Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-17 / 239. szám
4 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. október 17.1 www.ujszo.com Elárasztja Európát az egyre olcsóbb cukor Pozsony. Az Európai Unióban egy évvel ezelőtt, 2017. október 1 - tői számolták fel a cukortermelési kvóták rendszerét, amelynek köszönhetően az uniós országok az elmúlt hónapokban már szabadon növelhették a cukortermelésüket. Az uniós agrárminiszterek hétfői luxembourgi találkozójukon azt is felmérték, milyen hatással volt a cukorpiacra a kvótarendszer felszámolása. „A nagyobb cukortermelő országok már jó előre felkészültek a kvóták megszüntetésére, és egyes esetekben 30 százalékkal növelték a termőterületeiket. Míg a kvótán felüli cukortermelést korábban az Európai Unión kívül értékesítették, az elmúlt egy évben ezt is rázúdították az uniós tagországokra, aminek következtében jelentős többlet alakult ki. Az elmúlt évhez képest idén az EU-ban nagyjából 3,7 millió tonnával több cukrot állítottak elő” - nyilatkozta Gabriela Mateéná földművelésügyi miniszter, aki szerint mindez az árakon is meglátszik. Míg a kvótarendszer felszámolása előtt egy tonna cukor nagyjából 490-500 euróba került, idén nyáron 346 euróra esett vissza az ára. Az árak csökkenésével párhuzamosan Szlovákiában a fogyasztás is nő. Míg 2012- ben az egy főre jutó éves fogyasztás 29,5 kilogramm volt, tavaly ez már elérte a 33,5 kilogrammot. Szlovákiának egyáltalán nem lenne szüksége a cukorbehozatalra. „Ha a két hazai cukorgyár teljes kapacitását kihasználnánk, Szlovákia 100 százalékban önellátó lehet a cukortermelésben” - tette hozzá Matecná. (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Továbbra is vonzó az offshore Pozsony. Az offshore cégekkel szemben hozott szlovákiai és nemzetközi szigorítások ellenére idén nőtt az adóparadicsomokba menekülő szlovákiai cégek száma. A Bisnode nemzetközi cégminősítő társaság legfrissebb elemzése szerint jelenleg 4826 ilyen társaságot regisztrálnak, 74-gyel többet, mint az idei év elején. Az adóparadicsomokban székelő szlovákiai társaságok alaptőkéje eléri a 10,5 milliárd eurót. „A legtöbb szlovákiai offshore cég, 1127 Hollandiában van bejegyezve, amit Ciprus követ, 1120, és az Egyesült Államok, 1023 ilyen társasággal. Az elmúlt időszakban mindhárom említett ország iránt nőtt a szlovákiai cégek érdeklődése” - nyilatkozta Petra Stépánová, a Bisnode elemzője. Szerinte így egyelőre nincs látványos hatása annak, hogy egyre több állam szigorít a cégekkel kapcsolatos jogszabályokon, megnehezítve a jövedelmek eltitkolását. A szlovák kormány által elfogadott offshore-törvény például szigorította az ilyen cégek részvételét az állami pályázatokon. (mi) aktuAus középárfolyamok Angol font 0,8759 KB Lengyel zloty 4,2890 Cseh korona 25,821 KB Magyar forint 322,06 Horvátkuna 7,4168 KB Román lej 4,6680 Japán jen 129,92 KB Svájci frank 1,1444 Kanadai dollár 1,5010 Qj USA-dollár 1,1587 niULUmlu 1,19-1,13 26,45-25,16 OTP Bank 1,21-1,11 26,93-24,66 337,38-308,95 Postabank 1,19-1,12 26,57-25,02 336,15-310,30 Szí. Takarékpénztár 1,20-1,12 26,46-25,04 337,78-308,69 Tatra banka 1,20-1,12 26,63-24,98 336,76-309,92 CSOB 1,19-1,13 26,46-25,14 Általános Hltslbank 1,19-1,12 26,59-25,04 337,76-308,68 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) A lakosság a szénbányák bezárását követeli A Greenpeace aktivistái már többször tiltakoztak a szerintük környezetszennyező nyitranováki szénerőmű ellen (TASR-feivétei) Pozsony. A kormány szembemegy a lakosság döntő többségének az akaratával, amikor az energiaszolgáltatók ügyfeleitől beszedett összegből évente több tízmillió eurót költ a hatalmas veszteségeket felhalmozó szénbányák dotálására - derül ki a Greenpeace környezetvédelmi szervezet felméréséből. „A lakosság többsége a veszteséges szlovákiai szánbányászat fokozatos felszámolását szorgalmazza” — nyilatkozta Ivana Kohutková, a Greenpeace Slovensko igazgatója. A környezetvédelmi szervezet, a Median SK közvélemény-kutató intézettel karöltve, szeptember második felében kérte ki a lakosság véleményét ez ügyben. Az eredmény: a megkérdezettek 60 százaléka a hazai szénbányászat felszámolását tartja a legjobb megoldásnak, 64 százalékuk pedig a szénerőműveket is bezáratná. Ennél is többen, a lakosság 70 százaléka fejezte ki az elégedetlenségét azzal, hogy a kormány a lakossággal fizetteti meg a veszteséges szénbányák lélegeztetőgépen tartását. A megkérdezettek háromnegyede szerint az ilyen bányáknak semmilyen dotációt nem szabadna nyújtani. Kohutková szerint meglepő, hogy a dotáció felszámolását a legtöbben nem is anyagi okok miatt szorgalmazzák, hanem a szénbányászat által okozott környezeti károk és az emberi szervezetre gyakorolt negatív hatásai miatt. ,A felmérés további meglepetése, hogy a lakosság körében rendkívül nagy a megújuló energiaforrások támogatottsága. A megkérdezettek csaknem háromnegyede látja ezekben ajövőt, míg a földgázra csak a lakosság 14, a szénre pedig az 5 százaléka esküszik” - tette hozzá Kohutková. Szerinte tízből kilencen gondolják azt, hogy a kormány nem tesz eleget a megújuló energiaforrások bevezetése érdekében. „Legfőbb ideje, hogy a politikusok végre komolyan vegyék a lakosság véleményét a szénbányászattal kapcsolatban. A többség előnyben részesíti a környezetbarát megoldásokat, az államilag dotált, környezetszennyező bányászattal szemben. Reméljük, hogy a politikusok ezt is figyelembe veszik a döntéseik meghozatalánál” - mondta a Greenpeace Slovensko igazgatója. Szerinte a most közzétett felmérésüket a kormánynak is megküldik, felszólítva őt, hogy valljon színt ez ügyben. (mi, TASR) Orbán begyűjti a nemzet aranyát A magyar kormányfő, Orbán Viktor javaslatára megtízszerezte aranytartalókát a Magyar Nemzeti Bank. Budapest. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap jelentette be, hogy tízszeresére növelte az ország aranytartalékát. Vagyis a tartalék 3,1-ről 31,5 tonnára emelkedett, ami a jelenlegi árfolyamon 1,24 milliárd dollárt (1,07 milliárd euró) jelent. Ezzel a magyarországi aranykészlet nagysága elérte a 70 évvel ezelőtti szintet. Aránya az ország nemzetközi tartalékain belül még így sem mondható magasnak, de már elérte a 4,4 százalékot, ami többé-kevésbé megfelel a Magyarországhoz hasonló államok arányainak. A magyar jegybank 1986 óta most először vásárolt újra aranyat. Az aranytartalék emelésére és fizikai formában történő hazaszállítására 2018 októberének első felében került sor. Az Index beszámolója szerint a bejelentésnél Matolcsy György, az MNB elnöke arról is beszélt, hogy egy éve Orbán Viktor javasolta, hogy az elvileg független jegybank gondolja át az aranystratégiát, ezután döntöttek a tartalék növelése mellett. Az aranytartalék nemzet- és gazdaságstratégiai szerepe napjainkban ismét felértékelődik - vallja Matolcsy. A korábbi, mintegy 40-50 tonnás aranytartalék a rendszerváltás idején (1989 és 1992 között), az akkori nemzetközi trendnek megfelelően csökkent 3,1 tonnára. Akkor a központi bankok a nemzetközi tartalékok minél nagyobb hányadát fektették be a piaci árfolyamok mozgásának kevésbé kitett, biztonságosabbnak, likvidebbnek tartott és magas várható hozamot ígérő külföldi állampapírokba. A 2008-as pénzügyi világválság nyomán azonban a jegybankok átértékelték az aranytartalékok szerepét. Ismét nem pusztán befektetési terméknek tekintik, hanem olyan stratégiai eszköznek, amely alkalmas az ország iránti bizalom erősítésére. Magyarországhoz hasonlóan az elmúlt években számos ország - például Hollandia, Németország, Ausztria - határozott az aranytartalék hazaszállításáról, mert külföldi kezelését egyre több jegybank ítélte kockázatosnak. (TASR, MTI) A tartalomból: az Új Szóban! • Karácsonykor is lehet friss virág a vázában • Sötét helyiségben nem virágzik a húsos viaszvirág • Októberi betakarítások és ültetések • Ősz az állattenyésztésben • Fákat, bokrokat telepítünk, rendet rakunk a kertben ______ 18-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! UJ SZÓ
