Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-02 / 251. szám

www.ujszo.com | 2018. november 2. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 111 5+1 aranyszabály gyermekeinknek a biztonságos internetezéshez ÖSSZEFOGLALÓ i BHf' ________ RÖVIDEN Tovább bővül az Orange 4G kapcsolati háló menedzselését, a Discover (Felfedezés) pedig a bo­tokat, játékokat, biogokat és vlo­­gokat tartalmazza majd. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy ami felkerül az internetre, az jó eséllyel Ott is marad (Fotó: Shutterstock) Az Európai Unióban minden óv októbere a kiberbiztonság hivatalos hónapja, melynek cólja elősegíteni, hogy mindenki saját iigyónek érezze az internetes fenyegetések elleni tudatos, előrelátó védekezést. Ebből az alkalomból az Intren di­gitális ügynökség és a Cyber Servi­ces kiberbiztonsági vállalat szakértői egy listát állítottak össze, amely el­sősorban a gyerekekre fókuszál. A javasolt 5 aranyszabály betartásával a gyerekek - és a szülők is - sokat te­hetnek azért, hogy biztonságosabban éljenek a digitális világban. 1 Védjük magunkat! Gon­dosan válasszuk meg az ■ internetes bejelentkezé­sekhez szükséges jelszavainkat, és frissítsük őket rendszeresen! A web­oldalak, applikációk, okoseszközök által előre beállított jelszavakat cse­réljük le sajátra, amely legalább 16 karakter hosszú (de nem értelmes szöveg), tartalmaz kisbetűt, nagy­betűt, számot és speciális karaktere­ket. Ezeket azonban nehéz megje­gyezni, ezért jó ötlet egy általunk ki­talált, könnyen felidézhető jelszóge­neráló módszer létrehozása (pl.: vá­lasszunk egy mondatot, és használjuk a szavak kezdőbetűit), vagy használ­junk egy jelszótároló alkalmazást. Egyúttal a gyerekek hozzáféréseit is érdemes ismemi, és néha azt is vál­toztatni kell velük együtt, hogy meg­szokják a folyamatot. 2 Mit szólna a nagymama? Bár az interneten sok min­­■ den látszólag névtelenül történik, de ez csak egy illúzió. Az online téren keresztül is a valóságos világban maradunk, igazi veszélyek­kel. Éppen ezért jó ötlet követni azt az egyszerű szabályt, hogy ne tegyünk semmi olyat a neten, amit nem sze­retnénk, hogy megtudjanak a taná­raink, barátaink és igen, a nagyma­mánk. Többek között ne álljunk szó­ba idegenekkel, ne bántsunk senkit az online térben, ne újunk le olyat, amit később jó eséllyel megbánhatunk, és - amit nem lehet eléggé hangsúlyoz­ni - ne osszunk meg a nyilvánosság­gal privát információkat. 3 Ne menj ünk a divat után! Azért, mert valami éppen ■ menő, nem biztos, hogy hosszú távon jó ötlet. Például ne használjunk biometrikus felismerés­sel (ujjlenyomat, arcfelismerés) dol­gozó ismeretlen appokat, csak azért, mert ez a legújabb dili! Vagy ne tölt­sünk fel fehémemüs képeket azért, mert minden barátunk ezt csinálja. Ha az ujjlenyomatunk vagy a képeink ártó szándékú emberek kezébe ke­rülnek, nagy baj lehet belőle. Az interneten nincsenek titkok. Sajnos tudomásul ■ kell vennünk, hogy ami felkerül az internetre, az jó eséllyel ott is marad. Hiszen előfordulhat, hogy az általunk törölt képet egy barátunk vagy a szolgáltató már tárolja valahol másolatként. Ezért a kényes informá­ciókat - pl. kínos fotók, személyes titkok stb. - soha ne osszuk meg a ne­ten. (Ennek fényében gondoljuk át azt is, hogy milyen tartalmakat teszünk fel a gyerekeinkről, hiszen nem biz­tos, hogy 20 év múlva is hálásak lesz­nek a pelenkás képeik feltöltéséért.) 5 Óvakodjunk a nyilvános Wi-Fi hálózatoktól! Jó, ha ■ tudjuk, hogy a hálózato­kon az eszközök látj ák egymást, és azt is, hogy a másik eszköz mit csinál, például adatokat tölt le, esetei vagy facebookozik. Megfelelő technikai feltételekkel és tudással pedig ártó szándékú emberek olvashatják és tá­madhatják a laptopunkat vagy tele­fonunkat. Ha lehet, ezért ne netez­­zünk bevásárlóközpontokban vagy gyorséttermekben, vagy alaposan fontoljuk meg, hogy mire használjuk ilyenkor a gépünket! Ugyancsak fon­tos szabály, hogy ha valami gyanús­nak tűnik, akkor az általában az is. Ér­demes résen lenni és nem kattintgatni ' mindenre, ami felugrik. Ha valamit nem értünk, kérdezzünk, keressünk rá, nézzünk utána. És akkor zárásként a legfontosabb sza- I bály: mi, felnőttek is tartsuk be ezeket a szabályokat, hi­szen másképp nem várhatjuk el a gyerekeinktől, hogy tudatos internet­­használókká válj anak. (Tech nokrata) Tovább bővítette az Orange a 4G- hálózatát, a mobilszolgáltató la­punkhoz elküldött tájékoztatása szerint most újabb száz községben - köztük sok magyarok lakta tele­pülésen - vált elérhetővé az LTE- hálózat. Összesen 140 városban és 1651 faluban használhatjuk az Orange 4G-hálózatát. Ezzel az Orange 4G-lefedettsége eléri a 92,2 százalékot. Megújul a Messenger csevegőapp A Facebook bejelentette, hogy megújítja saját csevegőszolgálta­tását, a milliárdok által használt Messengert. A szimplán csak Messenger 4-re keresztelt, néhány héten belül érkező új verzió kifej­lesztése során az egyszerűséget tartották szem előtt. Erre szükség is volt, hiszen a szimpla csevegő­programnak indult alkalmazás mára komoly óriássá nőtte ki ma­gát, ami lehetőséget ad játékra, vi­deóhívások lebonyolítására, ese­mények létrehozására, előre beál­lított üzenetek tömeges kiküldésé­re, sőt akár egyfajta webes napló létrehozására is. Ennek következ­tében a Messenger túlzsúfolttá vált, ami miatt sok kritika érkezett a fel­használóktól. Az új verzióban állí­tólag sokkal gyorsabban és egyszerűbben elérhetővé, megta­lálhatóvá válnak a keresett, gyak­ran használt lehetőségek, funkciók. Három fő „lapra” osztják az alkal­mazást. A Messenger nevű alatt kapnak helyet a beszélgetések, a People (Emberek) alá tolják be a A Facebook a gyermekpornó ellen A Facebook bejelentette, hogy az elmúlt három hónapban több mint 8,7 millió, alapvetően a gyermek­­pornográfiához kapcsolódó tartal­mat távolítottak el a közösségi ol­dalról -jellemzően fényképeket. A törlést nem manuálisan végezték: egy új, gépi tanulásra képes algo­ritmusra bízták a dolgot, ami a kér­déses bejegyzések 99 százalékát még azelőtt eltávolította, hogy bár­kijelentette volna őket. A hírről Antigone Davis, a Facebook glo­bális biztonsági igazgatója számolt be. Az új technológiával észlelhe­tők a meztelen fiatalkorúak képei és más, visszaélésre alkalmas tar­talmak. A Facebook már korábban is képes volt rá, hogy megakadá­lyozza egy már korábban tiltott tartalomnak minősített kép újbóli feltöltését, de az új eszközzel még a korábban nem azonosított tartal­mak megjelenítését is blokkolhat­ják. Az eljárás még nem tökéletes. Több szülő panaszkodott rá, hogy a teljesen ártalmatlan gyerekfotói­kat is eltávolította a Facebook. Davis szerint ez azért van, mert a visszaélés lehetőségét is szeretnék megakadályozni, ezért még a nem szexuális tartalmú képekre is ki­terjesztik a tiltást. így viszont az olyan, látszólag ártalmatlan fotók­ra is, amik például egy fürdőkád­ban ülő gyereket ábrázolnak. Ez az oka, hogy a Facebook sok képet távolított el az elmúlt három hó­napban. (Szí, Index) Az eljárás még nem tökéletes. Több szülő panaszkodott rá, hogy a teljesen ártalmatlan gyerekfotóikat is eltávolította a Facebook. (Fotó: Shutterstock) 4 +1 A szövegelemzésre és gépi tanulásra épülő eszköz annyira pontos és meg­bízható, hogy a spanyol rendőrök el is kezdték használni (Fotó: Shutterstock) Leleplezi a hazugságokat a mesterséges intelligencia INDEX-HÍR Nincs igazán jó általános módszer a leírt hazugságok leleplezésóre, de a rablásokról szóló beszámolókban már felismerik a valótlanságokra utaló jeleket a jelzők, igók ós írásjelek mintázatából. A szövegelemzésre és gépi tanu­lásra épülő eszköz annyira pontos és megbízható, hogy a spanyol rend­őrök el is kezdték használni. A spanyol rendőrség több mint ezer rablással kapcsolatban felvett vallo­mást bocsátott a CardiffEgyetem és a madridi Charles III. Egyetem kuta­tóinak rendelkezésére, hogy azok se­gítségével be tudják tanítani a hazug­ságkereső VeriPol nevű eszközüket. Az erről szóló tanulmány szerűit a 2017 júniusában Murcia és Malaga tartományokban lebonyolított pilot programban igen jól szerepelt a Veri­Pol: miután a gép kimutatta, hogy a vallomás nagy valószínűséggel ha­mis, az esetek 83 százalékában a fel­peres további faggatásával sikerült ezt igazolni, és lezárták az ügyet. Egyet­len hét alatt 64 hamis vallomást tö­röltek. A kutatók rájöttek, hogy a ha­mis vallomások általában rövideb­bek, az eltűnt tárgyra fókuszálnak a cselekmény helyett, kevés informá­ciót szolgáltatnak a támadóról, és a legtöbb esetben nincsenek szemta­núk. Ezeket a jellemzőket egy kikép­zett rendőr is felismerheti, ám a mes­terséges intelligencia hatékonyabban és érzelmektől mentesen képes dön­tést hozni, pusztán a szöveg karakte­risztikája, a melléknevek, igék és pontok mintázata alapján. A rendszer még nem tökéletes, hiszen előfordul­nak olyan esetek, amikor tényleg nem látja az áldozat a támadóját, de kiin­dulásnak ez is jó, és a mesterséges in­telligenciának éppen az a lényege, hogy folyamatosan tanítható, (index)

Next

/
Oldalképek
Tartalom