Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-03 / 227. szám
GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. október 3. | www.ujszo.com Bedöntheti az eurót az olasz kormány Briisszel/Róma. Azzal, hogy az olasz kormány durván le akar térni az EU-val közösen meghatározott költségvetési útról, a göröghöz hasonló válság jöhet Olaszországban is, és az egész folyamat az euró létét is veszélybe sodorhatja - küldte a kemény figyelmeztetést Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök az olasz kormánynak. „Brüsszel és az EU partnerek nyomása ellenére sem vagyunk hajlandóak változtatni a kormány költségvetési hiány célján” - válaszolt Junckemek Luigi Di Maio olasz miniszterelnök-helyettes. A júniusban hivatalba lépett olasz kormány a költségvetési hiányt a hazai össztermék (GDP) 2,4 százalékában állapította meg jövőre és a rá következő évre. Az előző, baloldali kormány azonban 0,8 százalékos hiánycéllal számolt jövőre, és azt vállalta, hogy 2020-ra egyensúlyt teremt. Az előző kormány azért kívánta csökkenteni a hiányt, hogy ezzel is mérsékelje a GDP 131%-át kitevő államadósságot. A piacok attól tartanak, hogy ha az új kormány kitart a jelenlegi álláspontja mellett, és jelentősen növeli a hiányt, az ország közelebb kerül egy újabb adósságválsághoz. Az olasz helyzet göröghöz hasonlítása Juncker részéről már eleve borzolta a piaci kedélyeket, de erre még rátett egy lapáttal egy vezető olasz kormánypárti politikus, aki újra megpendítette az olasz eurókilépést. Ezek hatására tegnap ismét brutális esések voltak az olasz pénz- és tőkepiacokon, és az euró is szenved a dollárral szemben. Az euró/dollár jegyzések 1,15 8-ról 1,15 közelébe buktak, ez másfél hónapos mélypontot jelent. (TASR, MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSA 34 millió euró jut a gazdáknak Pozsony. A tavalyi aszálykárok miatt 34,2 millió eurós kárpótlásra számíthatnak a gazdák - legalábbis ekkora összeggel számol a földművelésügyi tárca, amely azonban azt is elismeri, hogy egyelőre nem tudja, honnan teremti elő ezt az összeget. A szaktárca tervei szerint a jövő évi költségvetésből különíthetnének el a kárenyhítéshez szükséges pénzt, amelyre azok a gazdák tarthatnának igényt, akiknek az aszály miatt a termésük több mint 30%-a ment kárba. A minisztérium adatai szerint a tavalyi szárazság minimum 210 mezőgazdasági vállalkozást érintett, amelyek együttesen több mint 6500 embernek adnak munkát. A kár nagysága eléri az 52 millió eurót. (mi) AKTUÁLIS középárfolyamok Már jövőre véget ér az olcsó hitelek korszaka Pozsony. Október elejétől tovább szigorodtak a lakáshitelezés feltételei, akik azonban hozzájutnak a kölcsönhöz, azok egy ideig még a korábbiaknál is kedvezőbb kamatokra számíthatnak. Az elemzők szerint Szlovákia lakossága azonban már most is veszélyesen el van adósodva. E hónap elejétől a jegybank újabb szigorításokat vezetett be a hitelnyújtással kapcsolatban, így akik kölcsönből szeretnének lakáshoz jutni, azoknak az eddigieknél is nagyobb önrészre lesz szükségük. „Ha például Pozsonyligetfalun szeretnénk egy kétszobás lakást vásárolni, és nem felelünk meg a jogszabályok nyújtotta kivételeknek, a felvett hitel mellé nagyjából 40 ezer eurós önrészre lesz szükségünk” - nyilatkozta Zuzana Ziaranová, a Tatra banka szóvivője. Rögzítsük a kamatot Akik azonban hozzájutnak a hitelhez, azok az elemzők szerint továbbra is rendkívül alacsony hitelkamatokra számíthatnak, ugyanakkor már nem sokáig. Az előrejelzések szerint a jelenlegi kedvező állapot a jövő év első feléig tart ki, azután a kamatok fokozatos növekedésére kell felkészülnünk. „A jelenlegi alacsony kamatszintet minimum a jövő nyárig szeretnénk fenntartani” - nyilatkozta Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke. Jelenleg a Szlovákia számára is mérvadó eurózónás alapkamat 0 százalékos, ami - a gazdasági környezet kedvező alakulása esetén - 2023-ig nagyjából 3 százalékra nőhet. „Ami biztos, hogy a bankok ügyfeleinek megéri a lehető leghosszabb időre rögzíteniük a kamatszintet. Jelenleg a jelzáloghitel átlagos kamata az egytől öt évig teijedő kamatperiódus esetében 1,53% körül mozog. Ilyen esetben egy 100 ezer eurós, 30 éves futamidejű hitel havi törlesztőrészlete 347 euró. Ha azonban a kamatot 3%-ra növelnék, a hitelét törlesztő ügyfélnek havonta már 422 eurót kellene visszafizetnie, ami évente 900 eurós többletterhet jelent” - mondta Maros Ovcarik, a Financny Akik kölcsönből szeretnének lakáshoz jutni, azoknak az eddigieknél is nagyobb önrészre lesz szükségük (TASR-feivétei) Eladósodtak a családok ► Szlovákiában a lakosság adóssága csak tavaly több mint 10%-kal nőtt, az egy főre jutó átlagos adósság- • állomány így 6792 euró. ► Az egy főre jutó átlagos megtakarítás Szlovákiában csupán 6190 euró, míg Magyarországon 13,4, Csehországban pedig 15,3 ezer euró, de még Bulgáriában is meghaladja a 7600 eurót. kompas pénzügyi portál ügyvezető igazgatója. Az alacsony eurózónás alapkamat utolsó hónapjait a bankok azonban még felhasználhatják arra, hogy minél több ügyfelet toborozzanak, az elemzők szerint az elkövetkező pár hónapban így még tovább csökkenhetnek a hitelkamatok. Ovcarik szerint a hitelfelvétel iránt érdeklődőknek az elkövetkező időszakban még inkább megéri majd alaposan összehasonlítani a pénzintézetek ajánlatait, mielőtt megkötnék valamelyikükkel a hitelszerződést. Nem takarékoskodunk Az alacsony kamatszintet továbbra is rengetegen használják ki. A jegybank legfrissebb elemzése szerint a lakáshitelek összege augusztus végére elérte a 26,4 milliárd eurót, vagyis az elmúlt egy évben 2,5 milliárd euróval nőtt. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy régiónkban manapság Szlovákia lakossága számít a legeladósodottabbnak. „A lakosság adóssága csak tavaly több mint 10 százalékkal nőtt, az egy főre jutó átlagos adósságállomány így 6792 euró, míg a régiós átlag 4564 euró. Ennél is aggasztóbb, hogy a szlovákiai lakosság esetében az egy fóré jutó átlagos megtakarítás csupán 6190 euró, vagyis a lakosság már több pénzzel tartozik, mint amennyit sikerült megtakarítania” - nyilatkozta Michael Heise, az Allianz vezető közgazdásza a biztosító legfrissebb elemzésére hivatkozva. Eszerint Szlovákiának a megtakarítások szempontjából a régiós országok közül már csak Romániát sikerült leköröznie. Magyarországon például az egy főre jutó átlagos megtakarítás 13,4, Csehországban pedig 15,3 ezer euró, de még Bulgáriában is meghaladja a 7600 eurót. (mi, tasr) Az európai terméskiesések miatt enyhén drágulhat a burgonya A látványos időjárási kilengések nagymértékben befolyásolhatják az idei burgonyatermést. Az előrejelzések szerint az ország déli régióiban akár 10-20 százalékos terméskieséssel is számolhatnak a gazdák a tavalyi hozamokhoz képest, ami az árakra is hatással lehet. Pozsony. Szlovákiában idén 7870 hektáron termesztettek étkezési célokra szánt burgonyát. Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter szerint a burgonya hagyományos növénykultúra Szlovákiában, de a változó éghajlati körülményeket figyelembe véve egyre komolyabb odafigyelést igényel a gumós termesztése. „Nem hanyagolható el az öntözéses gazdálkodás, és nem csupán a burgonya termesztésével kapcsolatban” - hangsúlyozta az agrártárca vezetője. Az idei burgonyatermés az ország egyes régióiban látványos kilengéseket mutat. Az ország legmelegebb járásaiban a termés a korai fajták esetében jónak bizonyult. A később ültetett fajtáknál azonban ez már nem mondható el. A nagy hőségek és a kártevők is gyengítették a terméshozamokat. Az intenzív öntözőgazdálkodás sem nagyon használ a burgonya növekedésének, ha a nappali hőmérséklet túllépi a 26 fokot, az éjszakai pedig 14 fok fölé emelkedik. Az ilyen éghajlati körülményeknél romlik a gumók minősége. Az ország hűvösebb régióiban a hőmérséklet alakulása szempontjából a vegetációs időszak során kedvezőbbek voltak a burgonyanövekedés feltételei. A vegetációs időszak első felében szinte alig volt csapadék, és ez jelentős mértékben megmutatkozott a terméshozamok alakulásán. Június második felétől azonban az ország több régiójában is volt kiadósabb eső, és ez jelentős mértékben hozzájárult a gazdagabb hozamokhoz. A gumók gyorsabb ütemű növekedése mellett a minőségi mutatók is kedvezőbben alakultak. „Ahol intenzív öntözőgazdálkodást folytattak a termelők, az idei burgonyatermés az elmúlt évihez hasonlóan alakulhat. Ahol viszont nem öntözték a termőterüle(TASR-felvétel) teket, ott gyengébb lesz a termés, mint egy évvel korábban. S nem csupán a mennyiségi, de a minőségi mutatók szempontjából is” - mondta Peter Rusnák, a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSÚP) vezérigazgatója. A legutóbbi 20 év során 2010-ben volt a leggyengébb a burgonyatermés (11,45 tonna hektáronkénti átlagban), míg a leggazdagabb tavaly, 23,33 tonnás átlaggal. „Az idei burgonyatermés több országban is gyengébb lesz a tavalyihoz képest. Ezt jelezték például a németek is, akik a legjelentősebb játékosok közé tartoznak az európai burgonyapiacon. A termésbecslésekből eredően elképzelhető, hogy valamelyest nőni fog a burgonya ára” - mondta lapunknak Szalay Mihály magyarbéli gazda, aki már több mint két évtizede foglalkozik a gumós termesztésével is. (sb)
