Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-03 / 227. szám
www.ujszo.com I 2018. október 3. KULTÚRA I 5 Mindenkinek a maga pokla A Napszálltában Nemes Jeles László valamit el akart mondani az emberi természet duális jellegéről LAKATOS KRISZTINA Érthető, hogy a Saul fia dicsőséges, Oscarig vezető útja után maximális várakozás előzte meg Nemes Jeles Lászlá második nagyjátékfilmjét. Most már azt is értjük, a velencei debüt ás a múlt heti magyar mozipremier áta miárt övezi visszafogott értetlenség a Napszálltát. Azt azért bocsássuk előre: a Napszállta egyáltalán nem érdektelen alkotás. Szó sincs két és fél órás embert próbáló szenvedésről, ez a film igenis képes magába szippantani a nézőt. Elvitathatatlan, hogy a díszletekért és a látványért felelős Rajk László lenyűgöző, színes-szagos századelős Budapestet teremt a történet mögé; a forgatókönyvíró csapat szőtte szálak újabb és újabb örvényekig vezetnek, egyre fokozva a feszültséget; Erdély Mátyás kamerája pedig testközelbe hozza a rögzített képek mögött sejtett nyugtalanító, esetenként egyenesen elborzasztó tartalmakat. Amitől Nemes Jeles új filmje erősen megosztóvá válik, azt itt és most - az egyszerűség kedvéért -nevezzük műfaji dilemmának. A Napszállta ugyanis, amely első pillantásra egy történelmi környezetbe helyezett nyomozástörténetként tételezi magát, második ránézésre, illetve a játékidőben előrehaladva már egészen más képet mutat. 1913 nyarán Leiter írisz (a már itt és mindvégig egzaltált tekintetű Jakab Juli) megérkezik Budapestre. A Leiter kalapszalonba tart, amely valamikor a szüleié volt, de hosszú ideje Brill Oszkár a tulajdonosa (őt a románok sztáija, a most is meggyőző Vlad Ivanov játssza). A férfi udvariasan, de elutasítja a munkára jelentkező lányt, aki viszont nem hajlandó visszautazni Triesztbe. Ehelyett újabb és újabb rejtélyek nyomába ered: ami először a kisgyermekként elvesztett otthon keresésének tűnik, az hamarosan egy sosem ismert testvér - az öt éve vélhetően brutális gyilkosságot elkövető Leiter Kálmán - utáni kutatásba fordul át, majd egy (talán) anarchista szerveződés újabb akciójának a (talán) megállítása lesz a célja, utóbb pedig a szalonban dolgozó lányok sorsát próbálja felderíteni. A „vélhetőleg”, a „talán” itt kulcsfontosságú. A kamera mindvégig Leiter íriszt követi: hol az ő mozgáA kalapszalon tulajdonosának szerepében a román Vlad Ivanov Jakab Juli, a film főszereplője sát látjuk, háttérben az elmosódott környezettel, amelyből egy-egy rövid kép, egy-egy mondatfoszlány jut el hozzánk, hol a lány nézőpontjából fókuszálunk rá arcokra, helyszínekre, eseményekre. A bizonytalanság (az elbizonytalanítás) mindkét esetben adott: eldönthetetlen, minek van jelentősége a történet szempontjából, és mi az, ami ráfogás, félreértelmezés. Illetve: valóságnak tekinthetjüke és milyen rendszer mentén azt, amit a rögzített mozgókép mögé képzelünk, amit a tükör mögötti tartományból megérteni vélünk? Mindeközben lassan elérkezünk arra a pontra (ki-ki a maga idejében), amikor úgy érezzük, el kell engednünk a kauzális logikát. Meg kell engednünk, hogy (talán) mégsem egy történelmi keretek közé helyezett, lineárisan lekövethető (nyomozás) történetet nézünk, még csak nem is a főszereplő rémálmai mozgatta víziót, hanem elsősorban egy expresszív, metaforikus rendezői-művészi konstrukciót. Leiter írisz a film vége felé arra kéri az orvost, segítsen tisztán látnia. A jó doktor - Kálmánról szólva - azt válaszolja, a saját poklát vetítette ki a világra. Nemes Jeles László valamit el akart mondani az (Képarchívum) FILMKOCKA Napszállta ■ Színes magyar-francia film, 2018, 144 perc ■ Rendező: Nemes Jeles László ■ Forgatókönyvíró: Nemes Jeles László, Clara Royer, Matthieu Taponier ■ Operatőr: Erdély Mátyás ■ Vágó: Matthieu Taponier ■ Zene: Melis László ■ Szereplők: Jakab Juli, Vlad Ivanov, Molnár Levente, Dobos Evelin, Zsótér Sándor, Nagy Zsolt, Czukor Balázs, Bárdos Judit, Dino Benjamin r* A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. emberi természet duális jellegéről, a kifinomult, rendezett, civilizált felszín alatt forrongó, rombolásra és pusztításra kész mélyrétegekről. Hogy mennyit élünk meg a Nemes Jeles-i pokolból, nyilván nézőfüggő - mert közhely, de igaz, hogy (a nézőtérre is) a saját puttonyunkkal érkezünk. Mátyás király Komáromban A 2018/2019-es évad első premierjével a gyerekközönséget célozza meg a Jókai Színház: Szabó Attila Mátyás király krónikái című mesejátékát maga a szerző vitte színre Komáromban. Komárom. Nem a klasszikus népmeséi Mátyással találkozunk Szabó Attila komáromi rendezésében. „Évezredes elvárás a valóság javított másának bemutatása. A mesék, legendák próbálnak felelni erre az elvárásra, megteremtetik és éltetik hőseiket. Ilyen hőse a magyar legendavilágnak az igazságos Mátyás király. Rajta keresztül maradhatott életben a hit, hogy egy uralkodó lehet erkölcsösjó kedélyű, és bárki, még a szegény néptömegek számára is elérhető - emelte ki a mesejáték kapcsán az elsősorban magyar alternatív és gyerekszínházakban dolgozó író-rendező. - Előadásunk a Mátyás-mítosz nyomába ered. Azt a kamasz fiút mutatjuk be, aki szembenéz saját lehetőségeivel. Tanácsok hálójában és a szerelem örvényében hánykódva keresi saját magát, egy uralkodóhoz méltó, igazságot tisztelő felnőttkort. De vigyázat, mindez fikció! Előadásunkban ne keressék se Helyey László hangját, se a klasszikussá oldódott mesefilmek nyelvét. Egy friss, ropogós olvasatot nyújtunk át korunk egyik legégetőbb kérdéséről: a celebségről. ” A Mátyás-emlékévhez kapcsolódó, 10 év feletti nézőknek ajánlott előadásban az ifjú királyt (ki sokra viszi még) Szabó Viktor alakítja, a további szerepekben Culka Ottó, Drága Diána, Bemáth Tamás, Holocsy Krisztina, Majorfalvi Bálint, Olasz István és Nagy László látható. (as) Szabó Viktor és Majorfalvi Bálint az egyik jelenetben (Fotó: Kiss Gibbó Gábor) A függetlenekről a kerekasztal körül Dunaszardahely. Ma 13 órától az alternatív színházak lehetőségeiről rendeznek kerekasztalbeszélgetést az NFG Klubban az Alternatíva 2018 színházi találkozó keretében. Mit jelent az alternatív, független, szabad színházi műhelyek fogalma a szlovákiai magyar színházi közösségben? Milyen utakat, szakmai irányvonalat képviselnek, s milyen továbblépési lehetőségük van? Ezeket a témákat érinti a szakmai beszélgetés. Előtte, 11 órától Soóky László Egy disznótor pontos leírása című monodrámája tekinthető meg a vmk-ban Lajos András előadásában. 17 órától Havasi Péter Márai-estje látható az NFG Klubban. 19 órától a Csavar Színház - Gál Tamás és Kiss Szilvia - mutatja be Bergman Jelenetek egy házasságból című müvét a vmk színpadán. (as)
