Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-02 / 251. szám
101 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. november 2. | www.ujszo.com Ételeiről mindenki önmaga döntsön! Milliók gondolkodnak úgy, ha meghallják valamiről, hogy ártalmas, például a sóról, azonnal igyekeznek kiiktatni étrendjükből, ha zsírról hallják ugyanezt, azt úgyszintén máris mellőzik. Csakhogy mivel só és zsír is kell a szervezetnek, már ennek a kettőnek a teljes mellőzésével betegségek kialakulását kockáztatják. (Fotó: Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Napjainkban szinte lehetetlen fellapozni olyan nyomtatott újságot, rákattintani olyan elektronikus kiadványra, megnézni olyan televíziós műsort, amelyben nem kerül szóba az egószságes táplálkozás. A 3. évezred eddigi legfelkapottabb és emiatt agyonkoptatott jelmondata lett, hogy számunkra legfontosabb az egészséges táplálkozás. Ezzel alapvetően nem lehet és nem is kell vitába szállni. Ugyanakkor gyarapszik a másokra hallgatók száma, akik ennek következtében gyakran eszeveszett túlzásokkal élnek. Milliók gondolkodnak úgy, ha meghallják valamiről, hogy ártalmas, például a sóról, azonnal igyekeznek kiiktatni étrendjükből, ha zsírról hallják ugyanezt, azt úgyszintén máris mellőzik. Csakhogy, mivel só és zsír is kell a szervezetnek, már ennek a kettőnek a teljes mellőzésével betegségek kialakulását kockáztatják. Só kell egyebek mellett az ideg- és izomműködéshez, a vérnyomás-szabályozáshoz. A test energiájának javarészét a zsír adja - tanítják ezt már az alapiskolában, de sok fogyni vágyó mégsem eszik zsírosat, nehogy elhízzon. Ok nem gondolnak bele abba, hogy nélküle nem hasznosulnak a zsírban oldódó vitaminok (hasznosulásukhoz akkor is kell zsír, ha tablettás formában' veszik be!). Pedig ha tudnák, ma már - egy 1000 nyers élelem-alapanyagot elemző dél-koreai kutatás alapján (PLOS ONE folyóirat) - a disznózsírról is úgy tartják, jó lenne, ha a kiegyensúlyozott táplálkozás részét képezné: a BBC Future összeállítása szerint jobbak a mutatói, mint a felkapott lazacé, brokkolié, gyömbéré. Sokan elhiszik, hogy a barna, a kókuszvirágvagy a muscovado-cukor egészséges, de lelombozandó a hívőket: a cukor az cukor, eltúlozva mindegyik éppúgy árt, mint a répából kinyert; az amerikai Cukor Egyesület honlapján írják, a cukornádból nyert cukor is 99,95%-ban szacharóz, étkezési cukor. Menő lett mesterséges édesítőszereket használni, de ezek sem egészségesek, egyik-másik kapcsán több kutatás is rákkeltő hatást mutatott ki; a kanadai Manitoba Egyetem kutatása szerint meg hizlalhatnak (a Canadian Medical Association oldalán jelent meg). Érdemes lenne ezeken is elrágódni a mások véleményezése alapján táplálékot, és ezzel életmódot választóknak. Társaságban immár sokan nem merik, nem akarják vállalni, hogy azt egyék, amit kívánnak, vagy amit szeretnek. Menőbb mindent és bármit azért enni és inni, mert az valaki szerint jót tesz. Mindenhez szokás lett hozzámondani: „Azért, mert egészséges.” Ez a hozzáállás a nyugati társadalmakban dívik, amelyekre hatással van minden új információ és a rájuk építő termékreklámok. A még 2018-ban is elszigeteltebben élő kis létszámú törzsi népek nem agyainak azon, hogy táplálékaik, például akár a majomhús egészséges-e, jobbára szükségből eszik, köreikben a sült rovarokat sem vitamindússáguk (amivel nálunk piacot igyekeznek teremteni a rovarfogyasztásnak) miatt ropogtatják, hanem élelemszűke miatti kényszerűségből. A gasztronómiában divatos pagodakarfrol szulforafán-tartalma révén növeli a máj azon képességét, hogy semlegesítse a mérgező, akár kóros sejtburjánzáshoz vezető anyagokat - tehát egészséges. De az ilyen új ismeretek nem törlik az évszázadok alatt bevált zöldségek értékét, azokat továbbra sem szabad elhagyni a tányérról, ma ugyanolyan jók, ha újabban azt sulykolják is a vásárlók tudatába, hogy a Föld távoli szegleteiből elhozott, a célpiacon előtte ismeretlen alapanyagok sokkal jobbak. Minden ember szervezete a felcseperedésétől azokhoz az alapanyagokhoz alkalmazkodik, amelyek szülei által beteremthetők; aki kiskorában nem evett kagylót, tengerimalacot, mókust, varjút, madárpókot, krokodilt, hódot, bálnát, kutyát, azok szervezete sosem fogja igényelni és nem is fognak belőle hiányozni azok az összetevők, amelyeket ezek a húsok tartalmaznak. Növényeknél is igaz, hogy aki kiwano, rambután, papaja, cserimoja, kiwi, aramé alga nélkül nő fel és ezek helyett almát, egrest, diót, barackot, paprikát, sárgarépát, karalábét eszik, az ő szervezetének is megvannak az alapvetően kellő vitaminjai. Félreértés ne essen, lehet enni bármelyikféle különlegességet is, de ne várjon senki azoktól mindenképpen sokkal jobb egészséget. Egyesek részben azért töltik mindennapjaikat kisebb-nagyobb mértékben szorongva, mert mindenképpen másoktól hallott valós tényékhez (rosszabb, ha állítólagos vagy hamis állításokhoz) igazodnak, vagy legalábbis próbálják annak alárendelve élni életüket ahelyett, hogy saját választásokra hagyatkoznának. Saját érdekében mindenkinek meg kellene értenie, nem mindenben mások javasolta vagy pláne meghatározta életet kell élni. Az ilyen módon döntő emberek a maguk napjait nehezítik azzal, ha még étkezéseiket sem feltétlenül és nem mindig örömként élik meg, hanem csupán létfenntartásként. Sokkal boldogabb az ember, ha maga dönti el legalább azt, hogy mit eszik. Átlagosan csak heti három napot dolgozunk hatékonyan Az irodai dolgozók naponta átlagosan 200 e-mailt kapnak és tizenötször ellenőrzik a postaládájukat (Fotó: Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ Életünk során közel 10,5 óvet töltünk munkával, azonban az időnk maximum 60 százalékát használjuk ki produktívan, ami azt is jelenti, hogy az 5 munkanapból mindössze 3 telik igazán hasznosan. íme azon tevékenységek listája, amelyek túl sok időnket emésztik fel feleslegesen a munkahelyen és néhány tipp, mit tehetünk ellenük. Az irodai dolgozók naponta átlagosan 200 e-mailt kapnak és tizenötször ellenőrzik a postaládájukat, ezáltal közel 2,5 órát töltenek a leveleik elolvasásával és megválaszolásával. A postafiók gyakori frissítése, akárcsak a multitasking, visszaveti a hatékonyságot. A Samsung európai országokat vizsgáló legfrissebb kutatásából az is kiderül, hogy napi szinten átlagosan 1,6 órát használjuk magáncélra a céges mobiltelefonunkat, a nyolcórás munkaidő alatt például nagyjából 32 percet szörfölünk a közösségi oldalainkon. Mivel az emberek mindössze 2,5 százaléka tud valóban hatékonyabban dolgozni, ha a figyelme több feladat között oszlik meg, a könnyebb elintéznivalók esetén 8, míg az összetettebb feladatok esetén akár 25 percre is szükségünk lehet ahhoz, hogy ugyanolyan hatékonyan végezzük a munkánkat, ahol abbahagytuk. Éppen ezért célszerűbb nem megszakítani a teendők elvégzését, hanem tömbösítve, például a munkaidő elején, közepén és végén átolvasni az e-maileket és ellenőrizni a közösségi csatornákat. A közlekedésre fordított idő nem része a munkaidőnek, pedig egy ingázó átlagosan napi 56 percet tölt utazással. Nem szükségszerűen kell ennek az időnek kihasználatlanul telnie, a mobiltelefonoknak köszönhetően már ezeket az üresjáratokat is hatékonyan tölthetjük. Az európai dolgozók például átlagosan 1,4 munkaórát már ingázás során teljesítenek, köztük is élenjárnak a svájci munkavállalók, akik heti 1,9 órát dolgoznak közlekedés közben. A megkérdezettek európai alkalmazottak 55 százaléka nyilatkozta, hogy a mobil technológia sokkal hatékonyabbá tette a munkavégzésüket. Ezért érdemes kihasználni a nap folyamán keletkezett üresjáratokat, ehhez pedig remek megoldás egy jó minőségű, korszerű okostelefon, amelyen kényelmesen dolgozhatunk, levelezhetünk, játszhatunk vagy nézhetünk akár filmeket is, bárhol is legyünk épp. Egy munkavállaló átlagosan havi 62 megbeszélésen vesz részt, ezek közül minden második időpazarlásnak bizonyul, 31 órányi haszontalanul töltött munkaórát termelve. A hatékony meetingek előre meghatározott napirend mentén haladnak, tiszteletben tartják a kiszabott időkorlátokat és kizárólag azok a kollégák vesznek részt rajtuk, akiknek tényleg közük van a témához. Kutatások kimutatták, hogy 30 perc elteltével a jelenlévők több mint negyede már nem tud odafigyelni a megbeszélés témájára, ezért érdemes rövid, akár negyedórás, álló meetingeket összehívni. Ekkor nincs lehetőség elnyúlni a székben, így a résztvevők is motiváltabbak és hatékonyságra törekszenek. Egy rapid megbeszélés ráadásul mostantól bárhol összehívható és a technikával sem kell többé bajlódnunk, hiszen ma már több olyan okostelefon is van a piacon, amely egy asztali számítógép erejét hordozza magában, segítségével pedig könnyedén szerkeszthetünk akár prezentációkat és táblázatokat is a mobiltelefonunkon. (Technokrata)
