Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-18 / 240. szám
8 I RÖVIDEN Megölték az ahvazi merénylet vezetőjót Teherán. Az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy megölték az ahvazi katonai parádé ellen szeptemberben elkövetett merénylet fő szervezőjét, az Iszlám Állam terrorszervezet tagját. Közleményük szerint a gárdisták az iraki Dijála tartományban végeztek Ábu Zahával és négy társával. Azt a televízió közölte, hogy az Iszlám Állam harcosai voltak. A szeptember 22-én végrehajtott merényletben a díszszemle résztvevői és nézői közül 25-en meghaltak, ötvenen megsebesültek. (MTI) Súlyos konfliktus az ortodox válság Vatikánváros. A Vatikán súlyos konfliktusnak minősítette a konstantinápolyi és a moszkvai patriarchátus között az ukrán ortodox egyház miatt bekövetkezett szakadást. A szakadás közvetlen hatással lesz a katolikus egyházzal folytatott ökumenikus párbeszédre - figyelmeztetett Kurt Koch bíboros, a Vatikán ökumenikus párbeszédben illetékes megbízottja. „Abból indulunk ki, hogy az orosz ortodox patriarchátus mindaddig nem vesz részt a közös megbeszéléseken, amíg nem rendeződik a viszály” - mondta a szentszéki bíboros. Ukrajnában jelenleg két nagyobb, a moszkvai és a kijevi patriarchátusjoghatósága alá tartozó és egy kisebb, független ortodox egyház működik. A Filaret pátriárka vezette kijevi patriarchátus 1992-ben szakadt ki a moszkvai patriarchátushoz tartozó ukrán egyházból. (MTI) Visszavágtak a cseh kommandósok Prága. A cseh hadsereg speciális kommandója Afganisztánban megtalálta és megölte egy helyi terrorista csoportnak az egyik tagját, aki részt vett a szövetséges NATO-katonák elleni, augusztus elején elkövetett robbantásos merénylet megszervezésében. Egy másik terroristát pedig a cseheknek sikerült őrizetbe venniük -jelentette a Lidové noviny cseh konzervatív napilap. Az Afganisztán keleti részén, a Bagram támaszpont közelében augusztus 5-én elkövetett öngyilkos robbantásos merényletben őrjáratban lévő három cseh katona vesztette életét. (MTI) Lemondott a görög külügyminiszter Athón. Váratlanul lemondott Níkosz-Kociász görög külügyminiszter, aki élénk szóváltásba keveredett Pánosz Kamménosz görög védelmi miniszterrel a kormányülésen a Görögország és szomszédja, Macedónia közötti névvita rendezéséről kötött egyezménnyel kapcsolatosan. Egyes médiumok szerint Kamménosz a külügyi tárca számára elkülönített pénzalapok hűtlen kezelésével is megvádolta Kociászt. (MTI) KÜLFÖLD 2018. október 18.1 www.ujszo.com A vártnál messzebb repültek a palesztin rakéták A palesztinok által eltalált épületben lakó család időben eljutott az óvóhelyre, ezért sérülés nem történt, de a házuk felső szintjét lerombolta a rakéta (TASR/AP) A Gázai övezetből elindított rakéta csapódott be tegnap Izrael területén, a palesztin övezettől 40 kilométerre keletre lévő Beér-Sevéban - jelentette a Jediót Ahronót című lap online változata. Jeruzsálem. Válaszul az izraeli hadsereg légiereje 20 célpontot támadott a palesztin övezetben. A légicsapásban az övezet déli részén, Rafahnál hárman megsebesültek egy katonai támaszponton. A palesztinok egy halálos áldozatról is beszámoltak az izraeli légicsapások után. Az izraeli légicsapások egyik célpontja a Hamász már megtalált, de eddig fel nem számolt támadóalagútja volt az övezet déli részénél. A palesztin rakéta egy lakóház udvarán csapódott be anyagi károkat okozva, de emberéletet nem követelt. A mentőszolgálatnak öt sérültet kellett ellátnia a támadás miatt, köztük egy sokkos állapotba került anyát és három gyerekét. Az izraeli hadsereg szerint két rakétát lőttek ki hajnalban a palesztin övezetből, de az egyik a tengerbe csapódott. Beér-Sevában megszólaltak a szirénák, de miután Izrael soha nem számított arra, hogy ezt az országrészt is érheti rakétatámadás, nem telepített a város köré a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer elhárító rakétáiból, ezért itt nem léphetett működésbe a másutt működő elhárítás. A tegnap hajnali rakétatámadás jelentősen növeli a feszültséget az izraeli—palesztin viszonyban, Jeruzsálemben rendkívüli kormányülést tartottak. Avigdor Liberman védelmi miniszter egy nagyobb katonai akcióval fenyegette meg kedden az övezetet uraló radikális iszlamista Hamászt, ha tovább folytatja az erőszakcselekményeket Izrael ellen. A Gázától izraeli mércével távoli Beér-Seva felé a 2015-ös Erős Szikla hadművelet óta csak kétszer lőttek rakétát az övezetből, noha a hadművelet során számos rakétatámadás érte a Negev-sivatagban lévő várost. (MTI) Újra terítéken a brexit Európai Unió csúcsértekezlete: gordiuszi csomó és Nagy Sándor MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Háromnapos uniós csúcsórtskszlet kezdődött este Brüsszelben. A nyitónap a brexitről, azaz az Egyesült Királyság kilópósáről szólt. Az eredeti tervek szerint most kellene megkötni a megállapodást a brit kiválás feltételeiről, ez azonban a korábbi biztató hírek ellenére valószínűleg még nem fog sikerülni. A bennmaradó tagországok vezetőinek munkavacsorájára meghívták Theresa May brit kormányfőt, akivel megvitatták a fennmaradó problémás kérdéseket, ezután huszonhetes körben folytatódott az ülés Michel Barnier uniós főtárgyaló részvételével. Konkrét javaslatokat vár az Európai Tanács elnöke a brit kormányfőtől a brexitről szóló tárgyalások során kialakult patthelyzet feloldására. Donald Tusk rámutatott: kreatív javaslatokra, új gondolkodási módszerre lenne szükség az áttöréshez az uniós csúcstalálkozón. A fő vitás pontot továbbra is az ír-északír határellenőrzés kérdése jelenti. „Az ír megoldás a gordiuszi csomó új változata, azonban nem látok sehol új Nagy Sándort” - mondta a tanács elnöke. Bamier uniós főtárgyaló javaslatot tett az Egyesült Királyság EU- tagságának megszűnését követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszak további egyéves meghosszabbítására a tárgyalásokon kialakult patthelyzet feloldása érdekében. A diplomata az átmeneti időszak kiterjesztésének lehetőségéről beszélt, ami szerinte talán lehetővé tenné a tárgyalások legfőbb vitás pontjának számító ír-északír határellenőrzés ügyének rendezését. „Az egyik lehetőség az átmeneti időszak egyéves meghosszabbítása, hogy több idő legyen megkötni a kereskedelmi egyezményt” - jelentette ki a főtárgyaló a tagállamok általános európai ügyekkel foglalkozó miniszterei előtt. Ez önmagában nem oldaná meg az ír-északír határ kérdését, ami pedig elengedhetetlen a kiválási megállapodás eléréséhez, de a hosszabbítás nyomán több idő lenne a két fél közötti kereskedelmi szerződés tető alá hozására az átmeneti időszakban. A 2019. március 29-i kilépéstől 2020. december 31-ig tartó, határozott idejű átmeneti időszakról az év elején született megállapodás. Az Egyesült Királyság e 21 hónapban részese maradna a vámuniónak és az egységes piacnak, be kellene tartania a közösségi jogot, ideértve az újonnan elfogadott szabályokat is, eleget kellene tennie a költségvetési kötelezettségeknek, és alá kellene vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának, de már nem vehetne részt az uniós döntéshozatalban. Az egyelőre feloldhatatlannak tűnő probléma az, hogy a brit kormány eltökélte, az egységes piacból és a vámunióból is kilép, ami nem kivitelezhető a szigorú határellenőrzés visszaállítása nélkül Észak-írország és az ír Köztársaság között. Ez lesz ugyanis az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi határa. A határellenőrzés viszont a több évtizedes fegyveres konfliktusnak véget vető, ún. Nagypénteki Megállapodást és ezzel az írsziget békéjét is veszélyeztetné. Terrortámadás a Krím félszigeten Moszkva. Terrortámadásnak minősítette a Krím félszigeti Keres műszaki főiskolájában tegnap történt robbanást a kiemelt ügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK). Szvetlána Petrenko, az SZK szóvivője közölte, egy fémsrapnellel megtöltött, házi készítésű robbanószerkezet lépett működésbe a tanintézmény ebédlőjében. A támadást az iskola egyik 18 éves, negyedéves diákja követte el, több embert agyonlőtt, majd magával is végzett a tanintézményben. Petrenko szerint a halálos áldozatok száma 17, a merénylő a tizennyolcadik. Mindannyian lőtt sebekbe haltak bele. A tettes, Vlagyiszlav Roszljakov néhány nappal a támadás előtt szerzett be egy karabélyt és ahhoz nagy mennyiségű lőszert. Az iskolába fegyverrel a kezében érkezett. A Krímben fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be, a helyszínre kivonultak a Szövetségi Biztonsági Szolgálat szakemberei is, továbbá 200, páncélozott jármüvekkel felszerelt katonát is kivezényeltek. A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától. (MTI) Ígéretéhez híven bejelentette lemondását Nikol Pasinján örmény kormányfő (középütt), hogy felgyorsítsa az általa szorgalmazott előrehozott választásokhoz vezető folyamatot. A kormányfő, aki az országot megbénító tüntetéssorozat nyomán májusban foglalta el a miniszterelnöki széket, azt mondta: az előrehozott választásokat december 9-10-én meg kell tartani, viszont ez csak akkor történhet meg, ha október 16-ig lemond. Pasinján volt elődje. Szerzs Szargszján távozását kiváltó tüntetések szervezője. Az április 17-én miniszterelnökké választott Szargszján - aki azt megelőzően tíz évig a kaukázusi ország államfője volt - április 23-án mondott le a tiltakozások hatására. (TASR/AP) Gyanús a szaúdi herceg Washington/Rijád. Biztosította a szaúd-arábiai vezetés Mike Pompeo amerikai külügyminisztert annak rijádi látogatása során, hogy az ország isztambuli konzulátusán eltűnt Dzsamál Hasogdzsi ügyében „teljes körű és átfogó” vizsgálatot végez, amely alól senki nem lesz kivétel. „A szaúdi vezetőkkel folytatott megbeszéléseken hangsúlyoztam, milyen fontos a teljes körű nyomozás Hasogdzsi ügyében, ők pedig megígérték, hogy ezt fogják tenni” - mondta Pompeo Rijádból Ankarába tartva. A rendszerkritikusnak tartott újságíró október 2-án tűnt el, miután bement a konzulátusra, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat intézze. Török források szerint minden bizonnyal meggyilkolták, szaúdi részről ezt egyelőre nem ismerték be. A Middle East Eye című internetes híroldal török rendőrségi forrásokra hivatkozva azt állítja, Hasogdzsi meggyilkolása körülbelül hét percet vett igénybe. A forrás, amely a konzulátuson a gyilkosság időpontjában készült hangfelvételre hivatkozik, azt közölte, Hasogdzsi még életben volt, mikor az e célra hozott csontfürésszel elkezdték feldarabolni. Noha a gyanúsítottak közül több a szaúdi trónörököshöz köthető, Donald Trump amerikai elnök azt írta, a 33 éves Mohamed bin Szalmán egyáltalán nem tudott a konzulátuson zajló dolgokról. A török hatóságok által Hasogdzsi újságíró eltűnése ügyében gyanúsított 15 szaúdi közül négyen Mohamed bin Szalmán koronaherceg közvetlen környezetéhez tartoznak - írta a The New York Times, hozzátéve: az egyik gyanúsított, Maher Abdulaziz Mutreb gyakran volt látható a koronaherceg kíséretében. Az ötödik gyanúsított egy igazságügyi orvos szakértő, aki a szaúdi belügyminisztériumban olyan magas pozíciót tölt be, hogy csak a szaúdi vezetés felső szintjéről kaphatott utasítást. (MTI)
