Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-01 / 225. szám
www.ujszo.com I 2018. október 1. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A mumus pénze A közelgő válság miatt jobb elfelejteni a populista pénzszórást SIDÓH. ZOLTÁN nagy a baj, akkor még a mumus ajtaján JL. w'w is kopogtatnak - ez szűrhető le Törökország és Argentína lépéseiből. Erdogan török elnök haj landó volt a kurdokat és az üldözött újságírókat befogadó Németországba is látogatni, ahol sok szimpátiára ugyan nem talált, de talán némi pénzinjekciót kaphat a megroggyant török gazdaság. Argentína pedig az általa is sokat szidott Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott egy akkora hitelkeretet, amekkorát még sohasem nyújtott a pénzintézet. Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága, a döntően spanyol és olasz bevándorlók alkotta Argentína érdekes történet. Az első világháború idején még a világ 15 legfejlettebb állama között volt, a mára 10 milliósra duzzadt Buenos Aires csillogó világvárosként tündökölt, a végtelen pampákon legelő marhacsordák révén pedig a betevő is biztosított volt. Ehhez képest az argentinok hétszer vitték államcsődbe az országukat. Juan Domingo Perón révén a birodalmi méretű állam a népboldogító, ám hosszabb távon biztos csődöt hozó populizmus melegágyává vált. Felesége, a népszerű Evita oldalán Perón erőteljes államosítást hajtott végre, felkarolta a munkásságot, lendületesen emelte a béreket, pici bökkenővel: a központilag levezényelt lépésekre nem volt anyagi fedezet. A jelenség történetét rövidre zárva, kísérlete 1955-ben megbukott, de maradt a Perón nélküli peronizmus, azaz a vérbő populista osztogatás. Argentína utoljára 2001 végén omlott össze, utcai tüntetések, halálos áldozatokat követelő zavargások és fosztogatások söpörték el a demokratikusan választott kormányt. Az ország fizetésképtelenné vált, pénzügyileg összeomlott. A 2015-ben megválasztott Mauricio Macri államfő, aki korábban a híres Boca Juniors futballklub elnöke volt, azt ígérte, országát visszavezeti a nemzetközi pénzpiacokra, jobboldali reformokat hajt végre, gatyába rázza az ország gazdaságát. Am idén a peso zuhanórepülésbe kezdett, az infláció 30 százalék fölé ugrott, és a befektetők bizalmát az sem hozta meg, hogy a jegybanki alapkamatot rekordszintre, 60 százalékra emelték (nálunk 0 százalék. ..). A napról napra romló helyzetet látva a valutaalap 57 milliárd dolláros hitelkeretet ajánlott fel, amiért cserébe az argentinoknak a korábbinál is szigorúbb költségvetési és takarékossági intézkedéseket kell hozniuk, ami akár ördögi körhöz is vezethet - újabb zavargások, újabb csőd... Az amerikai jegybank fokozatosan emeli az alapkamatot, ezért az amerikai állampapírok egyre csinosabb hozamot biztosítanak. Ezért a nemzetközi befektetők egyre inkább elfordulnak az olyan kockázatos, ám éppen emiatt magas kamatot biztosító országok piacaitól, mint Törökország, Argentína, de a sor folytatható Indonéziával, Brazíliával vagy Ukrajnával is. A torz viszonyokat teremtő elnöki uralom alatt nyögő török, vagy a pénzügyileg folyamatosan megbotló argentin gazdaság arra példa, hogy a közelgő újabb világválság idején fokozottan indokolt a józan költségvetési és monetáris politika. De mit látunk? Pénteken a jobboldali-populista olasz kormány vad költekezést jelentett be. Máris gyengül az euró... Dupla csavar a szavak értelmét reménytelenül kutató Andrej Dankótól (Cartoon izer) Kommunista PR-merénylet a kirobbanó siker reményében Négyen megsérültek egy robbanás következtében Donyeckben a helyi kommunista párt hétvégi kongresszusán, a keletukrajnai szakadár Donyecki Népköztársaság székvárosában. Az önhatalmúlag kikiáltott népköztársaság „egészségügyi minisztériuma” azt közölte, hogy három embert kórházba vittek, egyikük sérülése sem életveszélyes. A köztársaság „nemzetbiztonsági minisztériuma” is megerősítette, hogy robbanás történt. A sérültek között van Ihor Hakimzjanov, a Donyecki Népköztársaság kommunista elnökjelöltje. A szakadár DÁN hírügynökség helyi rendvédelmi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Hakimzjanov önmaga ellen rendezte meg a merényletet. A névtelenül nyilatkozó tisztségviselő szerint információik vannak arról, hogy az elnökjelölt egyfajta PR-akciónak szánta azt az álmerényletet, amelytől népszerűsége növekedését várja. Nem egészen egy hónappal ezelőtt, augusztus 31-én egy donyecki kávéházban robbantásos merényletben életét vesztette a szakadár terület addigi vezetője, Olekszandr Zaharcsenko. (MTI/taszsz) Zsoldossirató STUMPF ANDRÁS Egyre nagyobb aggodalom látszott tükröződni az MSZP-elnök máskor mindig ravaszdi tekintetében. 2016 nyara volt, Molnár Gyula az LMP pártalapítványának táborában vendégeskedett Felsőtárkányban, s közönség előtt hallgatta, amint a mellette helyet foglaló, akkor frissen az ökopárt társelnökévé választott Hadházy Ákos egy konkrét korrupciós ügyről kezd beszélni. Látva, hogy a szocialista egyre fehérebb, tűkön ültem én is, vártam már a csattanót nagyon: hogy mondjuk Hadházy valami hatalmas Fidesz-MSZP mutyival rukkol elő ott, száz ember és kamerák előtt, megizzasztva Molnárt rendesen. De nem. Csattanó nem volt. Hadházy valami Piripócsújfalu-alsón egymillió forint értékben elkövetett fideszes önkormányzati visszaélésről hadováit csupán, megfeledkezve arról, hogy már nem korrupcióügyi felelős, hanem pártelnök, ideje lenne felvenni hát az új szerepéhez illő gondolatgúnyákat, felvinni a pártját a padlásra, hagyni a piti ügyeket másra. Nem tett így később sem. Rossz társelnök volt, aztán arra a sorsra jutott, amelyre az LMP-társelnökök szoktak: kicsinálta a saját pártja. Ámely az utóbbi időben nem politizál, csak hezitál. Most is, amikor Hadházy elindította aláírásgyűjtő akcióját. Egymilliót akar gyűjteni azért, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra: Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. S hogy csatlakoznia kellene-e az országnak akkor, ha összegyűlne az egymillió? Nem. Viszont ez legalább politikai cselekvés, érthető követelés. Ha ugyanis európai ügyészek is ránézhetnének az európai pénzek költésére, talán nem Mészáros Lőrinc luxusjachtjára meg Garancsi magánrepülőgépére mennének a források. Magyar bíróságok döntenének persze akkor is, tehát amikor a kormány a nemzeti szuverenitás védelmére hivatkozik, ugyanolyan hamisan kong az érv, mint amikor az európai határőrség tervét ellenzi ugyanezzel. Sebaj. Mindig bejön. Harc az idegen nagyhatalom ellen, mert az el akar nyomni, zsoldosakat akar küldeni a magyar határra, hogy beengedje balsors tépte országunkba a sok migránst - harsog a propaganda, évszázados beidegződéseinket ingerelve, amiért aztán hősiesen kapára, kaszára kapunk. Csak hát: mese az egész. Másképp: hazugság. Az európai határ- és parti őrség 162 oldalas európai bizottsági tervezetét bárki elolvashatja, akinek van internet-hozzáférése és némileg ért angolul. Kiderül gyorsan, hogy a tervezet épp a migráció megállítását tűzi ki célul. Olyan közös határőrséget, amely fel tud lépni a három évvel ezelőtti görög helyzethez hasonló esetekben. Azaz, ha egy ország nem tudja megvédeni az uniós határt, segítséget kap. Az uniós határőrök ugyanakkor nem minősíthetnének menekültnek senkit - ez továbbra is a helyi menekültügyi hatóság joga maradna. A határőrök viszont őrizetbe vehetnének bármilyen, papírok nélküli migránst, a kiutasítási döntés után pedig öt napra csökkenne a fellebbezés ideje. Elutasítás esetén aztán a kitoloncolásban is segédkeznének, ha kell. Mi ezzel a gond? Semmi. Magyarországot nem is érintené, hiszen ha a kerítés megvédi a határt, semmi dolguk nem lenne itt. Annyira nincs gond a tervvel, hogy három éve maga Orbán Viktor követelte: legyen ilyen közös határőrség. Most meg ellenzi. Talán hirtelen meggondolta magát, s ma már migránsokkal akarja elárasztani Európát Orbán Viktor? Logikus gondolat lenne, de nem. Nem akar ezzel semmi mást, mint megerősíteni saját belföldi táborát, nyomkodni a „szuverenitás”-feliratú gombot. Mivel épp elég magyarnak volt kasza meg kapa a jele az oviban, a gomb remekül működik is. Az Európai Unió meg továbbra is rosszul fog. Olyan hatalom ugyanis soha nem volt még a történelemben, amely ne védte volna hatékonyan saját határait. És amely ne nézett volna rá pénzeinek elköltésére. A közös határvédelem és Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez tehát közös érdeke az uniónak, az európai polgároknak és a magyar polgároknak. Csak a magyar kormánynak nem érdeke egyik sem. Miután nyilvánosságra került a levél, Göbl menti a menthetőt, mindent „magára vállal”. Azt mondta, sem Lázár Jánosnak, sem a fideszes központi kommunikációnak vagy bármilyen egyéb politikai kommunikációnak nincs köze a levélhez, nem tudott róla senki más, azt ő maga írta. „Nyolc évig dolgoztam együtt ezekkel a képviselőkkel, az irántuk érzett tisztelet, a közös munka és tulajdonképpen az a közösen kialakított kommunikációs stílus volt az, ami miatt tanácsot adtam nekik ebben a kérdésben” — mondta Göbl. Márki-Zay Péter, a város független polgármestere felháborodott a levélen, szerinte „az a hódmezővásárhelyi Fidesz őszödi beszéde”. (hvg.hu) FIGYELŐ Rosszat, vagy semmit! Az emberek úgy érzik, nélkülünk is működik a város, ezt pedig nem szeretnénk - ilyen körlevelet kaptak a Fidesz képviselői Hódmezővásárhelyen. A Fidesz elveszítette a várost, független jelölt lett a polgármester, és mostanra kiderült, a kormánypárt nélkül is működnek a dolgok. Ezért a párt városi képviselői iránymutatást kaptak a helyi erős ember, Lázár János sajtó felelősétől. Göbl Vilmos azt írta nekik, ne nyilatkozzanak semmilyen pozitív dologról, mert akkor úgy tűnne, a Fidesz nélkül is működik a város. Göbl azt is kérte, a negatív híreket gyűjtsék össze és azokról beszéljenek.
