Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-29 / 273. szám
www.ujszo.com | 2018. november 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kilövési engedély A sors fintora, hogy pont Lajcák akart kimaradni a sárdobálásból MARIÁN LEŐKO Bizonyára Miroslav Lajcák külügyminisztert is meglepte, hogy milyen villámgyorsan lett a Smer legeslegjobb köztársaságielnökjelöltjéből teljesen kegyvesztett, kidobandó elvtárs. Fico kiadta rá a kilövési engedélyt. Ha Lajcák azért nem akart belefolyni a belpolitika mocsarába, mert túlságosan nyomorultnak látta az egészet, akkor most személyesen győződhet meg róla, hogy valóban olyan, amilyennek gondolta. Vagy még rosszabb. Bár Lajcák az elmúlt hónapokban többször világosan leszögezte, hogy nem akar köztársasági elnök lenni, Fico és a smeres káderek fáradhatatlanul ismételgették, hogy erősen győzködik, már hajlik is a jelöltségre, mindjárt beadja a derekát, és a többi zagyvaságot... Amíg Fico látott rá reményt, hogy Lajcák végül majd behódol neki, hagyta, hogy úgy viselkedjen, mint az Európai Unió egyik tagállamának külügyminisztere, és még afelett is szemet hunyt, hogy a kormányprogram teljesítésén dolgozott. Az ENSZ közgyűlésének elnökeként így vehetett részt a világszervezet globális migrációs csomagjának kidolgozásában. Persze annyira naiv azért nem lehet Lajcák sem, hogy azt gondolta volna, ezért még dicséretet is kap idehaza, de az biztosan sokkolta, hogy a rázúduló irracionális kritika és bírálatözön közepette nem lesz senki, aki azt mondaná: „Ne hülyéskedjünk már, emberek, hát a mi miniszterünk, az ENSZ-közgyűlés elnöke volt, amikor ezt a csomagot csinálták, ismeijük, megbíztunk benne, biztosan nem vett volna részt olyasmiben, ami ártana Szlovákiának”. Nem, nem jelentett ki senki semmi ilyesmit. Fico pedig nem azért nem védi meg, mert a csomag szerinte is ártana Szlovákiának, hanem mert Lajcákkal szemben is elkezdett „politikusként” viselkedni. Tekintettel a közösen eltöltött hosszú évekre és Lajcák jószolgálataira talán még meg is bocsátotta volna neki, hogy nem akar indulni az elnökválasztáson, holott az eddigi felmérések szerint megnyerné azt. A helyzet azonban megváltozott de jött egy súlyosbító körülmény: Ficónak eszébe jutott, hogy ő akar a külügyminiszter lenni. Ekkor levette a láncot Andrej Dankóról meg Anton Hmkóról és az egész SNS-t Lajcákra uszította. Elég volt kijelentenie ezt: „Az ENSZ szakértői által kidolgozott globális migrációs csomag, amelyet decemberben Marokkóban kellene jóváhagyni nem kötelező érvényű dokumentumként, nincs összhangban Szlovákia nemzeti migrációs politikájával és elfogadhatatlan a Smer számára”. Fico már több mint húsz éve benne van a politika sűrűjében, így pontosan tudta, mi fog következni. Ha Lajcák annak ellenére sem mondana le, amit az SNS művel vele a parlamentben, a Smer (csendes) támogatásával, akkor egy életre ellehetetleníti saját magát. Mint az utóbbi időben többször is, Fico és Danko teljes összhangban cselekedett, amiből mindketten kölcsönösen profitáltak. Az SNS elnöke a Smer elnökének engedélyével elkezdte mutogatni az izmait, hogy bebizonyítsa a választóinak, mégiscsak befolyásos politikus és hatással van az állami politikára. Fico meg cserébe külügyminiszterként tündökölhet jövőre olyan szervezetek összejövetelein, mint az EBESZ, az OECD és a V4-ek. Érdekes módon ezzel miniszterelnök elődje, Mikulás Dzurinda útját járja be, aki az akkor már jelentéktelen SDKÚ elnöki posztjáról a külügyminiszter székébe ülhetett át. A szerző a Trend hetilap kommentátora (Lubomír Kotrha karikatúrája) Sok a kifogás, marad az óraátállítás Egyelőre nem szűnik meg az évenkénti kétszeri óraátállítás az EU-ban, túl sok kifogást emeltek a tagországok. A Bild német lap egy brüsszeli dokumentumra hivatkozva írta, hogy elkészült a tagállamok kifogásait tartalmazó összegzés. A fenntartások miatt nem valósítható meg az Európai Bizottság terve, hogy jövőre állítsák át utoljára az órákat az EU-ban. Most úgy tűnik, legkorábban 2021- ben szüntethetik meg az óraátállítást. A brüsszeli bizottság azt akarta elérni, hogy 2019 áprilisáig valamennyi tagállam döntse el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást akaija-e. Ennek megfelelően a nyári időszámítást választó országokban 2019. március 31-én, a téli időszámítást választó tagállamokban 2019. október 27-én állították volna át utoljára az órákat. Több tagállami kormány szerint túlságosan szűk a döntési határidő, más kormányok attól tartanak, hogy nehézségeket okozhat, ha egységes döntés hiányában az eddiginél is több időzóna szabdalja szét az EU területét, és olyan tagállamok is vannak, amelyekben a kormány nem tartja indokoltnak az évtizedek óta követett gyakorlat megváltoztatását. A Bild szerint a dokumentumban nem szerepel, hogy mely országok képviselik az egyes álláspontokat. Az óraátállítás felülvizsgálatát az Európai Parlament kezdeményezte, idén februárban felkérte a bizottságot, hogy értékelje az ügyet szabályozó irányelvet, és szükség esetén tegyen javaslatot a módosításra. Az ÉP indoklása szerint az állampolgári kezdeményezések azt mutatják, hogy a márciusi és októberi óraátállításnak a lakosság szerint rossz egészségi hatásai vannak, az óraátállítással elérhető energiamegtakarítás viszont jelentéktelen mértékű. A szabályozás felülvizsgálata Finnország javaslatára került napirendre, miután tízezrek kérték a finn kormányt, hogy szüntesse meg az óraátállítást, és maradjon a nyári időszámítás. Az EP és az Európai Unió Tanácsa (a tagállami kormányok szakminisztereinek testületé) 2001-ben vezetett be az egész EU-ban kötelező irányelvet az óraátállításról. (MTI) Jézuska wellness VERES ISTVÁN iért van az, hogy amikor hull a hó, egyes hópelyhek nem lefelé szállnak, mint a többi háromszázhatvanhétmilliárd társuk, hanem felfelé? Ezt kérdezte Bandika Ervintől a Tartózkodó tarisznyarákhoz címzett lakótelepi kocsma ablaka mellett. Talán azért - próbált meg válaszolni Ervin -, mert a hópelyhekben is megvan az igény arra, hogy kitűnjenek a tömegből. Úgy érted - kérdezett vissza Bandika -, hogy egyes hópelyheknek feltűnési viszketegségük van? Ervin nem úgy értette, viszont már nem akart a témánál maradni, ezért elmesélte, hogy kapott egy levelet Török Esztertől. Aki nem más, mint egy kommunikációs szakmunkás, és bárki felbérelheti, hogy kommunikáljon helyette. Török Eszter most azt írja, hogy változnak a karácsonyi ajándékokkal kapcsolatos elvárások. Amíg korábban megszokott volt, hogy ilyenkor nagyrészt hétköznapi használati tárgyakat, ruhákat, konyhai eszközöket vagy szokásos ünnepi ajándékokat adunk egymásnak, ezeket egyre gyakrabban kiegészítik a különböző élményajándékok. Az ezzel kapcsolatos mindennapi tapasztalatainkat kutatási adatok is alátámasztják: egy magyarországi wellneshotel megbízásából készített országos reprezentatív felmérés adatai alapján sokan szeremének élményajándékokat, wellnesshez kapcsolódó meglepetést látni a fa alatt. Az országos, reprezentatív kutatás eredményei alapján a válaszadók majdnem felének, 43 százalékának a legnagyobb örömet egy wellnessutalvánnyal lehet szerezni. Második helyen, 37 százalékkal, a belföldi hosszú hétvége áll. Ön szeretne belföldi hosszú hétvégét a fa alá? - szögezte a kofolás poharat Bandika nyakának Ervin. Délelőtt volt ugyanis, ilyenkor pedig nem isznak sört, csak Kofolát, bár azt rummal. Bandika azt válaszolta, ha az anyaország is belföldnek számít, szeretne a fa alá belföldi hosszú hétvégét, egyben kifejtette, nem érti, hogy a 21. században az emberek miért tudnak hatékonyabban kikapcsolódni és pihenni wellnesshotelekben, mint tulajdon otthonukban. Mert ha igaz a mondás, hogy mindenhol jó, de legjobb otthon, akkor nyilván pihenni is legjobb otthon. Ez igaz-vette át a szót Ervin -, csakhogy elfeledkezünk arról, hogy sok embernek a munka is pihenés, a semmittevés pedig fájdalmas időtöltés. De ha már az illető kifizet egy rakás pénzt a belföldi hosszú wellnesshétvégéért, csak erőt vesz magán, és megpróbálja teljesíteni a semmittevési normát. így aztán nagy nehezen talán ki is piheni magát. Olyan ez, mint a nyelvtanulás. Meg tudnánk otthon is tanulni, de félvállról vesszük, és csak akkor állunk hozzá komolyan, ha fizetünk is érte. Bandika és Ervin megnyugodva hörpintették ki a Kofola alól a rumot, és megpróbáltak belegondolni, mit válaszolnának a legújabb Nemzeti Konzultáció egyik kérdésére, amely úgy hangzik: „Egyetért-e Ön azzal az alapelvvel, miszerint egy gyermeknek joga van anyához és apához?” Nem jutottak dűlőre, ezért megegyeztek abban, hogy ha egyszer majd ők is kapnak egy ilyen nemzeti konzultációs kérdőívet, és benne lesz egy hasonló kérdés, mondjuk arról, joga van-e az autónak a négy kerekéhez, fának a leveléhez, akkor válaszadás előtt telefonos segítséget fognak kérni. Vagy megbízzák Török Esztert, hogy kommunikáljon helyettük. FIGYELŐ Gruevszki magyar segítséggel szökött Eddig ismeretlen részleteket közölt a német közszolgálati csatorna magazinműsora, a Deutsche Welle (DW) Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő szökéséről. Már Macedóniából is Magyarország segített neki kijutni. A DW értesüléseit a 444 ismertette. November 8-án látták utoljára Szkopjében Gruevszkit, amikor 100 ezereurót vett fel a bankszámlájáról. Este a Marriott Hotelből látták távozni, a szálloda tulajdonosa Saso Mijalkov, Gruevszki unokatestvére, aki korábban az ország titkosszolgálatát vezette. Eltűnése előtt több héten át Szerbiában használt magyar diplomáciai autókat láttak a szálló parkolójában. Korábban szintén a DW nevezte meg azokat a magyar diplomatákat, akik Gruevszkit Albániától Magyarországig vitték, ezt később Szijjártó Péter sem tagadta. Azt viszont a magyar külügy cáfolja, hogy már Macedónia elhagyásában is segített neki. A macedón AlsatM televízió szerint Gruevszki szökését két héttel az akció előtt, magyar részvétellel kezdték szervezni, a szkopjei magyar nagykövettel is találkozott. Magyar tulajdonban lévő autóval szökött át Albániába, és magyar diplomaták furikázták végig a Balkánon. (444) Ukrajna amerikai támaszpontot akar Kijev egy kelet-ukrajnai vagy a Krím közelében létesítendő amerikai katonai bázisról tárgyal az Egyesült Államokkal - írta az orosz Izvesztyija. A Kremlhez közel álló lapnak Ivan Vinnyik, a Petro Porosenko Blokkja nevű ukrán párt képviselője azt mondta, „bázisra természetesen szükség van, ez egyértelmű. Másképp nem tudjuk szavatolni biztonságunkat Öroszország politikája miatt”. Ukrajna Lengyelországra is hivatkozik, amely szintén arról tárgyal, hogy a területén amerikai támaszpontot hozzanak létre. Varsó ezt az orosz katonai fenyegetéssel indokolja. Ukrajnának még hosszabb határa van Oroszországgal, ezért Kijevben úgy gondolják, hogy ukrán területen is szükség van amerikai bázisra. Az Izvesztyija úgy értesült, hogy a kérdésről még csak nem hivatalos tárgyalások voltak. Amerikai politikai körökből kapott tájékoztatásra hivatkozva azt írta, hogy Washington nem tett hivatalos ígéretet Kijevnek. Eric Pahon, a Pentagon szóvivője pedig kategorikusan cáfolta az értesülést. (MTI) \
