Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-21 / 266. szám
www.ujszo.com | 2018. november 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Válás angol módra May még mindig belebukhat a brexitbe a brit parlamentben DUDÁS TAMÁS H osszú és sokszor frusztráló tárgyalások után megszületett a régóta várt megállapodás a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről. E hír hallatán sokan fellélegeztek, ugyanis az elmúlt hetekben egyre jobban kísértett a megállapodás nélküli brexit. Theresa May brit kormányfő sok energiát fektetett abba, hogy létrejöjjön a megállapodás, és közben pártján belül is folyamatosan küzdenie kellett a keményvonalas brexitet támogató hangos kisebbséggel. Ez a csoport már nyíltan szembefordult vele, mert a megállapodást ebben a formában vállalhatatlannak tartja Nagy-Britannia számára. Mindezek ellenére Maynek sikerült bebiztosítania, hogy a kormány kiálljon a megállapodás mellett, így a kilépési folyamat újabb szakaszához érkezett. Igaz, ez áldozatokkal is járt, a brit kormány új fent elvesztett egy brexitfelelős minisztert. A megállapodás csökkenti a bizonytalanságot, és erre nagy szüksége van a gazdaságnak. Nagyon fontos, hogy Nagy-Britannia a március végi távozás után is a közös piac része marad, legalább 2020 végéig, és ez az átmeneti időszak közös megegyezéssel még egyszer méghosszabbítható. Garantálva lesznek a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok és az EU-ban élő britek jogai is, és megegyezés született a brit pénzügyi kötelezettségek rendezéséről. Megoldás született az ír-északír határszakaszról: a brexit után sem lesz látható határ közöttük. Ha 2020 végéig sem születne végső megegyezés London és Brüsszel között a kereskedelmi kapcsolatokról, életbe lép egy biztosíték, ideiglenes vámunió jön létre egészen addig, amíg szükség van rá. A vámunió szabályaiba azonban a briteknek nem lesz beleszólása, ezért a keményvonalas brexitet támogatók szemében ez a legnagyobb szálka. Joggal érezhetjük úgy, hogy egy maraton végén itt a célegyenes. Hétfőn az EU-tagáállamok külügyminiszterei rábólintottak a megegyezésre, ez megnyitotta az utat a november 25-i EU-csúcshoz, ahol May és az EU-ban maradó 27 tagország kormány- és államfői aláírják a kilépési megállapodást. Korai lenne azonban hátradőlni, a megállapodást jóvá kell hagynia az Európai Unió Tanácsának, az Európai Parlamentnek és a brit parlamentnek is. Az EU- tagországok és az európai parlamenti jóváhagyás nem tűnik rögösnek, de a brit parlamentben a Konzervatív Párt keményvonalas brexitet támogató képviselői mindent megtesznek, hogy elgáncsolják a megállapodást és esetlegesen magát Theresa Mayt is. Nem kevés konzervatív képviselő gondolja azt, hogy a brit kormány túl nagy engedményeket tesz az EU- nak, ezért a rebellis képviselők bizalmatlansági szavazást terveznek May ellen. A bajokat tetézi, hogy a kormányfő északír szövetségesei sem elégedettek a megállapodással, ezért az ő szavazataikra sem lehet biztosan számítani. Nélkülük viszont nem lesz meg a többség, ami a megállapodás lezárását jelentené. Mindenképpen forró lesz a december a brit parlamentben, és nemcsak a brexitmegállapodás a tét, hanem May politikai jövője is. Ha sikerül átvernie a megállapodást, hosszabb időre megszilárdíthatja kormányfői pozícióját. Hanem, az szinte biztosan May végét jelenti a kormány élén. És mi lesz a brexittel, ha a megállapodás elbukik a brit parlamentben? Akkor Nagy-Britannia valószínűleg rendezetlen keretek között hagyja ott az EU-t, ugyanis szinte lehetetlen új megállapodást összehozni március végéig. Trump Hillary Clintont támadta azért, amit végül a lánya is megtett Nagyon kínos: az amerikai elnök lánya, Ivanka Trump több száz hivatalos e-mailt küldött el saját, személyes •-mail-fiókjából, derült ki egy belső vizsgálatból. Az ügy nemcsak azért kellemetlen, mert Ivanka Trump a Fehár Ház egyik tanácsadója, ezért e-mail-forgalmának nemzetbiztonsági kockázatai vannak, hanem mert apja a 2016-os elnöki kampányt tulajdonképpen azzal nyerte meg, hogy világméretű botrányt csinál a demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton hivatalos, de privát platformon folytatott levelezéséből. Trump általában mindenre azonnal Twitter-bejegyzéssel reagál, az email-ügyben egyelőre hallgat. Clinton külügyminiszterként saját privát e-mail-címet és szervert használt ügyeinek intézéshez, a levelek közül, mint egy későbbi FBI- vizsgálatból kiderült, legalább száz bizalmas információt is tartalmazott. Ivanka Trump 2017 elején lett hivatalosan apja tanácsadója, ám még hónapokon keresztül saját e-mailcímét használta hivatalos ügyeknél is. A címet még férjével, Jared Kusnerrel együtt jegyezte be a ijkfamily.com domainen. A levelezést bonyolító szerver nem magánszerver volt, a Microsoft volt a szolgáltató - írta a The Washington Post. Ivanka ügyében nem az FBI vizsgálódott, hanem egy belső fehér házi eljárás folyt le, ennek eredményeiről számolnak be fehér házi források alapján amerikai lapok. Ivanka Trump jogi tanácsadójának szóvivője szerint csak addig használta saját e-mail-címét, amíg meg nem ismertették vele a szigorú előírásokat. Az elnöki stáb minden levelét és telefonbeszélgetését is archiválni kell. Abbe Lowell, Ivanka Trump ügyvédje nézte át a privát levelezést, és archiválta utólag azokat. Mint beszámolt róla, körülbelül száz levél tartalmazott hivatali ügyekről információkat, és legalább ezerben beszélt meg találkozókat Ivanka tisztviselőkkel, lobbistákkal. Az American Oversight jogvédő szervezet szerint súlyos jogsértés történt, amelyet a Kongresszusnak kellene kivizsgálnia. (444, index) Menekült a balkáni útvonalon JARÁBIK BALÁZS N ikola Gruevszki budapesti feltűnése a „sorosozás” következő, logikus állomása. A civil társadalom szekálása megelőző lépés a Fidesz részéről, hogy ne ismétlődj ön meg a macedón választás, amelyet Gruevszki megnyert, de nem tudott kormányt alakítani (például azért, mert mozgósított a civil társadalom). Most meg már börtönben kellene lennie, ehelyett menekült Budapesten. Persze jobb ezt az egészet az „új hidegháború”, a NATCUorosz és EU-orosz szembenállás újabb epizódjaként feltüntetni. A menekülés eddig ismert részleteiből arra lehet következtetni, hogy a magyar kormányt zavarba hozta a korrupciós ügyek miatt börtönbüntetésre ítélt volt macedón kormányfő Magyarországra szökése. Erre utal, hogy sem a hivatalos magyar kommunikáció, sem a kormánypropaganda gépezete nem tudott mit kezdeni Gruevszki felbukkanásával. Nem sejtették előre, hogy Gruevszki menedékjogot fog kérni Orbántól, nem volt stratégia, csak rögtönzés. Egyszerűen ki kellett segíteni azt a balkáni szövetségest, akit Budapest Soros György áldozatának tekint. Aki feltalálta a sorosozást. Majd Gruevszki hazai politikai sorsának alakulása láttán a Fidesz elindította saját Stop Soros! programját. Nos, a Soros Alapítvány, úgy mint az amerikai kormány, valóban erőteljesen támogatta a macedóniai civil szervezeteket, a szavazók mobilizálását a sorsdöntő 2017-os választáson. Az pedig Gruevszkiék bukásával, szociáldemokrata és albán kisebbségi kormány felállásával végződött. Mivel hasonló programok menedzselésével foglalkoztam majdnem húsz évig, bátran kijelenthetem, hogy ennyi korántsem lett volna elég a kormányváltáshoz. A bukásához legaktívabban maga Gruevszki miniszterelnökjárult hozzá számos botrányával, s mint például kiderült, lehallgatta az ország lakosságának egy százalékát (!). Budapest kezdeti tagadása után gyorsan kiderült, mégis a magyar külügy segített eljutni Gruevszkinek Albániából Budapestre. Ami még nem teljesen világos, hogy hogyan jutott el (gyalog?) a volt macedón miniszterelnök a saját országából Albániába (hogy ott aztán bekopogtasson a magyar nagykövetségre). Ebből akár arra is következtethetnénk, hogy az új macedón kormány nem is bánja annyira a szökését. Mivel Gruevszki már pénzzé tette mindenét, aligha reménykedhet egy nagy visszatérésben és politikai feltámadásban. Távollétében pedig még könnyebb lesz pártjának maradékait felmorzsolni. A magyar sajtó egy jó része szerint Gruevszki menedékjoga a Nyugat és a Kelet közötti választásról (is) szól. Ez beleillik az „új hidegháború” logikájába, miszerint minden EU/NATO konszenzus ellenzése Moszkva érdeke. Gruevszki pártja, a nacionalista-konzervatív VMRO-DPMNE valóban ellenezte Macedónia nevének megváltoztatását, pedig ez a Görögországgal kötött megállapodás az alapfeltétele annak, hogy Macedónia csatlakozhasson az EU-hoz és a NATO-hoz. Csakhogy a macedón névváltoztatási referendum elbukott, mindössze 36 százalékos volt a részvétel. Ennek ellenére a macedón kormánykoalíciónak sikerült „meggyőznie” kilenc ellenzéki képviselőt, nyilvánvalóan fenyegetéssel, illetve kenőpénzzel, és a parlamentben alkotmányos többséggel jóváhagyta az Észak- Macedónia elnevezést. Nagy kérdés, hogy megnyitja-e Macedónia előtt ez a demokratikusnak nehezen nevezhető manőver a NATO, illetve az EU ajtaját. A nyugati integráció nimbusza fakul, az identitáspolitika pedig erősödik a térségben. Jól jelzi ezt a macedón népszavazás is, amely az EU és a NATO vezetésének minden igyekezete ellenére lett sikertelen. Egyre többen látják úgy, hogy bár a cél a Balkán EU-integrációja lenne, inkább az EU balkanizálódása zajlik. Az EU által évtizedek óta támogatott neoliberális gazdasági reformok, az EU-integráció mint a felzárkózás motorja, illetve az „átmeneti igazságszolgáltatás” egyre inkább illúziónak bizonyul a Balkánon (is). Ráadásul az EU nem a belső reformot, hanem a régi módszerek erő által való alkalmazását preferálja. így Gruevszki befogadása akár növelheti is Orbán nimbuszát, még ha ellentétes is a hivatalos magyar külpolitikai célokkal. Ám Gruevszki példája intő is lehet a magyar kormány számára, meddig lehet elmenni az állam foglyul ejtésében. FIGYELŐ Amit a menekülttől meg kell kérdezni Vajon miről hallgathatták meg a Magyarországra menekült volt macedón kormányfőt, Nikola Gruevszkit a menekültügyi eljárás keretében? A meghallgatása ugyanis titkos a közvélemény számára, ám a menekültkérdéssel is foglalkozó Helsinki Bizottság rekonstruálta, hogyan nézhetett ki a folyamat. Vannak ugyanis kérdések, amelyeket kötelező (lenne) feltenni egy menekült meghallgatása során Magyarországon. íme a legjobb kérdések: Hány évre ítélték el? Ha tudta, hogy ez bűncselekmény, akkor miért követte el? Miért nem vonult börtönbe? Miért pont a magyar követségre ment? Kivel, kikkel beszélt ott? Az embercsempésszel hol találkozott? Hogy hívják az embercsempészt? Ha kérelmét elutasítják, vállalja, hogy önként elhagyja az Európai Unió területét? Az útja során érintett országokban miért nem nyújtott be menekültkérelmet? Miért nem egy közelebbi biztonságos országba menekült? Van önnél esetleg valamilyen tárgyi bizonyíték, amivel a történetét aíá tudja támasztani? Sajtóinformációk szerint Gruevszkit az albániai nagykövetségről magyar diplomaták furikázták végig az egész Balkánon, a magyar határig. (úsz) (Lubomír Kotrha karikatúrája)
