Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-25 / 246. szám
Nem turista k UTAZZ.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM KULTÚRSOKKOT és kincseket is kínál Korea A pozsonyi Gubo Sándor 2011 végén érkezett Dél-Koreába, még diákként. Jelenleg a fővárosban, Szöulban él egy hegyoldalba épített kis negyedben. G ubo Sándort mindig is érdekelte Északkelet-Ázsia történelme, ezért jelentkezett egy ösztöndíjra, amelyet a koreai kormány hirdetett 'meg. Jelenleg a doktorátusát végzi, s emellett egy akadémián dolgozik, amely három nyelven - koreaiul, angolul és kínaiul készít különféle történelmi művelődési programokat gyermekek és fiatalok számára. Két honfitársával aktívan részt vesz különféle helyi kiállításokon, bazárokon és multikulturális fesztiválokon, ahol kürtőskalácsot,’ gulyást és más hazai finomságokat szerettet meg a helyiekkel. Szöulban nagyon jól érzi magát: „Azért szeretek ezen a helyen lakni, mert a kis magánpiacok meg X apó és Y anyó apró boltjai miatt kissé vidékies hangulata van." Melyik látványosság nyűgözte le a legjobban? Pusztán a látvány szempontjából Korea (nagyrészt renovált illetve teljesen újjáépített) történelmi műemlékei nem igazán versenyezhetnek a környező országokéval. Számomra a legvonzóbbak a természetben elrejtett buddhista templomok. Van egy sajátos varázsa, amikor az ember egy néhány órás túra után véletlenül betéved egy elrejtett templomba. Ezenkívül eléggé megragadó a különböző helyi szigetek kultúrája és konyhája is. Mi sokkolta a leginkább? Sok kis kultúrsokkot éltem meg Koreával kapcsolatban már azelőtt is, hogy idejöttem, de ami Koreában először ledöbbentett, az a helyi iskolarendszer és munkakultúra volt. Mindkettő közös vonása, hogy nagy hangsúlyt fektet a szorgalomra, de sokszor hiányzik belőle a EXTRA 20l8. OKTÓBER flexibilitás. Ez aztán egy túlhajszolt hangyatársadalom képét adja, ahol a szorgalom végetti szorgalom gyakran az effektivitás kárára megy. Sok hétköznapi ember ezért gyakran szenved különféle szorongások és céltalanságérzés meglehetősen extrém formájában. Ez a kultúra a hatvanas-hetvenes évek nagy fejlesztési politikájának a hagyatéka - a villámgyors gazdasági fejlődéssel nem győzte tartani az iramot a társadalmi fejlődés. Melyik a legfurcsább helyi szokás? Bizonyos időjárás esetén bizonyos ételkombinációkat fogyasztani - ezt főleg az idősebbek tartják be. Az év legmelegebb napján például kutyahúsból főzött levest szokás enni, esős napokon meg a helyi lángoshoz hasonló lepény mellé rizsbort inni illendő. Melyik helyi étel ízlik a legjobban? Rengeteg van. Az egyik kedvencem egy csontleves, amely ízre nem áll messze a mi gulyásunktól, de különö- j sen finomak a hal-, osztrigavagy rákínyencségek is. Egy egyszerű, de finom ételük a kimbap - ez leginkább a japán makira emlékeztet. A különböző rizsborok kóstolója a látogatóknak kötelező. Mit vezetne be itthon is? Tagadhatatlan, hogy a szolgáltatások sebessége és kivitelezése példaértékű. Ugyancsak több itt élő külföldi megegyezik abban, hogy Korea az egyike a legbiztonságosabb országoknak, ahol jártak. Bár néha úgy néz ki, hogy már eltűnőben van, szerintem a koreaiakban van valamiféle alap összetartozás, ill. segítőkészség, és meglehetősen fegyelmezettek. A múltban
