Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-01 / 275. szám
Csillag Lajos tárcája a Szalonban 2018. december 1., szombat, 12. évfolyam, 44. szám A többség szerint magyarnak kell maradnunk A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege és a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet 2018 júniusában kérdőíves felmérést végzett Dél-Szlovákia 16 járásának 120 településén, valamint Pozsonyban és Kassán. A mintát 800 szlovákiai magyar felnőtt alkotta. A mintavétel nem, korcsoport, iskolai végzettség, valamint településtípus szerint reprezentatív. A válaszadók összetétele Röviden felvázolom a válaszadók összetételét. Nemek szerint a minta 52,8%-át nők alkották, 47,2%-át férfiak. Az adatok feldolgozásánál a korábbi felmérésekkel való összahasonlíthatóság kedvéért három korcsoportra osztottam a mintát, a 18-34 évesekre (27,4%), a 35-55 évesekre (39,3%) és az 55 év felettiekre (33,3%). Iskolai végzettség szerint az alapiskolai végzettségűek a válaszadók 22%át, az érettségivel nem végzédő középiskolát abszolváltak 28%-ot, az érettségizettek 34%-ot, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 16%-ot tettek ki. Lakhely szempontjából a megkérdezettek 38%-a városon, 62%-uk felun él. Családi állapot szempontjából a válaszadók 64%-a partnerkapcsolatban él, ebből 54%-uk házasságban, 10%-uk élettársi viszonyban. 23%-uk nőden/hajadon, csaknem minden tizedik elvált, 4%-uk pedig özvegy. 71%-nak van gyermeke. Foglalkozási státusz szerint a válaszadók fele alkalmazott, 29%-uk a magánszférában, 21%-uk a közszférában dolgozik. A második legnépesebb csoportot a nyugdíjasok alkották (20%). 13% a vállalkozók, 7% a diákok és 3,9% a munkanélküliek részaránya. A munkahelyen betöltött pozíció szerint a beosztottak dominálnak. A munkahellyel rendelkezők csaknem 73%-a beosztott. A csúcsvezetők részaránya 8,7%, a középvezetőké 9,5%, a csoportvezetőké 9%. A nemzeti önbesorolás A nemzeti önbesorolás azt jelenti, hogy saját magunk választása szerint milyen nemzetiségűnek tartjuk, milyen nemzeti alapon létező közösséghez tartozónak érezzük magunkat. Ezen a téren 3 jellemzőt vizsgáltunk. Először a nemzetiséget, azaz a deklarált identitást, vagyis azt, hogy a megkérdezettek milyen nemzetiségűnek vallják magukat, ha ezt megkérdezzük tőlük (persze, ezt a választ, akárcsak bármely más kérdésre adandót, meg lehet tagadni, 2. ábra MINEK TARTJA MAGÁT ELSŐSORBAN ÉS MÁSODSORBAN? • csallóközi, gömöri stb. • európai felvidéki • felvidéki magyar • magyar • roma • roma származású magyar szlovákiai magyar • szlovák állampolgár • szlovák • világpolgár roma 0,9 szlovák 1,1 szlovák származású magyar 2,4 felvidéki magyar 20,2 magyar vagy más származású szlovák 0,6 roma származású magyar 1 egyik sem 1 magyar 30,7 szlovákiai magyar 37,2 nem tudja 5 nem akadály, sőt előny 5 igen, minden téren akadály 10 igen, akadály bizonyos területeken 11 nem jellemző azonban, hogy ezt az emberek megtennék). A második jellemző arra vonatkozott, hogy az illető leginkább kinek tartja magát, a harmadik pedig arra, hogy ha két választási lehetősége van, mivel azonosul elsődlegesen és mivel másodlagosan. Ami a deklarált identitást illeti, a megkérdezettek 96%-a magyar nemzetiségűnek, 3%-uk szlováknak, 1% romának vallotta magát, néhányan pedig egyéb nemzetiségűnek. Abban, hogy csaknem valamennyien magyarnak vallják magukat, nincs semmi meglepő, hiszen a felmérés célcsoportját a szlovákiai magyarok alkották. E szempontból inkább az lehet meglepő, hogyan kerültek a mintába szlovákok De valójában ez sem az, men a korábbi összes kutatásunkhoz hasonlóan mindig vannak magyarnak „látszó” emberek, akik gond nélkül beszélnek magyarul, nem okoz nekik problémát a magyar lekérdezés, s akikről a végén derül ki, hogy ők mégis szlováknak deklarálják magukat. Ha nem azt kérdezzük, hogy az illető milyen nemzetiségűnek tartja magát, hanem felsorolunk 10 lehetőséget, s ezek közül választja ki, mivel azonosul a legjobban, akkor a következő válaszokat kapjuk: 37% leginkább szlovákiai magyarnak tartja magát, csaknem 31% magyarnak, 24% pedig felvidéki magyarnak/felvidékinek. 2,4% a magukat szlovák származású magyarnak és 1% a magukat roma származású magyarnak tartók részaránya, 1-1% szlováknak és romának, 0,6% magyar vagy más származású szlováknak tartja magát. A felsoroltak egyikével sem azonosulók 1%-ot alkotnak (1. ábra). Ezek a válaszok azt is jelzik, hogy a megkérdezettek csaknem 96%-a a deklarált identitáshoz hasonlóan az elsődleges önbesorolás szintjén is magyarnak tartja magát, mégpedig döntő többségük magyar származású magyarnak, hiszen nem tartották fontosnak, hogy más származást (szlovákot, romát vagy egyebet) jelöljenek meg. A többnyire magyar származást a szülők nemzetisége is igazolja, hiszen a megkérdezettek 96%-a magyar anya és 93% magyar apa gyermeke. Ha nemcsak egy, hanem két lehetőséget is választhatnak, akkor vajon kinek tartják magukat ezek az emberek? Ezúttal 11 lehetőségből választhattak a megkérdezettek. Az alternatívák között megjelent a „szlovák állampolgár”, valamint az „európai” és a „világpolgár” is, vagyis a nemzeti önbesorolás „feletti” három kategória, továbbá a regionális önbesorolás lehetősége is. Nézzük az eredményeket (2. ábra). Az elsődleges önbesorolás megoszlása a következő: 37% magyar, 28% felvidéki magyar és felvidéki, 20% szlovákiai magyar, 8% regionális azonosulás (csallóközi stb.), 3% európai. A magukat elsődlegesen romának, roma származású magyarnak, szlovák állampolgárnak, szlováknak és világpolgárnak tartók részaránya 0,4% és 1,6% között mozog. A másodlagos önbesorolásnál a leggyakoribb válaszok szinte csaknem azonos mértékben jelennek meg: 26% felvidéki magyar/felvidéki, 25% szlovákiai magyar, 24% magyar. A regionális alapú és az európai önazonosság mértéke is csaknem azonos, mindkét esetben 8% körül mozog, de a kettő közül a regionális a jellemzőbb. Szlovák állampolgárként a válaszadók 5%-a azonosítja magát másodlagosan, világpolgárként 2%-uk. A többi lehetőséggel azonosulók mértéke 1% és ennél alacsonyabb. (Folytatás a következő oldalon.)
