Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-17 / 239. szám
WWWujszo.com I 2018. október 17. KOZELET 3 Jóváhagyták az ellen-Sargentinit Orbán Viktor nem volt jelen a szavazáson (TASR-feivétei) KÓSAANDRÁS Buda pest. A Fidesz frakcióvezetője egy retorikai gyomrost is bevitt az Európai Parlamentnek a magyar kormányhatározat elfogadása kapcsán. A magyar Országgyűlés 129 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett elfogadta a csak „ellen-Sargentininek” nevezett, hivatalosan „A Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról” szóló határozati javaslatot. A Fidesz és a KDNP természetesen igennel szavazott, érdekesség, hogy a Jobbik frakcióját korábban elhagyó képviselők, Dúró Dóra, Apáti István, Volner János, Fülöp Erik is támogatták a határozatot, miközben maga a Jobbik 16 maradék tagja tartózkodott. A nem szavazatok az LMP, a DK és az MSZP jelen lévő képviselői között oszlottak meg. Az eredmény természetesen semmilyen meglepetést nem okozott, a furcsa az volt, hogy Orbán Viktor nem volt ott a szavazáson (Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes és a kormány tagjai bent ültek a teremben), pedig elvileg nem volt más hivatalos programja. A határozat szerint „Magyarország maga védi határait, fenntartjuk a kerítést, és nem engedjük, hogy elvegyék a védelem jogát tőlünk”. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tartott egy sajtótájékoztatót a szavazás után, ezen Kocsis úgy fogalmazott, hogy a Sargentini-jelentés „a nemzeti szuverenitás elleni súlyos támadás”, de szerencsére az Országgyűlés 75 százaléka támogatta” az ellenhatározatot, sőt, „európai számítás szerint” ez az arány valójában 83 százalék volt. Kocsis ezzel arra célzott, hogy a strasbourgi EP-szavazáson a Sargentinijelentés megszavazásakor nem vették figyelembe a tartózkodó szavazatokat, így lett meg a kétharmados támogatási arány, a magyar kormány ezt azóta is vitatja és az Európai Bírósághoz fordult. Az „ellen-Sargentinihez” az elmúlt hetekben zajos kormányzati „tájékoztatási kampány” társult, miközben egyes kormányközeli médiumok a mai határozati szavazás előtt is arról írtak, „most kiderül, kik Soros György szövetségesei a magyar parlamentben”. A támogatások elosztását még titkolják a városok (TASR-felvétel) IBOS EMESE Ismét elkészült az önkormányzatok átláthatósági listája. Nóhány magyar önkormányzat már jó ideje a lista vógón kullog, viszont vannak olyanok is, melyek óvről évre jobb eredmónyt órnek el. Pozsony. Rozsnyó önkormányzata már negyedik alkalommal védte meg harmadik helyét a Transparency International Slovensko (TIS) átláthatósági listáján. Erika Mihaliková, a városi hivatal vezetője szerint ezt az eredményt annak köszönheti a város, hogy a polgármester nyilvánosságra hozta a vagyonbevallását és bevezették a részletes költségvetést. Vágsellye és Dunaszerdahely mellett jól szerepelt Fülek városa is. A szlovákiai városok átláthatóságának rangsora 1. Varannó 87% 1. 2. Pozsony - Újváros 86% 4. 3. Rozsnyó 79% 3. 6. Vágsellye 75% 21. 16. Fülek 69% 24. 23. Érsekújvár 64% 34. 25. Léva 63% 23. 29. Dunaszerdahely 62% 65. 41. Szepsi 59% 38. 53. Galánta 55% 25. 66. Losonc 53% 48. 67. Komárom 53% 82. 72. Tőketerebes 52% 89. 82. Gúta 49% 88. 84. Nagymegyer 47% 100. 90. Párkány 45% 90. 95. Rimaszombat 39% 91. 96. Somorja 39% 92. 98. Nagykapos 36% 94. 100. Homonna 32% 84. • Forrás: Transparency International Slovensko Vannak, akik fejlődnek A nógrádi önkormányzatnak ez már a harmadik előrelépése a listán. 2014-ben még a 80. helyen szerepelt, ezt követően az 54., majd a 24. helyre lépett előre. A jelenlegi 16. helyezés számos intézkedés eredménye. Klaudia Kovácsová, a város szóvivője lapunknak elmondta, hogy a mostani ugrás valószínűleg három etikai kódex bevezetésének is köszönhető. Etikai kódexet fogadtak ugyanis el a város megválasztott képviselőinek, a hivatal, a városi vállalat és szervezetek alkalmazottainak, továbbá a városi lapok munkatársainak. Mindezek mellett átláthatóbbá és elérhetőbbé tették a városi képviselőkkel és a versenypályázatokkal kapcsolatos információkat. Továbbá bevezettek egy mechanizmust a tisztességtelen ügyek bejelentésére. Komolyan vette a felmérést Nagymegyer önkormányzata is. Két évvel ezelőtt a 100. helyen állt, idén már 84. helyre jött fel. Az aktuális listát a smeres vezetésű Hommona zárja. Michal Pisko, a TIS elemzője elmondta, hogy bár néhány területen jól teljesít az önkormányzat, viszont utolsó lett, mert egyetlen az információs törvény alapján benyújtott adatigénylésre - többszöri sürgetés után - sem reagált. Az idei, immár ötödik felmérés során az önkormányzatok átlag 6 százalékponttal javítottak korábbi eredményükön. „Az önkormányzatok egyre nyitottabbak, további jó hir, hogy a TIS a felmérések történetében először, s rögtön két önkormányzatot is, az eddigi legmagasabb A+ eredménnyel értékelhetett” - összegezte Michal Pisko. Egyre átláthatóbbak A Transparency International Slovensko az átláthatósági lista összeállításakor 11 különböző területet figyelt, 105 indikátort vizsgált és 5 különböző forrásból merített. A legtöbb információhoz az önkormányzatok honlapjáról, kérdőív segítségével, a közbeszerzési hivatal és az elektronikus piac honlapjáról, továbbá az információs törvény alapján benyújtott adat-Gabriel Sípoá és Michal PiSko igényléssel jutottak hozzá. Vizsgálták, hogy az egyes önkormányzatok mennyire nyitottak, milyen információkat osztanak meg a lakossággal, hogyan viselkednek, ha például a polgár részt akar venni az önkormányzati üléseken. Figyelték, hogy a polgármester nyilvánosságra hozza-e a vagyonbevallását, hányszor vétózta meg a képviselők határozatait, hányszor és milyen módon kellett az önkormányzatnak reagálnia ügyészi vétóra. Tesztelték azt is, hogy a hétköznapi emberek adatigénylésére hogyan reagál az önkormányzat. Figyelembe vették a közbeszerzési eljárások lefolytatásának módját, sikerességét és végezetül az önkormányzatok által kiadott lapok színvonala is beleszólt a lista összeállításába. Michal Pisko szerint a 11 vizsgált területből 9-ben előrelépést tapasztaltak, nőtt az átláthatóság. „Legnagyobb mértékben az információkhoz való hozzáférés, ezen belül is a költségvetés és a területfejlesztési tervek lettek elérhetőbbek. Ugyanakkor a támogatások megítélése és a városi vállalatokkal kapcsolatos információk nyilvánossá tételében visszalépés történt” -magyarázta a TIS elemzője. Korrupció előfordulhat Még mindig számos önkormányzat titkolja például, hogy milyen jutalmat kapnak az önkormányzati képviselők, illetve azt is, hogy a polgármester milyen összegű támogatásokat ítél meg. A szervezet szerint még mindig ritkaságszámba megy, ha az önkormányzat versenypályázat során választ munkatársat egy-egy megüresedett állásra. Az pedig még ritkább, hogy a versenypályázat menetéről nyilvánosságra hozzák a jegyzőkönyvet. Bár néhány önkormányzat már bevezette az etikai kódexet, a többség számára ismeretlen jelenségről beszélünk. Hasonló a helyzet a participatív költségvetéssel, melynek lényege, hogy az önkormányzat bevonja a nyilvánosságot a költségvetés folyamatába. Gabriel Sípos, a TIS igazgatója szerint a jelenlegi rangsorra úgy is lehet tekinteni, mint az önkormányzati vezetők bizonyítványára. Leszögezte, hogy a nagymértékű átláthatóság nem garantálja a korrupciómentességet. „Ugyanakkor minél átláthatóbb egy önkormányzat, annál kisebb az esély a korrupcióra” — állítja a TIS igazgatója. Danko komolyan védelmébe vette Orbán Viktort Pozsony. Már a parlament jelenlegi ülésén előterjeszti Andrej Danko (SNS) házelnök azt a határozati javaslatot, melyben Szlovákia elítélné az Európai Parlament által elfogadott 7-es cikkely aktiválását Magyarországgal szemben - közölte lapunkkal Tomás Kostelník, a házelnök szóvivője. Danko követendőnek tartja a cseh törvényhozás lépését, amely határozatban minősítette szerencsétlennek a Sargentinijelentést. Elmondta, szándékában áll a szlovák törvényhozáson keresztülvinni egy határozatot, amely a Magyarországgal való párbeszéd szükségessége mellett száll síkra. Az Európai Tanács szavazását a szankciós mechanizmus megindításáról a legutolsó szóba jövő lehetőségnek tekintené a határozat. Bugár Béla, a Híd elnöke Danko kezdeményezése kapcsán leszögezte, az EU írott és íratlan szabályai nem megkérdőjelezhetők, s minden tagországnak ki kell állnia az európai demokrácia alapvető értékeinek a védelme mellett. „Az uniót nagyon könnyű meggyöngíteni, és ha ez megtörténik, azt nagyon nehéz jóvátenni. De meg kell várni és látni kell, pontosan mit terjeszt a plénum elé Danko. Arra tudunk majd érdemben reagálni” - mondta lapunknak Bugár. Mint ismeretes, az Európai Parlament által elfogadott, a demokrácia és jogállamiság helyzetét taglaló Sargentinijelentés szerint Magyarországon súlyosan sérülnek az unió alapértékei. A dokumentum tizenkét területen tár fel visszásságokat, illetve fogalmaz meg aggályokat. Ezek között van egyebek mellett az alkotmányosság követelményeinek a sérülése és a választások során az egyenlő feltételek mellett való indulás akadályozása, az igazságszolgáltatás függetlenségének és a bírák jogainak a korlátozása, a korrupció elképesztően magas mértéke és az összeférhetetlen viszonyok problémája, a véleménynyilvánítás szabadságának, illetve a sajtószabadságnak, továbbá az „Az uniót nagyon könnyű meggyöngíteni, és ha ez megtörténik, azt már nagyon nehéz jóvátenni". Bugár Béla, a Híd elnöke akadémiai szabadságnak a korlátozása. Az állásfoglalás úgy fogalmaz, hogy a felsorolt tények és tendenciák együttesen rendszerszintű fenyegetést jelentenek az uniós alapszerződésben foglalt értékekre nézve. Lengyelországgal szemben az Európai Bizottság tavaly december végén kezdeményezte az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást, többek között a bírósági reform, illetve az alkotmánybíróság függetlenségét korlátozó törvénymódosítások miatt. (mzs)
