Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-22 / 243. szám
6 I KULTÚRA 2018. október 22.1 www.ujszo.com Meglepetések fesztiválja Tarka és gazdag felhozatallal jubilált az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál Pillanatkép a diószegiek fődíjas előadásából (Gecse Attila felvétele) JUHÁSZ KATALIN Szepsi/Buzita.lnfluezna és egy üzemi baleset miatt 13 helyett csak 11 versenyelőadás került színre a huszadik Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválon. Hiányoztak a tornagörgőiek és a sztárcsapatnak számító nánaiak. Havasi Péter újságírót, a zsűri egyik tagját, a kassai Pinceszínház rendezőjét kérdeztük a részletekről, már csak azért is, mert idén ő kapta a fesztivál életműdíját. Kezdettől fogva jelen van a rendezvényen, ezért elhihetjük neki, hogy a közönség idén először láthatott némajátékot a szepsi kultúrház színpadán. Fekete Ilona Buszmegálló című tizenöt perces humoros jelenete a Makranci Cserépszín Hagyományőrző Csoport két tagjának előadásában került színre, a szerző rendezésében. Meg is kapták érte a Lakoma fesztiválújság díját. „A fődíjat a diószegi Hahota Színjátszó csoport érdemelte ki az Imádok férjhez menni című zenés vígjátékáért, amelyet Srejner Tibor rendezett. ' Egészen kiváló képességű énekeseik vannak, akik profi színházainkban is megállnák a helyüket. Remek jelmezeik és díszletük volt, és az is látszott az előadáson, hogy már tizenegyedik alkalommal játszották. A maga 135 perces időtartamával ez volt a fesztivál leghosszabb produkciója. Nem könnyű ennyi ideig lekötni a közönséget, de nekik sikerült”mondta Havasi Péter. A két nívódíjas előadás egyike, a tornai Vár-Lak színjátszó csoport előadásában szerinte azért is figyelemre méltó, mert a komoly amatőr színházi hagyományairól híres községben az utóbbi húsz évben nem történt semmi e téren. Most Marth P. Ildikó A rátóti csikótojás című komédiáját vitték színre magas színvonalon, Balázs Éva és Kajkó Henrietta rendezésében. „A buzitai után a járás második legnagyobb kultúrháza Tornán áll, de sajnos öt-hat éve zárva van. A helyi polgármestert olyannyira nem érdekli a kultúra, hogy el sem ment a májusi bemutatóra. Ez rosszul esett a csapat tagjainak, akik az iskola folyosóján ácsolt színpadon adták elő a darabot, olyan telt ház előtt, hogy az érdeklődők egy része be sem fért. Ez azt bizonyítja, hogy a község lakossága ki van éhezve a kultúrára”—véli Havasi Péter. A másik nívódíjat a KGSzT diákszínpad érdemelte ki. Bodon Anrea rendező Kozsár Zsuzsanna dramaturg segítségével alaposan átdolgozta Déry Tibor művét, amelyet Volt egyszer egy popfesztivál címmel játszottak el a gimnazisták. A dramaturg szerint ugyanis annyit változott a világ, hogy egyes jelenetek ma már nem úgy hatnak, mint annak idején, egyszerűen eljárt felettük az idő. A dalok egy része azonban egyetemes értékű, ezekre igyekeztek fókuszálni. Havasi Péter kiemelte a Csécsi Éneklő és Hagyományőrző Csoport Pletykálkodás című jelenetét is, amelyet a szerző, Snír Mária rendezésében láthatott a közönség. Ez a csoport mindig különleges színfoltja a fesztiválnak, mivel általában saját életükből, illetve a község hétköznapjaiból merítenek ihletet. Ezen a. Szepsihez közeli településen régóta nincs magyar iskola, ezért a csoport munkája rendkívül fontos. És mivel az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál eredeti célkitűzése az volt, hogy a falusi színjátszó csoportok nagyobb közönség , illetve szakemberek előtt is megmérettessenek, a csécsiek jelenléte duplán indokolt. A zsűri három tagú volt, Havasi Péter mellett Pásztó András, a kassai Thália Színház volt dramaturgja, illetve azX Iparista Kisszínpad egykori vezetője, valamint Juhász Dósa János újságíró, az első fesztivál zsürielnöke vállalta ezt a feladatot. A Lakoma című fesztiválújság szerkesztősége pedig igazi bravúrt hajtott végre: a két és negyed nap alatt megjelenő öt lapszám mellett jubileumi mellékletet is kézhez kaptak a résztvevők, amelyben a rendszeresen visszajáró fellépők és zsűritagok visszaemlékezéseit, régi fotókat és az eddigi legsikeresebb előadásokról szóló cikkeket közölték. Az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál húsz év alatt, sőt már jóval korábban is bebizonyította, hogy szükség van rá. Az idei díjazottak listáját keretes anyagunkban olvashatják. A díjazottak listája A fesztivál fődíja: Hahota Színjátszó Csoport (Diószeg) A fesztivál nívódíja: KGSzT diákszínpad(Kassa) A fesztivál nívódíja: Vár-lak (Torna) A legjobb rendezés díja: Karika Tibor (Vezekényi Görbetükör) A legjobb férfi alakítás díja: Katona Péter (Hahota Színjátszó Csoport, Diószeg) A legjobb női alakítás díja: Srejner Melinda (Hahota Színjátszó Csoport, Diószeg) A zsűri különdíja: Garamvölgyi Színpad (Léva) A legígéretesebb tehetség díja : Lóci Dávid (Bulibicska, Felsőszeli) A Csemadok Kassa-környéke Területi Választmányának díja: Hornák Lili (KGSzT, Kassa) A Lakoma fesztiválújság szerkesztőségének díja: Cserépszín Hagyományőrző Csoport (Makranc) Szepsi város polgármesterének díja: Csécsi Éneklő- és Hagyományőrző Csoport Buzita község polgármesterének díja: Cserépszín Hagyományőrző Csoport (Makranc) A Csemadok Szepsi Alapszervezetének díja a drámapedagógiai munkáért: Csorba István (NEFISZ, Nemesócsa; Fesztysek, Ogyalla) A Csemadok Buzitai Alapszervezetének díja a kísérletező drámapedagógiáért: Takács Tímea (Novus Ortus, Dunaszerdahely) A Szepsi Városi Művelődési Központ díja a legjobb színpadképért és jelmezekért: Hahota Színjátszó Csoport (Diószeg) Színészi alakításdíjak Komjáti Attila (Vár-lak, Torna) Halász Erzsébet (Garamvölgyi Színpad, Léva) Scheffer Adám (Garamvölgyi Színpad, Léva) Az idei fesztivál életműdíja: Havasi Péter Az Örök tél a legjobb európai játékfilm Berlin. Az Örök tél nyerte a a Legjobb Európai Tévéfilmnek járó díjat a Prix Europa filmes és tévés díjátadón. A díjat az egyik főszereplő, Gera Marina vette át a stáb nevében. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy ez volt az első magyar film, ami a szovjet munkatáborok világát mutatta be. Szász Attila filmje 1944 decemberében indul, és egy fogolytáborban játszódik, ahová szovjetek egy dél-dunántúli faluból elhurcolják a munkaképes nőket három hét kukoricatörésre. Irén (Gera Marina), aki férjét várja haza a frontról, abban a tudatban válik el kislányától és szüleitől, hogy hamarosan újra találkoznak. Am a megszállók marhavagonokba terelik az asszonyokat és egy oroszországi munkatáborba szállítják őket, ahol embertelen körülmények között szénbányában kell dolgozniuk. Irén itt találkozik Rajmunddal (Csányi Sándor), aki segít neki túlélni a borzalmakat. Közben valószerűtlen romantikus kapcsolat alakul ki közöttük. A történelmi dráma Havasi János Lánykák, az idő eljárt című novellájából készült, és megtörtént eseményeken alapul. A forgatókönyv Köbli Norbert (A vizsga, A berni követ, Árulók, Szürke senkik) és Szász Attila közös munkája, a producer Lajos Tamás, az operatőr Nagy András, a film zenéjét Parádi Gergely szerezte. A további szerepekben Döbrösi Laura, Kiss Diána Magdolna, Farkas Franciska, Kurta Niké, Orosz Ákos, Für Anikó és Gáspár Tibor is feltűnik. Az Örök télnek nem ez az első nemzetközi sikere, az A-kategóriás montreali filmfesztiválon Szász Attila megkapta érte a legjobb rendezésnek járó díjat. A filmet idén februárban mutatta be a magyar közszolgálati televízió. A Prix Europa Fesztivált 1987 óta rendezik meg a német fővárosban. (juk) A 20. század második felének egyik legjelentősebb magyar festőjeként számon tartott Csernus Tibor világába vezeti be a látogatót Csernus és a Montmartre - Egy műterem titkai címmel a budapesti Várkert Bazár Testőrpalotájában megnyílt kiállítás. A festményeken, akvarelleken, rajzokon kívül a kiállítás számos dokumentumot, fotót, makettet, újságkivágást is felvonultat a hagyatékból, feltárva Csernus inspirációsforrásait. (Fotó: MTI)
