Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-02 / 251. szám

101 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. november 2. | www.ujszo.com Ételeiről mindenki önmaga döntsön! Milliók gondolkodnak úgy, ha meghallják valamiről, hogy ártalmas, például a sóról, azonnal igyekeznek kiiktatni ét­rendjükből, ha zsírról hallják ugyanezt, azt úgyszintén máris mellőzik. Csakhogy mivel só és zsír is kell a szervezetnek, már ennek a kettőnek a teljes mellőzésével betegségek kialakulását kockáztatják. (Fotó: Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Napjainkban szinte lehetet­len fellapozni olyan nyomta­tott újságot, rákattintani olyan elektronikus kiadványra, megnézni olyan televíziós műsort, amelyben nem kerül szóba az egószságes táplálkozás. A 3. évezred eddigi legfelkapot­tabb és emiatt agyonkoptatott jel­mondata lett, hogy számunkra leg­fontosabb az egészséges táplálkozás. Ezzel alapvetően nem lehet és nem is kell vitába szállni. Ugyanakkor gya­rapszik a másokra hallgatók száma, akik ennek következtében gyakran eszeveszett túlzásokkal élnek. Milliók gondolkodnak úgy, ha meghallják valamiről, hogy ártal­mas, például a sóról, azonnal igye­keznek kiiktatni étrendjükből, ha zsírról hallják ugyanezt, azt úgyszin­tén máris mellőzik. Csakhogy, mivel só és zsír is kell a szervezetnek, már ennek a kettőnek a teljes mellőzésé­vel betegségek kialakulását kockáz­tatják. Só kell egyebek mellett az ideg- és izomműködéshez, a vérnyo­más-szabályozáshoz. A test energiá­jának javarészét a zsír adja - tanítják ezt már az alapiskolában, de sok fogyni vágyó mégsem eszik zsírosat, nehogy elhízzon. Ok nem gondolnak bele abba, hogy nélküle nem hasz­nosulnak a zsírban oldódó vitaminok (hasznosulásukhoz akkor is kell zsír, ha tablettás formában' veszik be!). Pedig ha tudnák, ma már - egy 1000 nyers élelem-alapanyagot elemző dél-koreai kutatás alapján (PLOS ONE folyóirat) - a disznózsírról is úgy tartják, jó lenne, ha a kiegyensú­lyozott táplálkozás részét képezné: a BBC Future összeállítása szerint job­bak a mutatói, mint a felkapott la­zacé, brokkolié, gyömbéré. Sokan elhiszik, hogy a barna, a kókuszvirág­­vagy a muscovado-cukor egészsé­ges, de lelombozandó a hívőket: a cu­kor az cukor, eltúlozva mindegyik éppúgy árt, mint a répából kinyert; az amerikai Cukor Egyesület honlapján írják, a cukornádból nyert cukor is 99,95%-ban szacharóz, étkezési cu­kor. Menő lett mesterséges édesítő­szereket használni, de ezek sem egészségesek, egyik-másik kapcsán több kutatás is rákkeltő hatást muta­tott ki; a kanadai Manitoba Egyetem kutatása szerint meg hizlalhatnak (a Canadian Medical Association olda­lán jelent meg). Érdemes lenne eze­ken is elrágódni a mások véleménye­zése alapján táplálékot, és ezzel élet­módot választóknak. Társaságban immár sokan nem merik, nem akarják vállalni, hogy azt egyék, amit kívánnak, vagy amit sze­retnek. Menőbb mindent és bármit azért enni és inni, mert az valaki sze­rint jót tesz. Mindenhez szokás lett hozzámondani: „Azért, mert egész­séges.” Ez a hozzáállás a nyugati tár­sadalmakban dívik, amelyekre ha­tással van minden új információ és a rájuk építő termékreklámok. A még 2018-ban is elszigeteltebben élő kis létszámú törzsi népek nem agyainak azon, hogy táplálékaik, például akár a majomhús egészséges-e, jobbára szükségből eszik, köreikben a sült ro­varokat sem vitamindússáguk (ami­vel nálunk piacot igyekeznek terem­teni a rovarfogyasztásnak) miatt ro­pogtatják, hanem élelemszűke miatti kényszerűségből. A gasztronómiában divatos pago­­dakarfrol szulforafán-tartalma révén növeli a máj azon képességét, hogy semlegesítse a mérgező, akár kóros sejtburjánzáshoz vezető anyagokat - tehát egészséges. De az ilyen új is­meretek nem törlik az évszázadok alatt bevált zöldségek értékét, azokat továbbra sem szabad elhagyni a tá­nyérról, ma ugyanolyan jók, ha újab­ban azt sulykolják is a vásárlók tu­datába, hogy a Föld távoli szegletei­ből elhozott, a célpiacon előtte isme­retlen alapanyagok sokkal jobbak. Minden ember szervezete a felcse­peredésétől azokhoz az alapanya­gokhoz alkalmazkodik, amelyek szülei által beteremthetők; aki kis­korában nem evett kagylót, tengeri­malacot, mókust, varjút, madárpó­kot, krokodilt, hódot, bálnát, kutyát, azok szervezete sosem fogja igé­nyelni és nem is fognak belőle hiá­nyozni azok az összetevők, amelye­ket ezek a húsok tartalmaznak. Nö­vényeknél is igaz, hogy aki kiwano, rambután, papaja, cserimoja, kiwi, aramé alga nélkül nő fel és ezek he­lyett almát, egrest, diót, barackot, paprikát, sárgarépát, karalábét eszik, az ő szervezetének is megvannak az alapvetően kellő vitaminjai. Félreér­tés ne essen, lehet enni bármelyikfé­le különlegességet is, de ne várjon senki azoktól mindenképpen sokkal jobb egészséget. Egyesek részben azért töltik min­dennapjaikat kisebb-nagyobb mér­tékben szorongva, mert mindenkép­pen másoktól hallott valós tényékhez (rosszabb, ha állítólagos vagy hamis állításokhoz) igazodnak, vagy leg­alábbis próbálják annak alárendelve élni életüket ahelyett, hogy saját vá­lasztásokra hagyatkoznának. Saját érdekében mindenkinek meg kellene értenie, nem mindenben mások ja­vasolta vagy pláne meghatározta életet kell élni. Az ilyen módon dön­tő emberek a maguk napjait nehezí­tik azzal, ha még étkezéseiket sem feltétlenül és nem mindig örömként élik meg, hanem csupán létfenntar­tásként. Sokkal boldogabb az ember, ha maga dönti el legalább azt, hogy mit eszik. Átlagosan csak heti három napot dolgozunk hatékonyan Az irodai dolgozók naponta átlagosan 200 e-mailt kapnak és tizenötször ellenőrzik a postaládájukat (Fotó: Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ Életünk során közel 10,5 óvet töltünk munkával, azonban az időnk maximum 60 százalékát használjuk ki produktívan, ami azt is jelenti, hogy az 5 munkanapból mindössze 3 telik igazán hasznosan. íme azon tevékenységek listája, amelyek túl sok időnket emésztik fel feleslegesen a munkahelyen és né­hány tipp, mit tehetünk ellenük. Az irodai dolgozók naponta átla­gosan 200 e-mailt kapnak és tizen­ötször ellenőrzik a postaládájukat, ezáltal közel 2,5 órát töltenek a le­veleik elolvasásával és megválaszo­lásával. A postafiók gyakori frissí­tése, akárcsak a multitasking, vissza­veti a hatékonyságot. A Samsung európai országokat vizsgáló legfris­sebb kutatásából az is kiderül, hogy napi szinten átlagosan 1,6 órát hasz­náljuk magáncélra a céges mobilte­lefonunkat, a nyolcórás munkaidő alatt például nagyjából 32 percet szörfölünk a közösségi oldalainkon. Mivel az emberek mindössze 2,5 százaléka tud valóban hatékonyab­ban dolgozni, ha a figyelme több fel­adat között oszlik meg, a könnyebb elintéznivalók esetén 8, míg az összetettebb feladatok esetén akár 25 percre is szükségünk lehet ahhoz, hogy ugyanolyan hatékonyan vé­gezzük a munkánkat, ahol abba­hagytuk. Éppen ezért célszerűbb nem megszakítani a teendők elvég­zését, hanem tömbösítve, például a munkaidő elején, közepén és végén átolvasni az e-maileket és ellenőriz­ni a közösségi csatornákat. A közlekedésre fordított idő nem része a munkaidőnek, pedig egy in­gázó átlagosan napi 56 percet tölt utazással. Nem szükségszerűen kell ennek az időnek kihasználatlanul telnie, a mobiltelefonoknak köszön­hetően már ezeket az üresjáratokat is hatékonyan tölthetjük. Az európai dolgozók például átlagosan 1,4 munkaórát már ingázás során telje­sítenek, köztük is élenjárnak a sváj­ci munkavállalók, akik heti 1,9 órát dolgoznak közlekedés közben. A megkérdezettek európai alkal­mazottak 55 százaléka nyilatkozta, hogy a mobil technológia sokkal ha­tékonyabbá tette a munkavégzésü­ket. Ezért érdemes kihasználni a nap folyamán keletkezett üresjáratokat, ehhez pedig remek megoldás egy jó minőségű, korszerű okostelefon, amelyen kényelmesen dolgozha­tunk, levelezhetünk, játszhatunk vagy nézhetünk akár filmeket is, bárhol is legyünk épp. Egy munkavállaló átlagosan havi 62 megbeszélésen vesz részt, ezek közül minden második időpazarlás­nak bizonyul, 31 órányi haszontala­nul töltött munkaórát termelve. A hatékony meetingek előre meghatá­rozott napirend mentén haladnak, tiszteletben tartják a kiszabott idő­korlátokat és kizárólag azok a kol­légák vesznek részt rajtuk, akiknek tényleg közük van a témához. Ku­tatások kimutatták, hogy 30 perc el­teltével a jelenlévők több mint ne­gyede már nem tud odafigyelni a megbeszélés témájára, ezért érde­mes rövid, akár negyedórás, álló meetingeket összehívni. Ekkor nincs lehetőség elnyúlni a székben, így a résztvevők is motiváltabbak és ha­tékonyságra törekszenek. Egy rapid megbeszélés ráadásul mostantól bárhol összehívható és a technikával sem kell többé bajlódnunk, hiszen ma már több olyan okostelefon is van a piacon, amely egy asztali számí­tógép erejét hordozza magában, se­gítségével pedig könnyedén szer­keszthetünk akár prezentációkat és táblázatokat is a mobiltelefonunkon. (Technokrata)

Next

/
Oldalképek
Tartalom