Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-29 / 273. szám
8 I RÖVIDEN USA: republikánus jelölt győzött Washington. A Mississippi államban tartott szenátorválasztást Cindy Hyde.-Smith republikánus jelölt nyerte meg, és ezzel lezárultak a félidős választások az Egyesült Államokban. Az 59 éves Cindy Hyde-Smith a voksok 56, demokrata párti vetélytársa, a Clinton-kormányzat egykori agrárminisztere, az afroamerikai Mike Espy 44%-át szerezte meg. Ezzel a szövetségi törvényhozás felsőházában a republikánusoknak 53:47 arányú többségük lesz, vagyis miközben a képviselőházi többséget elvesztették, a szenátusban növelni tudták előnyüket. Mississippi állam először választott nőt a szövetségi törvényhozásba. (MTI) Kim beengedi a külföldi ellenőröket Szöul. Kim Dzsong Un északkoreai vezető kész engedélyezni külföldi ellenőröknek ajongbjoni nukleáris létesítmény átvizsgálását - közölte egy névtelenséget kérő diplomáciai forrás. Kim Dzsong Un a dél-koreai elnöknek, Mun Dzse Innék szeptemberi csúcstalálkozójuk alkalmával elmondta, amennyiben az Egyesült Államok megfelelő lépéseket tesz, nemcsak arra kész, hogy bezárassa a jongbjoni nukleáris létesítményt, de engedélyezni fogja ennek ellenőrzését is - tájékoztatott a forrás. (MTI) Harc a tálibok és a kormányerők között Kabul. Legkevesebb 30 civil áldozata van a kormányerők és a kormány ellen harcoló, iszlám szélsőséges tálib mozgalom közötti legutóbbi összecsapásoknak, a harcokban 16 tálibot is megöltek. Afganisztán Hilmend tartományában kedd éjszaka csaptak össze a kormányerők és a tálibok. A műveletek helyszínén a tálibok lőszert halmoztak fel, továbbá volt ott egy robbanóanyaggal teli autó, amely a rajtaütés során felrobbant. (MTI) Szankció Nicaragua alelnöke ellen Washington. Washington szankciókat hozott N icaragua alelnöke és nemzetbiztonsági tanácsadója ellen - jelentette be Sigal Mandelker, az amerikai pénzügyminiszter helyettese. A két közép-amerikai politikus Dániel Ortega elnök legbelső köreihez tartozik, az alelnök, Rosario Murillo egyben az elnök felesége is. Donald Trump elnök az intézkedést azzal indokolta, hogy a managuai kormányzat erőszakot alkalmazott az ellentmondásos társadalombiztosítási reformot Vitató, utcára vonult tüntetők ellen, „módszeresen szétveri és aláássa a demokratikus intézményrendszert és a jogállamot”. Az USA szerint Ortegát és támogatóit „féktelen korrupció, komoly emberi jogi visszaélések és Nicaragua erőforrásainak magáncélokra történő kihasználása” jellemzi. (MTI) KÜLFÖLD 2018. november 29.1 www.ujszo.com Putyin kis incidensről beszél Porosenko szerint Oroszország nagyszabású szárazföldi támadásra készül Ukrajna ellen Harapós ukrán fegyveres. Porosenko elnök bevezette a hadiállapotot. (íasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Petro Porosenko ukrán elnök szerint azért kellett bevezetni a hadiállapotot, mert Ukrajnát kiterjedt szárazföldi agresszió veszélye fenyegeti Oroszország részéről. Putyin szerint az ukrán vezetés provokációt hajtott végre az elnökválasztás előtt. Petro Porosenko ukrán elnök tegnap aláírta a 30 napig tartó hadiállapot bevezetéséről általa hozott rendeletet megerősítő jogszabályt. Az elnöki rendeletet megerősítő jogszabályt a parlament hétfő este szavazta meg. Áz ukrán elnök szerint azért kellett bevezetni a hadiállapotot, mert Ukrajnát egy nagyszabású szárazföldi agresszió veszélye fenyegeti Oroszország részéről. Hangsúlyozta: az ország vezetésének kötelessége volt biztosítani a törvényi alapot az ukrán fegyveres erőknek arra, hogy ellenálljanak egy lehetséges nagyszabású orosz agressziónak. „Ukrajnát az Oroszországi Föderáció teljes körű háborúval fenyegeti” - állította. Az elnök megjegyezte, hogy a hírszerzéstől kapott bizonyítékok alapján megkétszereződött az orosz harckocsik száma Ukrajna határa mentén. Szavai alátámasztására műholdas felvételeket mutatott,amelyeken állítólag orosz katonai támaszpontok láthatók Ukrajna határától 18 km-re az orosz oldalon. Moszkva: Kijev provokál Provokációt hajtott végre a kijevi vezetés a Fekete-tengeren az ukrán elnökválasztás küszöbén, hogy növelje Petro Porosenko államfő támogatottságát - kommentálta tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kercsi-szoros közelében történt orosz-ukrán tengeri incidenst. „Kis incidens (történt) a Fekete-tengeren és hadiállapotot vezettek be. Ezt nyilvánvalóan az elnökválasztás küszöbén tették. Ez abszolút nyilvánvaló tény”-hangsúlyozta Putyin. Az orosz elnök szerint a vasárnapi konfliktus nem volt több határincidensnél. Emlékeztetett rá, hogy Ukrajnának sokkal komolyabb alapja lett volna bevezetni a hadiállapotot például 2014- ben, amikor „a Krím az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött (Moszkvában így nevezik a félsziget elcsatolását), vagy később, amikor fellángolt a konfliktus Ukrajna délkeleti részén”, és a kormányerők tankokat, nehéztüzérséget és légierőt vetettek be. „Akkor lényegében háború volt, és nem vezettek be semmilyen hadiállapotot” - mondta. Putyin felidézte, hogy szeptemberben ukrán katonai vízi jármüvek egy raja áthaladt a Kercsi-szoroson az Ázovitengerbe. Akkor maradéktalanul minden megállapodást és az orosz határőrök követeléseit is végrehajtották, a vasárnapi incidens során viszont az ukrán hajók nem válaszoltak a határőrszolgálat kéréseire. Börtön vár a matrózokra Mind a 24, a Kercsi-szoros közelében elfogott ukrán haditengerész 2 havi előzetes letartóztatásáról döntött a bíróság az Ukrajnától 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím félsziget székvárosában, Szimferopolban. Az orosz hatóságok vasárnap az ukrán haditengerészet 3 járművét tartóztatták fel a Fekete-tengeren az államhatár megsértésének címén, illetve amiatt, hogy a hajók nem reagáltak a parti őrség felszólítására, és a jelek szerint nem szándékoztak betartani a Krím birtokba vétele óta orosz ellenőrzés alatt álló Kercsi-szoroson való áthaladás szabályait. Az incidens helyszínén 24 ukrán állampolgárt vettek őrizetbe. Az incidens során az orosz fél lövéseket adott le, amelyek következtében 3 ukrán tengerész megsérült, akik kórházi ápolásban részesültek. A gyanúsítottakat csoportosan elkövetett, tiltott, erőszakos vagy erőszakkal fenyegető határátlépés címén hat évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Ukrán értesülés szerint egy szimferopoli fogházba szállították át a letartóztatott ukrán tengerészeket. Kínzásokról egy tengerész sem számolt be azok közül, akikkel sikerült független ügyvédeknek beszélniük. Tűnjenek el az oroszok! Petro Porosenko arra kérte Donald Trump amerikai elnököt, ha találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal Argentínában a G20-as országcsoport hétvégi csúcsértekezletén, tolmácsolja neki üzenetét, hogy - mint fogalmazott - „tűnjön el Ukrajnából”. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, mert az ország nem akart többé az „orosz birodalom része, orosz gyarmat” lenni. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna csak önmagát védi, nem akar senkit sem megtámadni. Porosenko kifejezte meggyőződését, hogy az amerikai elnök elkötelezetten támogatja Ukrajna szuverenitását, területi épségét és az ukránok küzdelmét szabadságukért és a demokráciáért. Donald Trump még nem döntött arról, találkozik-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a G20-as csúcsértekezleten - ezt maga az elnök mondta a The Washington Postnak. Mérlegelve az Oroszország és Ukrajna között a Kercsi-szorosban történt incidens miatt kialakult feszült helyzetet, az amerikai elnök leszögezte: megváija a nemzetbiztonsági tanács teljes jelentését a történtekről, és majd csak azután hoz döntést arról, találkozik-e az argentínai csúcsértekezleten Putyinnal. „Ez a jelentés lesz a döntő”, mondta és hozzátette: „talán nem is lesz találkozó (Putyinnal)”. Trump így fogalmazott: „nem szeretem ezt az agressziót, egyáltalán nem akarok ilyen agressziót”. A Kreml folytatja a felkészülést Putyin orosz és Trump amerikai elnöknek a hétvégi G20- csúcsra tervezett találkozójára, Washington nem tájékoztatta Moszkvát ennek elmaradásáról - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Az USA a Moszkva elleni szankciók szigorúbb betartását válj a az európaiaktól -jelentette ki Heather Nauert külügyi szóvivő. A szóvivő hangsúlyozta: az amerikai kormányzat azt szeretné, ha az európai országok többet tennének Ukrajnáért a Krím félszigetért Oroszország ellen folytatott küzdelmében, ennek egyik módja, ha szigorúbban betartatnák a szankciókat Moszkva ellen. Jóval szigorúbb lett az olasz bevándorlási törvény Matteo Salvini belügyminiszter. Szamárság volt az eddigi tolerancia. (TASR/AP) Forradalomnak nevezte a nevével fémjelzett migráciésbiztonsági csomag parlamenti elfogadásét Matteo Salvini olasz belügyminiszter, mivel a korábbinál biztonságosabbá teszi az olasz városokat. Róma. Matteo Salvini azt mondta, ezek az intézkedések „szabályokat és rendet” kívánnak adni Olaszországnak. A Salvini-rendeletként ismert intézkedéscsomag jelentősen szigorítja a migrációs és nemzetbiztonsági rendszert. Az Olaszországba érkező bevándorlókat ezentúl a jelenlegi 90 helyett 180 napig tartóztatják fel a regisztrációs központokban a pontosabb azonosítás érdekében. A táborokat - amelyekből eddig a menedékkérők napközben szabadon távozhattak - lezárják. Róma továbbra is nemzetközi menedékjogban részesíti a háború vagy más üldözés elől menekülőket, akiknek kérelmét kivizsgálják. Viszont szigorítják az eddig más okból is kiadott humanitárius menedékkérelmek odaítélését. Az Olaszországba érkező emberek 26%-a mostanáig ugyanis majdnem automatikusan azonnali, bármilyen ellenőrzés nélküli humanitárius menedékjogot és ezzel együtt tartózkodási engedélyt kapott. Ez ideiglenes volt, de az esetek többségében aztán meghosszabbították. Az olasz jogszabályok értelmében a többségében Afrikából érkező és a tengeren átkelő emberekről azt feltételezték, hogy menedékre jogosultakról van szó. Korábban Salvini úgy nyilatkozott, valójában az érkezőknek 7 százaléka számít „valódi” menekültnek. A rendelet ezért pontosan megszabja, hogy Olaszországba érkezését követően mely esetekben kérhet valaki menedékjogot humanitárius okokból. A rendelet hat pontot sorol fel: az kérhet ilyen státust, aki kizsákmányolás, emberkereskedelem, családon belüli erőszak, természeti katasztrófa áldozata, valamint ha orvosi kezelésre szorul vagy más emberi, társadalmi érdem alapján ítélik oda neki az olasz hatóságok. A rendeletcsomag szerint, ha valaki menedéket kap, majd bűncselekményt (például nemi erőszakot, kábítószer-kereskedést vagy hivatali személlyel szembeni agressziót) követ el és első fokon elítélik, elveszíti menedékjogát. Szintén elveszíti menedékjogát és kiutasítják, ha a bevándorlót a hatóságok veszélyesnek ítélik meg. A terrorizmussal vádolt olasz állampolgárságú bevándorlót megfosztják olasz állampolgárságától. Jelenleg közel 145 ezer ember van a különböző olaszországi migránstáborokban, és év eleje óta 40 ezer menedékkérelmet nyújtottak be. (MTI)
