Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-21 / 266. szám
2 I KOZELET 2018. november 21.1 www.ujszo.com A migrációs csomag röviden ► Mi a migrációs csomag? A migrációs csomag egy 34 oldalas nemzetközi egyezmény, melynek célja a bevándorlók emberi jogainak elfogadása és megerősítése, valamint a migrációs folyamatok elősegítése az ENSZ-tagállamok számára. A dokumentum kidolgozásáról 2016-ban egyeztek meg a tagállamok, a végső változata pedig idén júliusban készültei. Az egyezmény hangsúlyozza az egyes országok szuverenitását, és azt, hogy a dokumentum elfogadása után továbbra is joguk lesz önálló migrációs politikát folytatni. ► Miért váltott ki vitát a pártok körében? A migrációs csomagot a koalíciós és az ellenzéki pártok egyaránt bírálták. Robert Fico, a Smer elnöke úgy véli, hogy az egyezmény nem tesz különbséget legális és illegális migráció között; Jaroslav Paáka (SNS) a csomagot egy kiegyensúlyozatlan, ellentmondásos dokumentumnak nevezte. Boris Kollár, a Sme rodina elnöke szerint a külügyminiszter a csomag támogatásával a saját érdekeit részesíti előnyben, nem pedig az országét. Lajéák a bírálatokat egyértelműen elutasította. ► Miért akar lemondani Lajőák? Miroslav Lajőák még az ENSZ közgyűlésének elnökeként saját maga is részt vett az egyezmény kidolgozásában. Mivel jogi szempontból nem egy kötelező érvényű dokumentumról van szó, ezért nem szükséges az egyes országok kormányának beleegyezése, a döntés teljesen a külügyminisztériumok hatáskörébe tartozik. Lajőák mindenképpen a dokumentum elfogadását támogatja, és elmondása szerint akár lemondani is hajlandó lesz, ha nem sikerül megegyeznie a koalíciós pártokkal a csomaggal kapcsolatban. A migrációs csomagról legközelebb december 10-én és 11-én tárgyalnak majd a tagállamok Marrákesben. Az egyezmény elfogadásáról azonban csak várhatóan jövő év szeptemberében, az ENSZ New York-i csúcstalálkozóján születik majd döntés. Lajcáknál betelt a pohár ÖSSZEFOGLALÓ Miroslav Lajőák mosolyogva, de kilátásba helyezte lemondását (TASR-feivétei) Pozsony. Miroslav Lajőák (Smer) külügyminiszter fontolóra veszi a lemondását, ha Szlovákia nem fogadja el az ENSZ migrációs csomagját. Robert Fico, a Smer elnöke vasárnap kijelentette, hogy a pártja nem támogatja az egyezményt, emiatt pedig tapintható feszültség alakult ki a külügyminiszter és a volt kormányfő között. Fico szerint a migrációs csomag nem tesz különbséget a törvényes és törvénytelen bevándorlás között, és ez veszélyes lehet Szlovákia számára. „Látni kell, hogy az utóbbi években rengeteg gazdasági bevándorló özönlött be Európába törvénytelen módon, ami veszélyeztetheti az európai emberek életmódját mind vallási, mind kulturális szempontból” - mondta a Smer elnöke. Lajcák cáfolta a volt kormányfő állításait. Elmondása szerint az egyezmény a legális és illegális migráció kérdését is boncolgatja, azonban ennek végső megítélését továbbra is az egyes tagállamokra bízná. „Egyáltalán nem az a célom, hogy Szlovákiát ellepjék a menekültek. Továbbra is kitartok az álláspontom mellett. Ez már nem csak a migrációs csomagról szól, hanem a Smer belém vetett bizalmáról is. Ha a pártom nem hisz bennem, akkor semmi keresnivalóm a külügyminiszteri székben” - közölte Lajcák. Megértés van, de... Peter Pellegrini (Smer) kormányfő szimpatikusnak nevezte azt, hogy a külügyminiszter kiáll a véleménye mellett, azonban úgy véli, a csomag elfogadása nemzetbiztonsági kockázatot jelentene az országnak. „Remélem, sikerül megegyeznünk akülügyminiszterrel. Ha mégsem, nem tehetünk mást, el kell fogadnunk a döntését. Arról, hogy ezután mi történne, egyelőre felesleges találgatni” - reagált a miniszterelnök. Andrej Danko (SNS), a parlament elnöke szerint igazságtalan lenne nem értékelni Lajcák igyekezetét, azonban a nemzetiek számára az egyezmény elfogadhatatlan. Emiatt pártja a parlament elé terjeszt egy határozatot, melyben a csomag elutasítását fogják indítványozni. „A határozatról már Robert Ficóval is tárgyaltam. Az SNS nem szeretné, hogy a marrákesi (Marokkó) tárgyalásokon részt vegyenek a külügyminisztérium képviselői”—jelentette ki Danko. Fico és Lajcák nézeteltéréséhez nem kívánt hozzászólni. „Mindketten felnőtt emberek, meg tudják beszélni egymással” - mondta az SNS elnöke. A Híd már korábban is támogatta a külügyminisztérium álláspontját, ezért a megértésüket fejezték ki. „A Híd érti a külügyminiszter dilemmáját, aki részt vett a globális ENSZ-megállapodás kidolgozásában, s aki arról beszél, hogy olcsó politikai pontszerzés céljából sokan visszaélnek a témával” - tájékoztatott Debnár Klára, a Híd szóvivője. Az ellenzék leváltená Az ellenzéki pártokat is megosztotta a migrációs csomag kérdése. Az SaS egyetértett a Smer és az SNS véleményével. „Sokkal fontosabb az egyezmény elutasítása, mint a külügyminiszter személye, aki egyébként is az év nagy részében az ENSZ-szel foglalkozik. Lajcák lemondása egyébként is logikus lépés lenne, hiszen a csomag kidolgozásával hatalmas hibát követett el” - nyilatkozta Richard Sulik pártelnök. A Sme rodina is hasonlóan vélekedik az ügyről. „Lajcáknak azon is el kellene gondolkoznia, hogy befejezi politikai karrierjét” - közölte lapunkkal a párt sajtóosztálya. Veronika Remisová (OEANO) szerint a kialakult helyzet a koalícióban uralkodó káoszról árulkodik. „Lajcák két évig dolgozott a csomagon, ezalatt végig a Smer képviselője volt. A külügyminisztériumban az SNS-nek is van államtitkára, most mégis azon versenyeznek, hogy ki van inkább az egyezmény ellen. Ebből is látszik, hogy mennyire ingatag és tehetetlen a jelenlegi koalíció” - jelentette ki Remisová. (nar, tasr) Megbénulhat az Alkotmánybíróság IBOS EMESE A parlamentnek két hónap múlva tizennyolc alkotmánybíró-jelöltet kell állítania, ellenkező ecetben az ország legfőbb jogi instanciája működésképtelenné válik. Szakemberek szerint számos, a pozíció betöltésére alkalmas személy közül választhatnak, kérdés viszont, hogy a politikusok valóban színvonalas jelölteket akarnak-e állítani. Pozsony. Februárban a 13 fős Alkotmánybíróság 9 tagjának lejár a mandátuma. A parlamentnek minden megüresedett bírói helyre két jelöltet kell állítania, összesen tehát 18-at. A jelöltállítás és a szavazás időpontjáról a házelnök dönt, Andrej Danko előbbire január 7-ig adott időt, utóbbit pedig január végére ütemezte be. Kifuthatnak az időből Andrej Kiska szerint ez elegendő idő arra, hogy az érintettek párbeszéd alapján megfelelő jelölteket állítsanak. Ugyanakkor némely parlamenti képviselő és alkotmányjogász is attól tart, hogy kudarcba fulladhat a január végi voksolás, s az Alkotmánybíróság megbénulhat. Ráadásul a szavazás előtt a parlament alkotmányjogi bizottságának minden bírójelöltet nyilvánosan meg kell hallgatnia. Az államfő csak akkor választhat ajelöltek közül, ha 18 bírójelöltet kap a plénumtól. Becsület és pártatlanság Kiska szerint az alkotmánybírójelöltek állítása és kinevezése az elkövetkező 12 évre meghatározza az ország arculatát. „Az Alkotmánybíróság a legfőbb és az utolsó instancia, melyhez jogorvoslatért fordulhatunk akkor, ha csődöt mondanak az államhatalom egyéb szervei. A legsúlyosabb jogi és társadalmi kérdésekben hoznak döntéseket, melyeknek nemegyszer politikai töltetük van. Ezért rendkívül fontos, hogy szakmailag jól felkészült, becsületes, tisztességes bírók kerüljenek a megüresedő helyekre, akik garanciát jelentenek a függetAndrej Kiska 18 alkotmánybíró-jelöltből kellene választania (TASR-feivétei) len és pártatlan döntéshozatalra” - magyarázta az államfő, aki egyértelművé tette azt is, milyen jelölteket vár a parlamenttől. „Ajelöltek kinevezésénél egyetlen kritériumot fogok szem előtt tartani. Ez pedig a megkérdőjelezhetetlen szakmai autoritás és a jelölt erkölcsi integritása” - szögezte le az államfő. Szakember van Andrej Kiska az utóbbi napokban szinte az összes olyan intézmény vezetőjével találkozott, akik alkotmánybíró-jelöltet állíthatnak. Tárgyalt az ügyvédi kamara, a végrehajtók és a közjegyzők kamarájának valamint a jogi egyetemek képviselőivel, valamennyien egyetértettek abban, hogy Szlovákiában számos jól képzett jogász van, akik alkalmasak a megüresedő alkotmánybírói posztok betöltésére. Politikamentes jelölt kell Eduard Burda, a Komensky Egyetem Jogi Karának dékánja elmondta, hogy 9-12 bírójelöltet állítanak a megüresedő helyekre. Burda szerint a politikai múlt diszkvalifikálja az alkotmánybíró-jelöltet. „Egyáltalán nem számít, hogy valaki egy vagy tíz éven keresztül parlamenti képviselő. Politikailag aktív személynek nem lenne szabad megpályáznia az alkotmánybírói helyet” - közölte Eduard Burda. Ugyanakkor hozzátette, hogy erről a kérdésről még egyeztetni fognak. Az egyetem egyik tanára az a Peter Kresák (Híd) parlamenti képviselő, akinek a neve már felmerült lehetséges alkotmánybíró-jelöltként. Daniela Svecová, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke szerint az LB néhány bírája is alkalmas lenne az alkotmánybírói poszt betöltésére. Konkrét jelöltekről nem akart beszélni, ugyanakkor nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy maga is megpályázza az egyik alkotmánybírói helyet.
