Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-24 / 269. szám
6 KÜLFÖLD 2018. november 24. | www.ujszo.com RÖVIDEN Támadás és öngyilkos merénylet Pakisztánban Újabb úttorlaszok Belgiumban Brüsszel. Újabb barikádokat emeltek, bevásárlóközpontokat és töltőállomásokat zárnak el a belga kormány gépjárműveket érintő adópolitikája miatt szerveződött, sárgamellényes tüntetők, akik több helyszínen újból összecsaptak a rendőrséggel. Az előállítottak száma 53-ra emelkedett. A La Libre Belgique napilap beszámolója szerint a hétvégén indult belgiumi megmozdulásokhoz újabb tüntetők csatlakoztak, tegnap a Brüsszeltől délre fekvő Charleroi környékén emeltek útakadályokat. Rendőrségi források szerint a tüntetők közé rendbontók és bűnözők vegyültek, akik számos autót megrongáltak, kifosztottak, a kamionok rakományait megdézsmálták. (MTI) Biztonsági zónák a berlini vásárban Berlin. Minden korábbinál nagyobb szabású biztonsági intézkedésekkel készülnek a hétfői nyitásra a berlini Breitscheid tér karácsonyi vásárán, amelyen két éve iszlamista terrortámadás történt. A német főváros lapjai erődítményként jellemzik a Berlin egyik leghíresebb karácsonyi piaca körül telepített építmények összességét. A városvezetés bő 2,6 millió eurót fordít a három vonalból álló védelmi rendszer kiépítésére, a terror elleni védekezés „mintaprojektjének” szánja a beruházást. (MTI) Ismét Löfven alakíthat kormányt Stockholm. Ismét a szociáldemokrata Stefan Löfven ügyvezető miniszterelnököt fogja megbízni az új kormány megalakításával Andreas Norlén svéd parlamenti elnök, a kérdésről december elején szavazhat újra a parlament. A szeptember 9-én tartott választások után Stefan Löfven a bizalmi szavazást elveszítette, és csak ügyvezetőként maradt az ország élén az új kormány megalakulásáig. Norlén kiemelte: a hivatalos megbízatás előtt Löfvennek jeleznie kell, mely pártokkal tervezne közösen kormányt alakítani. (MTI) Kamerun: hajsza a szeparatisták ellen Yaoundé. A kameruni hadsereg szerint katonái legalább 43 szeparatistát öltek meg. A szeparatisták célja egy független angol nyelvű állam létrehozása. Míg a kameruni népesség döntő többsége francia anyanyelvű, az ország észak- és délnyugati részeinek lakói az angol nyelvet használják. Az elmúlt hónapokban Kamerun észak- és délnyugati részein több száz ember halt meg a szeparatisták és a kormányerők közti harcok következtében. Az ország északnyugati területén a hadsereg eddig 11 faluban hajtott végre rajtaütést. Kamerunban évek óta tartanak a zavargások, a fegyveres konfliktus 2016 után robbant ki. (MTI) A kínai konzulátus környéke a Karacsiban történt támadás után (TASR/AP) Három fegyveres megtámadta tegnap Kína konzulátusát a pakisztáni Karacsiban, tűzpárbajba keveredett az őrökkel és a rendőrséggel, megpróbált behatolni az épületbe, de lelőtték őket. A tűzpárbajban két rendőr és egy biztonsági őr is meghalt. Karacsi/lszlámébéd. „A helyzetet ellenőrzésünk alá vontuk, minden támadó meghalt, a diplomáciai személyzet sértetlen” - közölte A- mír Sejk, az ország legnagyobb, több mint 15 millió lakosú városának rendőrfőkapitánya. A támadók gépkocsin érkeztek a konzulátus épületéhez, tüzet nyitottak az őrökre, és kézigránátokat dobtak feléjük. A konzulátusról riasztották a rendőrséget, amely körbevette a területet, és felvette a harcot a támadókkal. Ezekben az összecsapásokban halt meg két rendőr és egy biztonsági őr. A lelőtt támadók testén a rendőrök robbanóöveket találtak, és gépkocsijukban is pokolgép volt. A Beludzsisztáni Felszabadítási Szervezet nevű szakadár szervezet szóvivője telefonon jelentkezett, hogy embereik támadták meg a kínai konzulátust. A délkeleti Beludzsisztán az ország legnagyobb területű és legszegényebb tartománya, ahol a központi hatóságok hatalma korlátozott, gyakoriak a fegyveres szakadárok és az iszlamista szélsőségesek akciói. Kína nagyon sok pénzt fektetett már a pakisztáni infrastruktúrába, iparba, mások között a beludzsisztáni bányákba, gázlelőhelyekbe, a Gvadár tengerparti városban lévő kikötőkbe. Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát tegnap a Pakisztán északnyugati részén fekvő Pesavar közelében, egy muszlim vallási iskolánál, egy piactéren, és a támadásban legkevesebb 35 ember meghalt és mintegy ötvenen megsebesültek - közölte egy helyi illetékes. Hasim Hán tájékoztatása szerint a támadó gyalog közelítette meg a síita iskola bejáratát, ahol működésbe hozta a testére erősített robbanómellényt. Mindent hús és vér borított - mondta el egy másik helyi tisztviselő, aki szerint a halálos áldozatok száma tovább emelkedhet, mert a sebesültek között többen életveszélyes állapotban vannak. Pakisztán északnyugati térségében a tálib mozgalom és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet is aktív. Az áldozatok többsége síita. A síiták kisebbségben vannak a szunnitákhoz képest az országban. Hangú az afganisztáni határnál lévő törzsi területen fekszik Haibár-Pahtunhva tartományban, ahol az utóbbi években szunnita szélsőségesek számos támadást követtek el síiták ellen. 2001. szeptember 11. óta, amikor Pakisztán csatlakozott a tálibok ellen indított terrorellenes háborúhoz, az országban már 75 ezer ember életét oltották ki terrortámadások. (MTI) Vádak Gruevszki ellen Andrej Babis túlélte a szavazást Macedónia vizsgálja, hogyan távozott az országból az exkormányfő MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szkopje/Budapest. A bevándorláspártiak és a Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök menekiiltstétuszénak ügyét témadók személyi és szervezeti szinten is pontosan egybeesnek - mondta Orbán Viktor kormányfő. Újabb két pontban emeltek védat a volt macedón miniszterelnök ellen. Orbán Viktor szerint azok a szervezetek, amelyek az ügyet leginkább a magyar kormány szemére hányják, mind Soros György szervezetei. Kifejtette: Nikola Gruevszki macedón miniszterelnökként a migráció szempontjából egy kulcsországot vezetett, és nélküle sokkal nehezebb lett volna megvédeni a magyar határt, ezért mindig is szövetségesként tekintettek rá és országára. „Az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel, ha hozzánk fordul, akkor jár neki a tisztességes eljárás” - tette hozzá Orbán. A macedón különleges ügyészség újabb két pontban emelt vádat Gruevszki ellen, így már hat eljárás van ellene folyamatban. Gruevszkit - aki 2006 és 2016 között volt Macedónia miniszterelnöke - májusban ítélték két év letöltendő börtönbüntetésre hivatali visszaélés miatt. A bíróság azért találta bűnösnek, mert miniszterelnökként politikai befolyását latba vetve, törvényellenes módon vásárolt páncélozott luxusautót a kormány, de voltaképpen saját maga számára. Az ügyészség további négy eljárást is indított ellene egyebek mellett hivatali visszaélés, választási csalás, bűnszervezetben való részvétel és közrend elleni bűncselekményre történő felbujtás miatt. Az ügyekre 2015-ben, az akkor még ellenzéki szociáldemokraták által kiszivárogtatott telefonbeszélgetések által derült fény. A macedón belügyminisztérium vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, hogyan szökött meg Macedóniából és jutott Magyarországra a volt miniszterelnök - közölte Oliver Szpaszovszki belügyminiszter. „Konkrét információkat szeretnénk szerezni, számunkra az a fontos, hogy kiderüljön, mi történt Macedóniában” — emelte ki a belügyminiszter. Hozzátette: a macedón belügy tárgyal a térségbeli rendőrségekkel és biztonsági szervekkel, hogy pontos képet kapjon arról, volt-e segítsége Nikola Gruevszkinek, és hogyan tudott megszökni. Amikor a volt kormányfő magán- és diplomata útlevelét bevonták, minden határátkelőhelyet értesítettek arról, hogy Gruevszki nem hagyhatja el az országot a személyi igazolványával. Szerinte azt kell kideríteni, hogy ki a felelős a történtekért, és történt-e mulasztás. Prága. Kudarcot vallott a cseh ellenzék kísérlete Andrej Babis koalíciós kormányának megbuktatására. A hat ellenzéki párt által benyújtott bizalmatlansági indítványt a hétórás vitát követő tegnapi szavazáskor a 200 tagú parlamenti alsóházban 92 képviselő támogatta, míg 90 képviselő ellene szavazott. A hatályos szabályok szerint a bizalmatlansági indítvány elfogadásához, tehát a kormány megbuktatásához, legalább 101 szavazatra lett volna szükség. A kormánykoalíciós Cseh Szociáldemokrata Párt (ÚSSD) a szavazáson nem vett részt, jelenlévő 13 képviselője kivonult az ülésteremből, a kommunista párt pedig korábban jelezte, nem támogatja Babis bukását. A kormányoldal öt képviselője igazoltan hiányzott. A bizalmatlansági indítványt az ellenzéki pártok az Andrej Babis kormányfőt, az ANO mozgalom elnökét érintő Gólyafészek ügyben napvilágra került új tények alapján indították. (MTI, ú) 778 migránst mentettek ki a Földközi-tengerből a spanyol hatóságok. A vízi mentőszolgálatok 590 embert, míg a csendőrség hajói 188 embert emeltek fel fedélzetükre a Földközi-tenger nyugati térségében. Az elmúlt hónapokban nőtt a spanyol partokhoz eljutott Illegális bevándorlók száma, 2018 első tíz hónapjában 2 ezer csónakon több mint 47 ezer ember érkezett. Idén eddig több mint 600, Spanyolországba igyekvő migráns veszett a tengerbe. Tavaly 224 ember halt meg a viszontagságos tengeri úton Európa felé. (TASR/AP) Trump a világot vádolja Washington/Ankara. Komoly kétségeit fejezte ki Donald Trump elnök az amerikai hírszerzés arra vonatkozó következtetésével kapcsolatban, hogy Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságírót Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös utasítására gyilkoltak volna meg október elején Isztambulban. A koronaherceg és az apja, Szalmán király azt állítják, nem ők követték el ezt a rémtettet - mondta Trump, hozzátéve, hogy talán a világot kellene felelősnek tartani, mert „a világ nagyon-nagyon gonosz hely”. „Szörnyűséges tett, én utálom a legjobban” - fogalmazott az amerikai elnök. „Viszont az a helyzet, hogy (a szaúdiak) hatalmas vagyont hoznak létre, tényleg rengeteg munkahelyet teremtenek, és - ami a legfontosabb - alacsonyan tartják az olajárakat” - tette hozzá. A The Washington Post amerikai lap - amelynek Hasogdzsi munkatársa volt - azt írta: az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIÄ) arra a következtetésre jutott, Mohamed bin Szalmánnak köze van az újságíró meggyilkolásához. Donald Trump azon kijelentésével, amely szerint nem hoz büntető intézkedést a szaúdi trónörökös ellen Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolása ügyében, bizonyos értelemben azt fejezi ki, hogy szemet huny a történtek felett - mondta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter. Cavusoglu ismét leszögezte, Törökország a végsőkig elmegy az eset feltárásában. A török külügyminiszter felhívta a figyelmet: a szaúdi koronaherceg jelezte, hogy találkozni akar Recep Tayyip Erdogan török elnökkel a jövő heti argentínai G-20-csúcson. (MTI)
