Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-21 / 266. szám
8 I RÖVIDEN Bekeményített a román államfő Bukarest. Megtagadta a bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) által jelölt két új miniszter kinevezését a jobboldali Klaus Iohannis államfő. A PSD végrehajtó bizottsága hétfőn döntött arról, hogy 8 minisztert lecserélnek Viorica Dancila 28 tagú kabinetjében. Iohannis bejelentette: csupán az új gazdasági, védelmi, távközlési, munkaügyi, ifjúsági és kulturális miniszter kinevezését írta alá, megjegyezve, a kormány egészét le kellett volna cserélni. (MTI) Ismét terrorizál a Boko Haram Kano. A Boko Haram iszlamista terrorszervezet tagjai ismét megtámadtak egy falut Nigéria északkeleti részén, megöltek 9 földművest, és elhurcoltak magukkal 12 embert. A fegyveresek Bomo szövetségi állam fővárosa, Maiduguri közelében mezőn dolgozó munkásokat támadtak meg. A Boko Haram emberei egy héttel korábban szintén megtámadták ezt a települést. A 2009-ben kezdődött dzsihádista felkelés eddig több mint 27 ezer halálos áldozatot követelt, és több mint 1,8 millió lakos kényszerült otthona elhagyására Nigéria északkeleti részén. (MTI) EJEB-ítólet: tombol a török elnök Ankara. Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap válaszlépést helyezett kilátásba Ankara részéről, miután a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Törökországot a kurdbarát párt egyik korábbi társelnöke, Selahattin Demirtas jogszerűtlen fogva tartása miatt. Erdogan leszögezte: az EJEB döntései Törökországot „nem kötik”, hozzátéve, Ankara megteszi a válaszlépését, és „pontot tesz az ügy végére”. Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek mind a 47 részes állam számára, így Törökországra nézve is. (MTI) Új szabályok a Fehér Házban Washington. A Fehér Ház visszaadta Jim Acosta CNN- tudósító elnöki hivatali belépőjét, de új viselkedési szabályokat vezetett be az újságírók számára a sajtókonferenciákon. A Fehér Ház viszont leszögezte: ha a tudósító a jövőben nem tartja magát az új szabályokhoz, intézkedéseket foganatosítanak ellene. A levélben új viselkedési normákat sorolnak fel, így például azt, hogy egy újságíró egyszerre egy kérdést tehet fel, minden további kérdés engedélyezése az elnök vagy a sajtókonferenciát vezető személy hatásköre. Az elnöki hivatal másfél hete vonta be a tudósító belépőjét, miután az újságíró vitába keveredett Donald Trump elnökkel, ezt követően nem adta át mikrofonját a Fehér Ház munkatársának. (MTI) KÜLFÖLD 2018. november 21. | www.ujszo.com Elcsendesedtek a fegyverek Jemenben A síita húszi lázadók átmenetileg leállították a támadásokat (TASR/AP) Visszatért a nyugalom a jemeni húszi lázadók kezén levő Hodeida kikötővárosba, miután az éjjel heves harcok dúltak a Szaúd-Arábia vezette koalíció és a felkelők között. Rijód és Dubaj 500 millió dollár segélyt nyújt Jemennek. Szanaa/Rijád. A kulcsfontosságú kikötőben hétfő este újultak ki az összetűzések annak ellenére, hogy a felek igyekeztek erőfeszítéseket tenni a konfliktus rendezésére. A húszik vasárnap éjjel még azt jelentették be, jó szándékuk jeleként a szerveződő svédországi béketárgyalások megkezdése előtt leállítják rakéta- és dróntámadásaikat Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ellen. A szaúdi vezetésű koalíció a múlt héten rendelte el Hodeida támadásának beszüntetését. A harcok kiújulása veszélybe sodorhatja az ENSZ jemeni különmegbízottja, Martin Griffith erőfeszítéseit, aki az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt mondta, tervei szerint hamarosan tárgyalóasztalhoz ültetheti a szemben álló feleket Svédországban, miután mindkét fél biztosította őt tárgyalási szándékáról. A szunnita többségű Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott jemeni elnökhöz hű erők között. A kormányerőket támogató arab koalíció 2015- ben avatkozott be a konfliktusba. Ötszázmillió dollár értékben szállít élelmiszersegélyt Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek Jemenbe, ahol a lakosság nagy részét az elhúzódó polgárháború miatt éhínség fenyegeti. Az ország mintegy 28 millió lakosa közül legkevesebb 22 millió szorul segélyekre, és közülük csaknem 18 millió embernek bizonytalan az élelmiszer-ellátása. (MTI) Nikola Gruevszki menekültstátusza Budapast/Szkopje. Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök megkapta a menekültstátuszt, mert a magyar hatóságok szerint a vele szemben elkövetett jogszerűtlenségek olyan súlyosak, hogy azok elérik az üldöztetés szintjét - értesült a Magyar Idők. A macedón külügyi tárca bekérette Dux Lászlót, Magyarország szkopjei nagykövetét, akinek tiltakozó jegyzéket nyújtottak át a macedón exkormányfö Magyarországra utazásával és ott benyújtott menedékkérelmével kapcsolatos információk ügyében. Viktor Dimovszki külügyi államtitkár reményét fejezte ki, Magyarország a jogállamisággal összefüggő európai értékek szellemében fog cselekedni. Ezért haladéktalanul elutasítja „az elítélt szökevény”, Gruevszki menedékjog iránti kérelmét, és kiadja őt Macedóniának börtönbüntetése letöltése érdekében. Sajtóhírek szerint a magyar diplomaták aktívan részt vettek Gruevszki szöktetésében. (MTI, index) Újabb akadály a brexit előtt Spanyolország Gibraltár miatt jelen formájában nem szavazza meg a megállapodást MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London/Madrid. Ma Brüsszelbe utazik a brit kormányfő, Theresa May, aki Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal a brit EU-tagság megszűnése (brexit) utáni kapcsolatok keretrendszeréről. Spanyolország jelen formájában nem szavazza meg a kilépésről szélé megállapodást. Spanyolország nem szavazza meg a brit EU-tagság megszűnését (brexit) szabályozó megállapodástervezetet, ha az jelenlegi formájában marad, és nem tisztázzák benne Spanyolország és Gibraltár jövőbeli kapcsolatát - mondta Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök. Arról, hogy a jövőben mi történik Gibraltárral, nem az Európai Uniónak és Nagy- Britanniának, hanem Spanyolországnak és Nagy-Britanniának kell tárgyalnia - hangsúlyozta a szocialista kormányfő. A spanyol kormány a tervezet 184. cikkét kifogásolja, mivel az szerinte kétértelmű, ezért a szöveg tisztázását, pontosítását szorgalmazzák. Josep Borrell spanyol külügyminiszter az uniós tagországok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli találkozója után már hangot adott aggodalmának azzal kapcsolatban, hogy feltűntek a tervezetben új, eddig általuk nem ismert pontok, amelyek ,zavart okoznak”. Emellett hiányolta, hogy a dokumentum nem tartalmaz politikai nyilatkozatot a jövőbeli kapcsolatokra vonatkozóan Gibraltárral, és beszélt arról is, hogy kevés idő maradt a változtatásra, hiszen a tervek szerint vasárnap rendkívüli brexitügyi uniós csúcstalálkozón kívánják elfogadni a megállapodást. A Madridban júniusban hatalomra került szocialista vezetés korábban úgy foglalt állást, hogy Spanyolország nem használja a brexitről folyó tárgyalásokat arra, hogy követelje a fennhatóságot Gibraltár felett. Ez nem jelenti azt, hogy Spanyolország lemondana történelmi követeléséről Gibraltárral kapcsolatban. Spanyolország 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti szerződésben mondott le a stratégiai helyen fekvő terület feletti felségjogról London javára, ám azóta a spanyol kormányok többször is megkérdőjelezték a szerződés érvényességét. Az Európai Unió vasárnapra teljes körű, soron kívüli csúcstalálkozót hívott össze. Ennek napirendjén a brexit feltételeiről szóló megállapodástervezet véglegesítése szerepel, de Theresa May brit kormányfő már jelezte, még a csúcstalálkozó előtt kétoldalú tárgyalást tart Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével Brüsszelben. Az 585 oldalas tervezetet a múlt héten hagyta jóvá a brit kormány, de a dokumentum rendkívül népszerűtlen a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexittáborán belül, és a legnagyobb észak-írországi britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) is jelezte, hogy jelenlegi formájában nem támogatja a megállapodástervezetet. Ennek különös jelentőségét az adja, hogy a tízfős alsóházi DUP- frakció külső támogatásától függ a brit kormány sarkalatos jelentőségű törvénytervezeteinek elfogadtatása a parlamentben, mivel a Konzervatív Pártnak nincs önálló többsége az alsóházban. Megkéseltek egy rendőrt Brüsszel központjában, állítólag iszlamista terrortámadás történt, a hatóságok még vizsgálják a lehetséges okokat. Egy férfi tegnap reggel késsel támadt egy rendőrre a város főtere, a Grand Place közelében. A tettest a rendőr társa meglőtte. A két sebesültet kórházba szállították, egyikük sincs súlyos állapotban. A Derniere Heure című helyi napilap névtelen forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a feltételezett merénylő azt kiáltotta, hogy „Allah akbar!" (Allah hatalmas). A gyanúsított fegyvercsempészet miatt már korábban is a hatóságok látókörébe került. Emmanuel Macron francia államfő éppen tegnap látogatott Brüsszel kétes hírű negyedébe, Molenbeekbe. (TASR/AP) Radikalizálódó tüntetés Párizs. A francia kormány tagjai tegnap elítélték az üzemanyag adóemelése ellen útblokádokkal és üzemanyagraktárak elfoglalásával negyedik napja tartó tüntetések radikalizálódását. „Mára teljesen elharapózott a tüntetés, amely szombaton lényegében még jó hangulatú volt. Jól látjuk, hogy a követelések, amelyek nem is összefüggőek, radikalizálódnak és nagyon különbözőek” - mondta Christophe Castaner belügyminiszter. A szombat óta tartó országos megmozdulásokon bekövetkezett incidensek hétfő esti összesítése szerint eddig egy halálos áldozata és 528 sérültje van, közülük 17 súlyos. A rendőrség hétfőn megkezdte az elfoglalt üzemanyagraktárak felszabadítását, és jelezte, hogy a rendőri fellépések folytatódnak. A belügyminiszter elmondta: éjszaka vasgolyókkal dobáltak meg rendőröket egy bevásárlóközpontnál, amikor a bejáratot elbarikádozó, rudakkal és Molotov-koktélokkal felszerelkezett embereket távolítottak el. Az észak-franciaországi Caennál pedig könnygázzal oszlatták szét azokat a tüntetőket, akik barikádot építettek a város mentén, négy embert előállították. Bruno Le Maire gazdasági miniszter is elítélte, hogy egyre több erőszakról, fosztogatásról, homofób és rasszista incidensről érkeznek hírek a blokádokról. Jelezte, a kormány tisztában van a franciák reménytelenségérzésével, és megígérte, a kormány enyhíteni fog az elmúlt évtized folyamatos adóemelésein. A gépkocsikban tartandó, sárga láthatósági mellényről elnevezett sárga mellényesek mozgalmához tartozók tegnap is folytatták forgalomlassító, útlezáró akcióikat az üzemanyag környezetvédelmi adójának január 1-től tervezett emelése ellen. A franciák 75%-a által támogatott megmozduláson mind kevesebben vesznek részt, a szombati 290 ezer után hétfőn már csak 26 ezer fő. (MTI)
