Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-02 / 251. szám
4 i RÖVIDEN Cserben hagyták a menekülőket Ragusa. Nyomozást indított a szicíliai Ragusa ügyészsége egy menekülteket szállító hajó elsüllyedésének ügyében - jelentette szerdán a La Repubblica olasz napilap. Júniusban a USNS Trenton amerikai hadihajó a líbiai partoknál figyelmen kívül hagyott egy segítséget kérő migránscsónakot, és csak azután fordult vissza, hogy a lélekvesztő elsüllyedt, aminek következtében sokan a tengerbe vesztek - írta a lap. A La Repubblica a hajótörés több túlélőjével készített inteijút, akik azt állították, hogy június 12-én a Trenton nem messze tőlük haladt el, még a hadihajón lobogó zászlót is látták. A csónak utasai színes ruhadarabokat lengettek és kiáltoztak, egy órán át próbáltak lépést tartani a Trentonnal, amely időközben eltűnt. (MTI/AFP) Hasogdzsit azonnal megfojtották Ankara. Előre kitervelt módon azonnal megfojtották Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságírót, mihelyt október 2-án belépett Isztambulban hazája fokonzulátusára - közölte szerdán írásos nyilatkozatában az isztambuli főügyészség. Azt írták, Hasogdzsi holttestét - szintén az előre kitervelt módon - a gyilkosság után feldarabolták és megsemmisítették. (MTI) Terrortámadás volt a robbantás Moszkva. Terrortámadásnak minősítette a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) arhangelszki székházában szerdán elkövetett robbantásos támadást a kiemelt bűnügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK). A házi készítésű robbanószerkezetet egy 17 éves helyi lakos vitte az épületbe, és hozta működésbe. A detonáció okozta sérülésekbe a merénylő belehalt, az FSZB három alkalmazottja megsérült. A támadót a hatóságok azonosították, de a kilétét hivatalosan még nem hozták nyilvánosságra. A Govorit Moszkva rádióadó és a Life hírportál szerint Mihail Zslobickijnak hívják. (MTÍ) Görög-albán viszály Tirana. Bekérette az albán külügyminisztérium a görög nagykövetet, mert több görög városban ért atrocitás albánokat és albán érdekeltségű cégeket - jelentették tegnap hírügynökségek. Eleni Surani nagykövetet szerdán kérették be, miután Athénban és Thesszalonikiben is több albán üzletet gyújtottak fel, egy utazási irodát is, továbbá Athénban elégettek egy albán zászlót. A görögországi zavargások azután kezdődtek, hogy vasárnap tűzharc tört ki az albán rendőrség és egy görög férfi között a görög-albán határ albániai részén fekvő, görög többségű Bularat faluban. (MTI/AFP) KÜLFÖLD 2018. november 2. | www.ujszo.com Béke a határövezetben HÍRÖSSZEFOGLALÓ A két Korea hadseregei tartózkodnak minden ellenséges tevékenységtől a határövezetben. Szöul/Washington. A két Korea hadseregei mostantól tartózkodnak minden ellenséges tevékenységtől a közös határövezetben, mind a szárazföldön, mind a tengeren és a levegőben - ez része kölcsönös bizalomerősítő intézkedéseiknek, amelyekről a szeptemberi kétoldalú csúcstalálkozón állapodtak meg - közölték tegnap szöuli védelmi források. A felek a tűzszüneti vonal öt kilométeres környezetében ezentúl nem folytathatnak tüzérségi éleslövészetet és ezred- vagy magasabb szintű terepgyakorlatot. A tűzszüneti vonal 40 kilométeres körzetében pedig repülési tilalom van minden légi jármű számára. A szeptember 19-i megállapodásban arról is szó van, hogy a véletlen összetűzések elkerülése végett a határ mentén kialakítanak egy ütközőövezetet, és felszedik az aknákat. Az aknák felszedése már október elején elkezdődött, egy héttel ezelőtt megkezdték a fegyverek kivonását és az őrhelyek felszámolását a Panmindzson határfalut körülvevő közös biztonsági zónából. Az Egyesült Államokat először aggasztották a Korea-közi csúcstalálkozón megszületett katonai megállapodások, mert úgy gondolta, hogy általuk romlani fog a harckészültség, közben viszont csak lassan halad az észak-koreai atomfegyverek leszerelése. A dél-koreai hadsereg és az országban állomásozó amerikai erők gyakran tartottak olyan gyakorlatokat, amelyeket most már nem tudnának megtartani. Közös hadgyakorlatuk június óta nem volt. Szerdán azonban megtartották Washingtonban az amerikai és a délkoreai védelmi miniszter évenkénti tanácskozását, és ezen megállapodtak egy stratégiai kerettervben, amely arról szól, hogyan működik egyesített védelmi mechanizmusuk, miután az amerikai erők átadják a dél-koreaiaknak a háborús műveleti ellenőrzést. James Mattis amerikai védelmi miniszter a tanácskozás utáni sajtótájékoztatója szerint már támogatásáról biztosította a Koreaközi katonai megállapodásokat. Mun Dzse In dél-koreai elnök tegnap a szöuli parlamentben bejelentette, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető „hamarosan” ellátogat Szöulba, de ennél pontosabban nem jelezte előre a látogatását. (MTI/Yonhap/AP) Civilek holtteste a tömegsírban Damaszkusz. Több mint 1500 civil holttestére bukkantak egy tömegsírban Rakkában, az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet egykori Szíriái „fellegvárában” - jelentette szerdán az al-Vatan szíriai kormánypárti napilap. A lap egészségügyi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy azokat az embereket temették a tömegsírba, akik az Egyesült Államok vezette nyugati terrorellenes koalíciónak a város visszafoglalásakor végrehajtott bombázásokban haltak meg. Az al-Vatan hozzátette: eddig nagyjából 4 ezer civil földi maradványait találták meg tömegsírokban, és ez a szám minden nap emelkedik, ahogy újabb és újabb holttestekre lelnek. A napilap szerint a koalíciós légicsapások Rákká 85 százalékát elpusztították. A terrorellenes katonai szövetség által támogatott Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab emyőszervezet valamivel több mint egy évvel ezelőtt, október 17-énjelentette be az IÁ fellegvárának felszabadítását. A TASZSZ orosz hírügynökség megjegyezte, hogy Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja már tavaly azt hangsúlyozta: az Egyesült Államok és szövetségeseik megpróbálják „elrejteni” a város felszabadítását célzó hadműveletük „súlyos következményeit”. Damaszkusz levelet küldött az ENSZ-nek, melyben hangsúlyozta, hogy az amerikai vezetésű koalíció véres offenzívájában több ezer rakkai lakos halt meg, „magát a várost pedig eltörölték a föld színéről”. Damaszkuszról és Moszkváról, legfőbb szövetségeséről Nyugaton úgy tartják, szíriai hadműveleteikben megkülönböztetés nélkül támadnak civileket, és több ezer civil haláláért felelősek. (MTI/TASZSZ/Hszinhua) Falusi gyerekek nézték tegnap a gyanúsított lázadó, Mukhtar Ahmad Khan temetését Zagoo faluban, 53 km-re Srinagartól délre. Atisztviselők azt mondják, két lázadó halt mega kormányzati erőkkel folytatott csaté ban. ítasr/ap-felvétel) 12 ezer katonával vódené az USA-t délen Környezetvédelmi tragédia várható MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Washington. „A migránsok nem fognak bejönni az országba - erősítette meg Trump a korábbi álláspontját. Hozzátette: kormányzata fel fog készülni az egyelőre az amerikai határtól még mintegy 1600 kilométerre menetelő migránsok feltartóztatására. — A hadsereget már odarendeltük, körülbelül 5 ezer katonánk van (a határnál), és még további 10-15 ezer katonát küldhetünk” - mondta. A védelmi minisztérium eddig 5200 amerikai katonának az amerikai-mexikói határra telepítéséhez adott felhatalmazást. A „Hűséges hazafi” névre keresztelt hadművelettel megerősítik a határvédelmet Texastól Kaliforniáig, a katonák létszámának növelése mellett logisztikai segítség érkezik a jelen levő határőrizeti szervekhez. A Nemzeti Gárda kétezer-száz tagja szintén az USA déli határánál van már. Az egyik újságíró kérdésére, hogy nem a jövő heti félidős választások előtti félelemkeltés motiválja-e a bejelentést, Trump határozottan nemleges választ adott, és azt hangsúlyozta: „a migráció rendkívül fontos téma”. Elemzők rámutatnak: nem Trump az egyetlen elnök, aki erősíteni próbálta a déli határok védelmét. Elődje, Barack Obama 2010-ben a Nemzeti Gárda 1200 tagját küldte, George W. Bush elnök 2006-ban 6000 gárdistát rendelt a mexikói határhoz. Már 2006-ban megkezdődött a határőrizet megerősítése: utak és kerítések épültek, és kiépítették a határfigyelő rendszert is. Azonban mind Barack Obama, mind George Bush a Nemzeti Gárda tagjaira és nem a hadseregre támaszkodott, azzal érvelve, hogy a katonáknak nincs gyakorlatuk a határvédelmi feladatok ellátásában. Brazília. Jair Bolsonaro vasárnap megnyerte a brazil elnökválasztást, a világsajtó azóta elemzi korábbi kijelentéseit, és hogy ezek alapján milyen ember lehet, aki a korábbi politikai elit csődje után juthatott egy kétségbeesett állam élére. Szerinte a brazil katonai diktatúra legnagyobb hibája, hogy nem ölt meg elég embert, még legalább 30 ezer emberrel végezni kellett volna. Támogatja emberek kínzását. Nemi erőszakkal viccelődik. Homofób, azt mondja, a melegeket jól el kellene verni, inkább látná holtan a gyerekét, mint hogy meleg legyen. Nem tartja sokra a demokráciát. Egy témakörben Bolsonaro politikája nagyban befolyásolja az egész Föld jövőjét: a környezetvédelemben. Ezen a téren sem sokkal jobbak a politikai javaslatai a melegek elverésénél, és ha minden környezetvédelemmel kapcsolatos kampányígéretét végrehajtja, akkor nagyban növeli a veszélyeket, melyekkel a klímaváltozás miatt egyébként is szembe kell néznünk, ha nem akarjuk, hogy az emberi civilizáció évtizedeken belül elpusztuljon. A legfontosabb környezetvédelmi kérdés Brazíliában az Ámazonas-medence sorsa. Ez a világ legnagyobb alföldje és legnagyobb összefüggő erdősége. Az élővilága elképesztően színes, a világ legnagyobb vízhozamú folyója, az Amazonas miatt itt található a bolygó felszíni édesvízkészletének majd' ötödé. Ami az Amazonas-medencében történik, az az egész Föld élővilágára és a klímára is hat. Az itteni erdőirtással több üvegházgáz kerül a légkörbe, és ha megzavarjuk a sodrást a dzsungelben, a tengerbe érkező hordalékanyag csökkenése miatt az Amazonas torkolatától több mint ezer kilométerre levő Suriname partvidékén is kipusztulhatnak a mangroveerdők és bizonyos halfajták. Bolsonaro a kampányban az Amazonas-medencét bárányhimlős gyerekhez hasonlította, amin a himlőfoltok az őslakosok rezervátumai. Ezeket bányászat céljára szeretné megnyitni, ami az útépítések és infrastrukturális beruházások miatt nemcsak erdőirtást jelentene, hanem azt is, hogy az őslakosokat elűznék a földjükről.
