Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-28 / 272. szám

4 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. november 28. | www.ujszo.com Gombamód szaporodnak az egyszemélyes kft.-k Pozsony. A minimáladó idei ki­vezetésének köszönhetően látvá­nyosan megugrott az egyszemé­lyes kft.-k aránya Szlovákiában. „Idén eddig 17 462 korlátolt felelősségű társaságot hoztak létre az országban, amiből 12 435-öt az olyan, amelyet egy magán- vagy jogi személy alapított. Az egysze­mélyes kft.-k aránya idén így meg­haladta a 71 százalékot, míg hét év­vel ezelőtt ez a 65 százalékot sem érte el” - derül ki a Bisnode nem­zetközi cégminősítő társaság leg­frissebb elemzéséből. A legtöbb egyszemélyes kft. Pozsony me­gyében működik, a számuk itt meghaladja a 61 ezret, a második Nyitra megye, csaknem 20 ezer, a harmadik pedig Kassa megye, 18,5 ezer ilyen céggel. „Az egyszemélyes kft.-k iránti érdeklődés a minimáladó meg­szüntetésével magyarázható” — nyilatkozta Petra Stépánová, a Bisnode elemzője, aki szerint a vállalkozói szférának az elmúlt nyolc évben több kihívással is meg kellett küzdenie. Az előző Fico­­kabinet 2014-től vezette be a tár­sasági minimáladót az összes cég, vagyis a veszteséges társaságok számára is, ez utóbbi miatt ezt az adónemet az akkori ellenzék veszteségadónak nevezte el. A társaságok az évi 480 és 2880 eu­ró közötti minimáladót először 2015-ben fizették be, amikor a 2014-es bevételeik után nyújtot­ták be az adóbevallásukat. „Mindez meglátszott az egysze­mélyes kft.-k számán is. Míg 2013-ban csaknem 18,5 ezer ilyet alapítottak, 2014-ben már csak 8,5, 2015-ben pedig 8,3 ezret” - tette hozzá Stépánová. Szerinte a mostani látványos növekedés an­nak köszönhető, hogy Szlovákia az idei év elejétől búcsút intett a minimáladónak. Ez utóbbinak az elemzők szerint azonban megvol­tak az előnyei is, ennek köszön­hetően ugyanis a veszteséges tár­saságok aránya pár év alatt 42-ről 32 százalékra esett vissza. Első­sorban az inaktív, rendkívül ala­csony bevételekkel rendelkező cégeket számolták fel, a legtöbbet a kis- és nagykereskedelemben valamint az építőiparban. (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Szétesik az Ikea étkezőasztala Pozsony. Visszahívja az Ikea a Glivarp elnevezésű meghosszab­bítható, fehér étkezőasztalát, mi­után több olyan esetről értesült, hogy az asztal hosszabbító eleme kijött a sínből és leesett. A társa­ság közleménye szerint a terméket elővigyázatossági intézkedésként hívják vissza. „Arra kérjük a vá­sárlókat, hogy a továbbiakban ne használják az asztalt, hanem hoz­zák vissza valamelyik Ikea áru­házba, ahol a vásárlást igazoló nyugta nélkül visszakapják a ter­mék teljes árát, vagy egy hasonló terméket választhatnak helyette” - nyilatkozta Jana Hrubcová, az Ikea szlovákiai szóvivője. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8874 Q Lengyel zloty 4,2902 Cseh korona 25,914 CT Magyar forint 324,06 Horvátkuna 7,4275 CT Román lej 4,6583 Japán jen 128,66 Svájci frank 1,1309 Kanadai dollár 1,5018 Q USA-dollár 1,1328 Privatbank* ^ 1,16-1,11 26,60-25,30 -OTP Bank 1,19-1,09 27,09-24,81 336,17-307,84 Postabank 1,17-1,10 26,72-25,17 334,97-309,20 Szí. Takarékpénztár 1,18-1,10 26,60-25,17 336,62-307,62 Tatra banka 1,17-1,10 26,78-25,12 335,26-308,54 CSOB 1,16-1,11 26,61-25,28 Általános Hltalbank 1,17-1,10 26,71-25,16 337,56-308,48 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Nemzetközi összefogás az üzletláncok ellen A nagy külföldi üzletláncok hatalmas nyomást gyakorolnak a pékségekre, hogy azok még olcsóbban adják a kenyeret (TASR-feivétei) Pozsony. Nem csupán a szlová­kiai pékeknek van már elegük az üzletláncok kíméletlen ár­politikájából, régiónk összes országában hasonló gondok­kal küzd az ágazat. öt ország pékipari szövetségei ezért most úgy döntöttek, hogy a jövőben közösen veszik fel a harcot az üzletláncokkal szemben. A szlovák pékipari szövetség az el­múlt időszakban már többször is fi­gyelmeztetett arra, hogy látványosan nőttek a pékségek gyártási költségei: többet kell fizetniük a lisztért, nőttek az energiaárak, a kormány szociális intézkedései miatt pedig megugrot­tak a bérköltségeik is. A nagy külföl­di üzletláncok ennek ellenére hatal­mas nyomást gyakorolnak a péksé­gekre, hogy csökkentsék az áraikat, miközben ezek nemegyszer már most sem fedezik a gyártási költségeiket. Hasonló a helyzet azonban a többi vi­segrádi országban is. „Ennek az áldatlan helyzetnek szeretnénk most véget vetni azzal, hogy összefogunk régiónk országa­inak a pékipari szövetségeivel” - nyilatkozta Tatiana Lopúchová, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének az elnöke. A szlovák szakmai szerve­zet nemzetközi együttműködési memorandumot írt alá a lengyel, a cseh, a magyar és a román pékipari szövetségekkel a jövőbeni közös fellépés érdekében. A memorandu­mot aláíró öt pékipari szövetségbe tömörülő cégek összesen 90 ezer embernek adnak munkát, miközben a fő problémájuk ugyanaz. „A kis­kereskedelemben egyre nagyobb szerepet kapnak a nagy nemzetközi üzletláncok, amelyek közül néhány visszaél a domináns piaci helyzeté­vel, olyan árakat szabva, amelyek a költségeinket sem fedezik. Most azonban sikerült megegyeznünk a visegrádi országok és Románia pékipari szövetségeivel, hogy a jö­vőben egyeztetjük a lépéseinket és közösen lépünk fel a tisztességtelen üzleti gyakorlattal szemben” — tette hozzá Lopúchová. Hogy a pékek nem csupán Szlo­vákiában vannak nehéz helyzetben, azt nemrég a memorandumot ma­gyar részről aláíró Magyar Pékszö­vetség elnöke, Septe József is elis­merte. Szerinte a pékek országos át­lagban Magyarországon is veszte­séggel adják tovább a három legna­gyobb mennyiségben forgalmazott terméküket.„A kenyeret készítő vál­lalkozások nincsenek abban a hely­zetben, hogy érvényesítsék megnö­vekedett költségeiket, mivel azt a multinacionális láncok nem fogadják el. Ez a jelenség annyira leszorítja a jövedelmezőséget, hogy nemcsak a versenyképességről, de a túlélésről sem mondhatunk biztosat” - fogal­mazott Septe. (mi, MTI) Róma meghajol Brüsszel előtt Az olasz kormány kész némi engedményre az Európai Bi­zottsággal szemben, és csök­kentheti a jövő évi államház­tartási hiánycélját, hogy elke­rülje a túlzottdef icit-eljárést és az ennek keretében kiszab­ható büntetést, ami akér az olasz GDP 0,2 százalékét, a 3,4 milliárd eurét is elérheti. Róma. Az II Messaggero című olasz lap szerint az olasz kormány „szinte biztosan” a bruttó hazai ter­mék (GDP) 2,2 százalékára fogja vissza a jövő évi államháztartási hi­ánycélját az eredetileg tervezett 2,4 százalékról. A hét végén Matteo Sal­vini olasz miniszterelnök-helyettes jelezte, hogy a kormány felülvizsgál­hatja jövő évi államháztartási hiány­számát. Úgy fogalmazott, hogy a 2019. évi 2,4 százalékos GDP- arányos államháztartási hiányszám nem egy rögzített adat. Hétfő este egyeztetett a témában Giuseppe Conte miniszterelnök, Luigi Di Maio és Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, valamint Giovanni Tria pénzügyminiszter. A megbeszélésük után kiadott közle­mény szerint „a költségvetési szám­nál nem azt kell nézni, hogy mi áll a ti­zedesvessző után”. Az II Messaggero szerint a tanácskozáson részt vett két miniszterelnök-helyettes szerint „a költségvetés nem ér meg egy há­borút az Európai Unióval”. Az olasz lap úgy tudja, hogy a kormány tervei szerint 3,6 milliárd eurót, amit segé­lyekre és nyugdíjemelésre költöttek volna, beruházásokra fordítanak, hogy ezzel is élénkítsék a gazdasá­got. Amennyiben Brüsszelt ez nem elégítené ki, akkor ezt a tételt hiány­­csökkentésre használnák fel. Múlt héten az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást kezdemé­nyezett Olaszországgal szemben az aggályosnak minősített jövő évi költségvetési tervezet miatt, amely a testület szerint az uniós szabályok „különösen súlyos megsértését” jelenti. (TASR, mti) ITunstalggj ^ f otthon Lliókóz Melléklet az Üj Szóban! A tartalomból: • Téli wellnesskényeztetések • A bakancslistás Isztambul • Turistaként otthon: Csallóköz • A világ legjobb egzotikus célállomásai • Teszt: a bangkoki Mercure szállodában jártunk Keresse november 29-én r­­a kedvenc napilapjával együtt í II az újságárusoknál! ^ ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom