Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-22 / 267. szám

zöldségeskert Gyűjtsünk talajmintát! A legtöbb kertészkedő, elsősorban a kezdő laikusok nincsenek tisztában talajuk táp­anyag-szolgáltató képességével. A talaj mintázására legjobb időpont az őszi betakarítás utáni vagy a tavaszi vetés előtti időszak még a trágyázás, műtrágyázás és talajfertőtlenítés előtt. Sáros, fagyott talajból nem szabad mintát venni. A területen átlósan vagy cikcakkvonal mentén kell mintát vennünk több helyről, kultúrától függően 0-30 cm mélységből. Egy mintavételi vonal mentén legalább 20 pon­ton kell azonos tömegű talajmintát venni. A részmintákat alaposan össze kell keverni egy vödörben, az összsúly 1-1,5 kg legyen. Akiszárított, becsomagolt, megjelölt mintát akkreditált laboratóriumba küldjük, ahol a vizsgálatot elvégzik, s az eredményt megkül­dik, sőt, szaktanácsokkal is szolgálnak. A mintavétel végezhető kézi (fúrók, réteg­fúrók) vagy gépi mintavevő eszközökkel. Az átlagmintát ajánlatos kb. 1 kg talaj befogadá­sára alkalmas vízhatlan zacskóba gyűjteni. HOGYAN VÉDEKEZZÜNK a levéltetvek ellen a hajtatott paprikában? A legfontosabb hajtatott zöldségnövényünk a paprika. Kárte­vőinek legnépesebb csoportját a levéltetvek alkotják, amelyek közül több faj is károsít eme értékes zöldségnövényünkben. a szállítás nehézségeiről és költségeiről. A házi készítésű komposzt nem kerül pénz­be, és nem kell szállítani sem. A komposztban végbe­menő kémiai változások többsége aerob (oxigént igénylő) mikroorganizmusok működésétől függ. A kom­poszt légjárhatóságát átlapá­­tolással, nedvességviszonyait öntözéssel módosíthatjuk. Komposztkészítésre al­kalmas: a most lehulló lomb, az évelő virágok levágott szá­ra, a kiszedett zöldségek leve­le, szára, a kipréselt szőlőtör­köly, a rostos tőzeg, a lombos fák fűrészpora, a lekaszált fű, a papírhulladék, kávézacc, a kifőzött tealevél és még sok más szerves-anyag. ■ Nem való a komposzt­­ba: a műanyag hulladék, a cserépdarabok, üveg, fémek, kövek és más egyéb, el nem bomló, szervetlen anyagok. A gyommagok, a kórokozók, a kártevők csírái, az ártalmas vegyi anyagok, de a szóróla­pok maradványanyai is ká­rosak, ezért ne kerüljenek a komposztba. A szerves anyagok érlelé­sére a kert egyik félreeső, félárnyékos helye a legalkal­masabb. Komposzttárolónk készülhet deszkából, téglá­ból, kövekből, sőt, műanyag komposztládákat is lehet vá­sárolni. A komposztálandó anyagot aprítsuk fel, mivel a felaprított szerves hulladék nagyobb felületen érintkezik a levegővel, ezért a lebomlási folyamat gyorsabban zajlik le, a komposzt előbb érik meg. A korhadási folyama­tot meggyorsíthatjuk a kom­­posztanyag átkeverésével, levegőhöz juttatásával, vala­mint speciális, a komposztá­lást elősegítő adalékanyagok hozzáadásával. TÁROLÁS, VERMELÉS Érdemes ellenőrizni a tárolt zöldségeinket, és eltávolítani azokat, amelyek rothadás­nak indultak, még mielőtt a rothadás szétterjedne. A kis­­kerti zárt téri tárolás megvédi a termékeket a legveszélye­sebb időjárási hatásoktól, a fagytól és a csapadéktól. A betárolás előtt a tároló helyiség falát, padozatát és polcait, valamint a ládákat és egyéb tartókat tisztítsuk meg és fertőtlenítsük. A földbe ásott verem, amelynek oldalát kideszkáz­­tuk, jó tárolóhelye a gyökér­zöldségeknek. Az egymás mellé sorba rendezett gyö­kereket homokkal takarjuk, majd erre helyezzük a kö­vetkező réteget. Hasznos a verem felszínét diólevelekkel borítani, mert ezeket a rág­csálók nem kedvelik. A legalkalmasabb táro­ló a fűtetlen pince, kamra, amelynek északi oldala felől levegő áramlik a légtérbe, a felmelegedett levegő pedig a déli részen a szabadba tá­vozik. A pince ideális hőmér­séklete 2-4°C. FONTOS TUDNIVALÓK: ■ A hagymát, fokhagymát összefonva jól szellőző he­lyen, például padláson, ve­randán is felfüggeszthetjük. * A télálló póréhagyma, feketegyökér az ágyásban is maradhat. ■ Ne tároljunk ömlesztve. * Ne tároljuk együtt a zöld­séget és a gyümölcsöt. A gyü­mölcsökből a levegőbe kerü­lő érési hormon, az etilén ugyanis a zöldségeket növe­kedésre, csírázásra serkenti. ■ 13°C fölött a gyökérzöld­ség fásodni kezd, száraz leve­gőn pedig összetöpped. ■ Ha a burgonyát a táro­lás folyamán fény éri, a héja megzöldül, íze keserű lesz, fo­gyasztásra alkalmatlanná válik. Fucsek Margit KERTÉSZMÉRNÖK A zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae), annak piros változata (Myzus nicotianae), a zöld színű uborka levéltetű (Aphis gossyphi), a sárga szí­nű csíkos burgonya levéltetű (Macrosiphum euphorbiae) és a sárga színű foltos burgo­nya levéltetű (Aulacorthum solani) megjelenésére május közepétől lehet számítani és őszig, gyakran a tél beálltáig károsítja a növényeket. A levéltetvek sok esetben a növények bármely föld feletti részét károsítják. Főleg a friss hajtásokat, virágokat és a ter­méseket szívogatják előszere­tettel. A nyálukban termelődő toxikus anyagok hatására a hajtások, levelek torzulnak, sodródnak, foltosodnak és növekedésükben lassulnak. Az ürülékükön, a mézharma­ton megtelepedett korompe­nész csökkenti a produktivi­tást, rontja a termés értékét. A tömeges elszaporodás megfékezésére lehetőség van kémiai illetve biológiai növény­védelemi módszerek alkalma­zásával. Az elhanyagolt kultú­rákban komoly erőfeszítésbe kerül a kártevő által okozott probléma megoldása. Ott, ahol integrált vagy biológiai növényvédelem folyik, a kárte­vő elleni védekezést a tavaszi és a késő őszi periódusra kell koncentrálni. Nyáron, ha nincs komoly levéltetű-populáció a fóliákban, a kívülről berepülő természetes ellenségek (ka­ticabogarak, fátyolkák, lárva­­parazitoidok) jól féken tartják a kártevőt. Mihelyt azonban a külső körülmények leromla­nak, a paraziták és a ragado­zók nyugalomba vonulnak, a tetvek szaporodásának útjába nem áll a továbbiakban sem­mi természetes fékező erő. Tavasszal is ez mondható el. A nálunk előforduló levéltetű­­nemzetségek addig nem kez­dik meg élettevékenységüket, amíg a környezeti adottságok nem megfelelőek számukra. Ez valamikor május végén, június elején következik be. Addig mesterségesen szapo­rított természetes ellensége­ket kell bevetni, az Aphidius colemani és az Aphidius ervi parazitoid fürkészdarazsakat. E két hasznos rovarra alapo­zott biológiai növényvédelem a folyamatos levéltetűrajzás megfigyelésével kitűnő védel­met biztosíthat. Az integrált növényvédelem részét képezi a kémiai növényvédőszerek használata is. A vegyszereket azonban a biológiai növény­­védelemhez kell igazítani. A biológiai növényvédelem szerves részét képező Aphidi­us ervi és Aphidius colemani fürkészdarazsak nőstényei petéiket az élő levéltetűbe helyezik, amelyek először mozgásképtelenek lesznek, majd elpusztulnak. Egész fej­lődési ciklusuk a levéltetűben zajlik. Egy nőstény 300 tetűt parazitái. Az Aphidius ervi a burgonya-levéltetűket, az Aphidius colemeni a zöld, pi­ros őszibarack- és uborka-le­­véltetűt parazitálja. Az utóbbi esetben érdemes kombinálni a fürkészi Aphidoletes aphi­­dimyza nevű gubacsszúnyog­­gal, mely tojásait közvetlen a levéltetű-kolóniák közelében helyezi. A lárvák közvetlen a tetvek testnedvét szívják, amelyek aztán elpusztulnak. Ahogy megjelenik az első levéltetű, amelyet a sárga ra­gacsos színcsapdával azono­sítunk, azonnal betelepítjük a fürkészeket 24 db/m2 adag­ban. Ezt a műveletet 7-14 na­pos intervallumban szükséges megismételni. Kis területen az adagot 7-10 db báb/ m2 -re emeljük. Ugyanis az Aphidius ervi és colemani báb állapot­ban kerül a termelőhöz, ami a kihelyezés után kikel és élős­­ködni kezd a levéltetűn. Amennyiben a fürkészeket kombináljuk gubacsszúnyog­­gal (Aphidoletes aphidimyza) főleg paprika, uborka és dísz­növény kultúrában, a betelepí­tési egyedszám 1 db/m2, ame­lyet hetente 34 alkalommal megismételünk. A legnépe­sebb gócpontokban az adagot 4 db/m2-re emeljük. 7-14 nap elteltével szemmel láthatóak az eredmények, melynek alapfel­tétele a 70% körüli relatív pá­ratartalom és a 22-26°C fokos hőmérséklet. Amennyiben a csomag tartalmát nem hasz­náljuk fel azonnal, akkor 6-10 °C hőmérsékleten tárolhatjuk maximum 2-3 napig. Végül szeretném kihangsú­lyozni, hogy a levéltetvek elleni biológiai növényvédelem lé­nyege a pontos szignalizáció sárga színcsapdák segítségé­vel, ugyanis ha időben indítjuk a fürkészdarazsak élősködését, akkor megfékezzük a tetvek kirobbanó populációjának ki­alakulását. így további növény­­védelmi kiadásokat takarítunk meg, és egészséges, vegyszer­­mentes paprika kerül az aszta­lunkra. TamaSek Zoltán BIOLÓGIAI NÖVÉNYVÉDELEM Systémy ekologickej ochrany rasttín bioTomal BIOTOAAAL s.r.o. 941 36 Rúban 176 E-mail: bioservis&biotomal.sk www.biotomal.sk 2018. November KERTésUDVAR wmmmmmmmmmmmmmmm 5 HIRDETÉS ■ DPI80026

Next

/
Oldalképek
Tartalom