hogy a sziklevél alatti szárré­sze kerüljön csak a talajba. A túlságosan mélyre ültetett palánták vontatottan fejlőd­nek majd. Ha korán tavasszal hajtatni szeretnénk, amíg az idő engedi, ássunk ki 60-70 cm mély gödröt, rakjuk meg falevelekkel, lombbal. Febru­árban a lombot eltávolítjuk, és a szerves trágyát (legalkal­masabb a lótrágya) a kiásott gödörbe tehetjük. Erre kerül majd a megfelelő földanyag a hajtatáshoz. NYITOTT SZEMMEL A HÁZ KÖRÜL A ház körül még elvégez­hetünk, olyan dolgokat, ami­re eddig nem jutott se időnk, se erőnk a kerti munkák és egyéb elfoglaltságok mellett. ■ A kerti szerszámok, esz­közök megérdemlik, hogy alaposan megtisztítsuk őket. A fémrészeket olajozzuk be, nehogy megrozsdásodja­nak. Permetszereinket, vegy­szereinket, permetezőgé­pünket tároljuk fagymentes helyen. * Kerti csapunkat víztelenít­sük, takarjuk le a vízóraaknát vastag avarréteggel, hogy óvjuk a fagytól. ■ Fagyérzékeny növényeink tövénél időről időre ellenőriz­zük a takarást, és pótoljuk, ha a zord téli szél elfújta volna. ■ A tavaszról megmaradt vetőmagot rendszerezzük, legyen áttekinthető a követ­kező időszakra majd. Érde­mes télen egy vetőmag-csí­­ráztatási próbát is végezni, és a régi, vetésre már nem alkalmas magokat megsem­misíteni, mert a rossz ve­tőmagvakkal készült vetést később nem lehet vagy csak nagyon nehéz bepótolni. ZÖLDSÉGEK A TÁROLÓBAN A zöldségtárolót rendsze­resen ellenőrizzük, időnként szellőztessünk, főként fagy­mentes időben. A friss leve­gő oxigénnel látja el a tárolt zöldségeinket. A hibás zöld­ségeket lehetőleg azonnal használjuk fel. Az elvermelt zöldségfélék homokjának nedvességtartalmát is rend­szeresen meg kell vizsgálni. Ha kiszáradt, akkor a sárga­répa és a zeller összezsugo­rodik. De arra is kell ügyelni, hogy ne legyen túlságosan nedves, mert akkor megrot­hadnak a zöldségek. Ügyeljünk arra, hogy a tá­rolóhelyiségekbe ne fészkel­jék be magukat az egerek. Baktériumos lágyrot­hadás: a sárgarépa, petre­zselyem tárolási megbete­gedése, amely a megázott vagy megmosott és poli­etilén zsákokban lezárva tárolt sárgarépákon súlyos kárt okoz. A rothadás a ré­pafejből indul ki, és végül az egész répatest pépessé vá­lik. A karógyökéren nyálkás, vizenyős, kellemetlen szagú rothadás jelentkezik. A kór­okozó baktérium a seben keresztül fertőz, a talajban fertőzött növényi maradvá­nyokkal terjed. A baktérium a gyökér szöveteiben rend­kívül gyorsan elburjánzik, és 10°C feletti hőmérsékleten 2-4 hét alatt teljes rothadás következik be. Ha a betaka­rítást száraz időben végez­tük, és csak ép gyökereket tárolunk, akkor a betegség előfordulásának veszélye kicsi, de télen mindenképp ajánlott a zöldséget időn­ként átválogatni. A tároló hőmérséklete a 10°C-t sem­miképpen ne haladja meg. ■ Sztemfíliumos fekete­rothadás: ugyancsak a sár­garépa és a petrezselyem tárolási megbetegedése. A beteg részek elfeketed­nek, megpuhulnak, és fi­nom, sötétbarna konídium­­tartó gyep figyelhető meg rajtuk. A betegség elsősor­ban maggal és fertőzött növényi részekkel terjed. A talajban lévő gomba a karógyökérbe seb nélkül és seben keresztül egyaránt behatol, de az oldalgyö­kereken keresztül is bejut. A sárgarépa felszedésekor a gyökéren már szembetű­­nőek a tünetek. A tárolóban a kórokozó alig terjed át a beteg gyökérről az egész­ségesekre, a nagymértékű rothadás elsősorban az egyre nagyobbodó és mé­lyülő foltok miatt áll elő. Fucsek Margit KERTÉSZMÉRNÖK 4 KERTesUDVAR 2018. december

Next

/
Oldalképek
Tartalom