Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-22 / 267. szám
Zöldségeskert WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM Fokozatosan rövidülnek a nappalok, egyre hűvösebb az idő. November az ősz utolsó hónapja, de ilyenkor is akad teendőnk a kertben. Betakarítások, VETÉSEK, talaimunkák B etakarítjuk az utolsó konyhakerti növényeket, köztük a káposzteféléket, fokhagymát duggatunk, salátákat, babot vetünk, ásunk, mulcsozunk, trágyázunk, készülünk a télre. A FAGYOK ELŐTT Veteményeskertünkben a póréhagymánk is megérett a betakarításra. Csak annyit szedjünk ki, amennyire szükségünk van, a többit hagyjuk a földben, vagy ássuk le olyan helyre, ahonnan a tél folyamán szükség szerint áshatunk ki majd belőle. Még betakarítható a zellergumó, a kelkáposzta, a karalábé, a kelbimbó, valamint a sárgarépa, a fehérrépa és a spenót, sóska is. A csicsóka is szedhető, de akár telepíthetjük is. A paszternákot hagyjuk a talajban, de ha az idő nagyon hidegre fordul, jó lesz letakarni a növényeket, különben nem tudjuk majd kihúzni a fagyott földből. Ha megcsípi a fagy, édesebb lesz. A petrezselyem és a bimbós kel a szabadban is áttelel. A káposztafélék is jól tűrik a hideget, a karalábé szintén késő őszig a talajban maradhat. A káposzta sárguló leveleit szedjük le; ha hálót terítünk fölé, a madarak elől is megvédhetjük. A káposztáról jó tudni, hogy a fogyasztása erősíti az immunrendszerünket, és a gyulladások ellen is kitűnő. A spárga hajtásait levágjuk, ágyásait mulcsozzuk. Most még szaporíthatjuk a tormát: gyökérdugványait érdemes bakhátba, 30-40 cm magasra felhúzott talajba ültetni, 80 cm-es tőtávolságra. A megvastagodott főgyökeret a gyökérzöldségekhez hasonlóan tároljuk fogyasztásig, a talpgyökerekből pedig 30 cm-es dugványokat készítsünk. Fagymentes időben még az őszi fokhagyma is duggatható. A hideg tulajdonképpen jót tesz neki, elősegíti későbbi növekedését, a fokhagyma ugyanis nem szereti a nedvességet. Lóbabot is lehet ültetni, ha jövőre korai termést szeretnénk. Megtörténhet, hogy kevés mag csírázik ki, és a késői vetés veszteséges lesz, vagy csak zöldtrágyánk lesz belőle. Folytathatjuk az áttelelő téli saláták - feketegyökér, spenót, sóska - vetését is, különösen enyhébb ősz esetén. A zöldségfélék közül a spenótban van a legtöbb fehérje, idegnyugtató hatású, és serkenti az emésztést is. Magas vastartalmával is kitűnik. Ne vessük túlságosan sűrűn, mivel a levélzöldségek nem ültethetőek át. TALAJCSERE ÉS -FERTŐTLENÍTÉS AZ ÜVEGHÁZBAN Ha az üvegházat használni szeretnénk a tél folyamán, tisztítsuk meg alaposan. Csökkentsük a szellőztetést, de a meleg napokon hagyjuk a melegházat levegőzni, hogy a betegségek, főleg a lisztharmat ne terjedjenek el. Gyakran évről évre ugyanazt a növényfajt termesztik a termesztő berendezésben, így a fertőzött növényi maradványok felhalmozódnak a talajban, és az újabb fertőzések kiindulási forrásai lesznek. Különösen nagy veszélyt jelentenek a talajlakó gombák, pl. a fuzáriumos hervadás, a rizoktóniás tőkorhadás, afitoftórás hervadás, a szklerotíniás hervadás kórokozói és a gyökérgubacs-fonálférgek. Ezért az egészséges növények előállításához végezzünk talajcserét vagy talajfertőtlenítést. A talajcsere költséges eljárás, melyet háromévenként ajánlatos elvégezni. Talajfertőtlenítés végezhető: ■ fizikai úton, gőzöléssel, ■ kémiai úton, talajfertőtlenítő szerekkel. Előtte a növénymaradványokat távolítsuk el, a növényházat takarítsuk ki. Szórjuk ki a szerves trágyát, és a talajt 30-35 cm mélyen forgassuk meg. Kezelés előtt a talajt öntözzük be. ■ Gőzölés: a leghatékonyabb eljárás, mivel a talajban lévő kórokozókat, kártevőket és a gyommagvakat egyaránt elpusztítja. Egyben a legköltségesebb módszer is, és speciális berendezést igényel. A gőzölés során a talajt 30 percen át 85-90°C-on felhevítve kell tartani, ügyelve arra, hogy a gőz 25-30 cm mélységben jusson a talajba. Gőzölés után a talajt legalább 1-2 hétig pihentessük. * Vegyszerezés: a növényvédő szerekkel történő fertőtlenítés olcsóbb, de nem olyan megbízható. A talajfertőtlenítő szerek gázosodnak, és a kórokozók, a kártevők, csírázó gyommagvak többségét elpusztítják, de a növényekre is mérgező hatásúak. Feltétlenül csak üres növényházakban alkalmazhatók. A folyékony készítményt 25-30 cm mélységben injektáljuk a talajba, a granulátumot egyenletesen szórjuk ki rá, majd kapával 10-15 cm mélyen dolgozzuk be. Kezelés után a talajt takarjuk le fóliával vagy öntözzük még. Magasabb hőmérsékleten rövidebb, alacsonyabb hőmérsékleten hosszabb a behatási idő. " Ellenőrző teszt: mivel a szermaradványok mérgezőek, ültetés előtt ellenőrizni kell a szerek lebomlását. Az úgynevezett zsázsa- vagy salátateszt egyszerűen elvégezhető. Ha azt tapasztaljuk, hogy a magok csírázása a kezelt talajban megfelelő, akkor vethetünk bele, hiszen a növényeket csak gázmaradványoktól mentes földbe ültethetünk. Az üres növényházakban a falakat, oszlopokat, fűtőcsöveket is fertőtlenítsük. A gyomokat a termesztő berendezések közelében is távolítsuk el. ÁSÁS, TRÁGYÁZÁS Ha az idő engedi, lehet a kertünkben ásni. Különösen az agyagos talajok esetében, ha nedves, ragacsos földön dolgozunk, az ásás inkább árt, mint használ, és ráadásul még nehezebb is. Novemberben lehet trágyát is szórni az ágyásokra. Hagyjuk a talajt durván feldarabolva, mivel a földigiliszták felaprózzák majd, hogy a kiszórt szerves trágyához hozzáférhessenek. A talajvíz fagyása és olvadása is segíti a talaj felaprózódását, így tavasszal könnyebb lesz majd megdolgozni. Nem túlzás A TÁMASZTÉKUL SZOLGÁLÓ KARÓKAT, BOTOKAT HÚZZUK KI A KERTI ÁGYASOK TALAJÁBÓL, TISZTÍTSUK MEG ÉS TEGYÜK EL ŐKET A KÖVETKEZŐ ESZTENDŐRE. azt állítani, hogy a forgatás gyakorol a legnagyobb hatást a talaj minőségére, ezért fontos, hogy idejében elvégezzük. A lemosódó humusz és egyéb, a talaj szerkezetét képező anyagok az alsó rétegből majd felülre, míg a növényi maradványok majd alulra kerülnek, és így megindul a humuszképződés. Ásással forgatunk, lazítunk és porhanyítunk is egyben. Talajunk lazább lesz, több lesz benne a levegő, gyorsabb lesz a lebomlás is. TERMÉSZETES HUMUSZFORRÁS A lehullott levelek a talaj számára őrtékes anyagot képezhetnek. A komposztkészítés ősidők óta hozzátartozik a talajműveléshez, a talaj javításához. A komposzt hatékony trágyaszer, amely gyorsan felvehető nitrátokat tartalmaz. A diófa lehullott leveleit is nyugodtan összegyűjthetjük, mert a hosszú folyamat során a mérgező anyagok mind lebomlanak. Sokan idegenkednek a diólevélből készült komposzt felhasználásától. Kísérleti eredmények igazolják, hogy a diólevélből készült komposzt is használható, csupán pár hónappal több érlelődésre van szüksége: a novemberben berakott komposzt a következő év őszén kerül olyan állapotba, hogy egy rostálás után nyugodtan felhasználható. Az érett komposzt sötétbarna színű, homogén, szagtalan, könnyen kiszórható, környezetbarát anyag. Belőle négyzetméterenként 2-3 kgot ajánlatos kiszórni és azonnal bemunkálni a talajba. Minthogy a komposzt elsősorban a humusztartalma miatt értékes trágya, ezért a tápanyagokat műtrágya formájában juttassuk majd a talajba, ősszel elsősorban a foszfát és a káli műtrágyák kiszórása időszerű, mert ezek lassan oldódó vegyületek, amelyekből a tápanyag tavaszra jut a gyökerek közelébe. A letermelt zöldségek sok tápanyagot vettek ki a talajból, ezt a kertésznek rendszeresen pótolnia kell. A KOMPOSZTÁLÓDÁS FOLYAMATA A szerves hulladékból valójában trágyát készíthetünk. Istállótrágyát egyre nehezebb beszerezni, nem is beszélve 4 KERTésUDVAR ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■Hi 2018. November
