Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-16 / 238. szám

8 KÜLFÖLD 2018. október 16. | www.ujszo.com Partnert keres a bajor CSU A bajországi választásokon előretörtek a Zöldek, a szociáldemokraták viszont leszerepeltek A Zöldek öröme. A második hely sem lesz elég a kormánypozícióhoz. (TASR/AP) RÖVIDEN Parlamenti vita Macedónia nevéről Szkopje. Megkezdődött az al­kotmánymódosítás vitája a ma­cedón parlamentben, és amennyiben a javaslat kéthar­mados támogatottságot kap, a nyugat-balkáni országot a jövő­ben Eszak-Macedóniának fogják hívni. A kétharmad megszerzése érdekében a kormányfő am­nesztiát ígért a tavaly rendbontó ellenzéknek. Még nem lehet tudni, hogy a kormánykoalíció­nak megvan-e az alkotmánymó­dosításhoz szükséges támoga­tottsága, vagyis hogy a 120 kép­viselő közül legalább 80 igennel fog-e szavazni. A balközép kor­mányjavaslatának eddig 71 biz­tos támogatója van. (MTI) Trump: nem átverés a klímaváltozás Washington. Donald Trump amerikai elnök visszavonta ko­rábbi állítását, miszerint a klíma­­változás átverés, de jelezte: nem biztos abban, hogy ember által előidézett jelenségről van szó, és szerinte az éghajlat újra vissza fog változni. Egyik inteijújában Trump azt mondta, nem szeretné, hogy az Egyesült Államokat hát­rány élje amiatt, hogy a klíma­­változásra reagál. „Szerintem valami történik. Valami változik, és újra vissza fog majd változni” - fogalmazott az amerikai elnök. Hozzátette azt is: „Nem hiszem, hogy ez egy átverés. Szerintem van talán klímaváltozás.” (MTI) Talán távozik a Pentagon vezetője Washington. Donald Trump elnök nem zárta ki, hogy James Mattis védelmi miniszter távozik a kormányból. „Egyfajta de­mokrata párti” - fogalmazott az elnök a Pentagon irányítójáról. Az elnök hangsúlyozta, Mattis , jó ember”, ő személy szerint , jól kijön” vele, de távozhat. Az elnök és a tárcavezető viszonyá­nak megromlásáról hetek óta hí­rek keringtek, kiváltképp azután, hogy a múlt hónapban megjelent a The Washington Post lap fő­munkatársa, Bob Woodward könyve a Fehér Házról és Trump elnökségéről, melyben azt állí­totta: Mattis leszólta az elnököt, mondván, annyit ért a Koreai­félsziget problémáiból,„mint egy ötödikes”. (MTI) A két Korea közös úthálózatot épít Szöul. A két Korea tegnap meg­egyezett, november végén vagy december elején megkezdi a kö­zös vasút- és úthálózat-fejleszté­seket, amelyek célja, hogy összekössék a két ország közle­kedési hálózatát. Emellett a két Korea közölte, október végén tárgyalásokat folytatnak az észak-koreai Keszong összekötő irodájában annak érdekében, hogy közös koreai csapattal in­dulj anak a 2020-as nyári olimpi­án Tokióban, ill. együtt nyújt­hassák be pályázatukat a 2032-es nyári olimpiai játékok megren­­dezési jogának elnyerésére. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ München. A Keresztényszoci­ális Unió (CSU) elveszítette többségét a vasárnapi bajor tartományi törvényhozási választáson. A vasárnapi választáson a CSU közel 70 éve a leggyengébb eredményt érte el, de továbbra is messze a legnagyobb politikai erő Bajorországban, ás nem lehet nélküle kormányt alakítani. A kormánypártnál nagyobb mér­tékben gyengült a Német Szociálde­mokrata Párt (SPD), a német szoci­áldemokrácia bajorországi történe­tének legrosszabb eredményével zárta a választást. A második számú politikai erő a CSU után a Zöldek pártja lett, a mérsékelten baloldali irányultságú ökopárt minden eddi­ginél több szavazatot gyűjtött. Hat párt a Landtagban A müncheni tartományi törvény­­hozásban (Landtag) az eddigi négy helyett hat pártnak lesz frakciója, bejutott a CSU-tól jobbra álló Al­ternatíva Németországnak (AfD), és visszajutott a liberális Szabad De­mokrata Párt (FDP). Az előzetes hi­vatalos végeredmény szerint a CSU a szavazatok 37,2%-át szerezte meg. Ez jobb az utolsó felmérésekben jel­zett 33-35%-nál, de 10,4 százalék­­pontos visszaesés az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson szerzett 47,6%-hoz képest, és a leggyengébb eredmény az 1950-es 27,4 százalék Az Európai Unió fokozottan készül arra a lehetőségre, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozik a tömbből jövő tavasszal - kö­zölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője. Brüsszel/London. Továbbra is keményen dolgozunk az egyezmé­nyért, de jobban készülünk az előre nem látott eseményekre - mondta Szkínász, az Európai Bizottság szó­vivője. A hétvégén ugyanis újra megfeneklett a tárgyalás a felek kö­zött. A szóvivő megismételte Michel Bamier uniós főtárgyaló vasárnap esti megállapítását, amely szerint to­vábbra sem született megoldás a kulcskérdésekben. Szkínász meg­erősítette, hogy a szerdai európai uniós csúcstalálkozó előtt már nem lesz újabb tárgyalási forduló. A De­mokratikus Unionista Párt (DUP), a legnagyobb észak-írországi protes­táns erő, amelynek külső támogatá­sával a Theresa May vezette Kon­zervatív Párt kisebbségben kormá­nyoz, tegnap azt hangoztatta, hogy „valószínűleg elkerülhetetlen” Nagy-Britannia kilépési egyezmény nélküli távozása az EU-ból. Nincs megoldás az írekre Az uniós-brit tárgyalások egyik sarkalatos pontja az ír Köztársaság és Eszak-írország határának majdani ellenőrzése. Ennek mikéntjére máig nem sikerült megoldást találni. A brexit után ez a 499 kilométeres határ az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatárává óta. A Zöldek a szavazatok 17,5%-át gyűjtötték össze, ez több mint a dup­lája a 2013-ban elért 8,6%-nak. Fő­leg a nagyvárosokban szerepeltek jól, most először egyéni körzetek­ben is szereztek mandátumot, a fő­városban, Münchenben a 9 körzet közül 5-ben győztek, és a würzburgi egyéni körzetet is megnyerték. Bukó SPD, előretörő AfD A 3. helyen egy tartományi párt, a CSU-tól jobbra álló Szabad Válasz­tók (Freie Wähler) végeztek a sza­vazatok 11,6%-ával. A választás utáni első nyilatkozatok alapján a CSU leginkább velük alakítana kor­mányt, és a párt nyitott a kormány­zati felelősségvállalására. A két pártnak együttesen 112 képviselője lesz a205 tagú tartományi gyűlésben. A 4. az AfD 10,2%-kal. A menekült­ellenes húrokat pengető párt a 16 né­met tartomány közül már 15-ben rendelkezik helyi törvényhozási képviselettel. A szociáldemokrata SPD az 5. helyen végzett, a szavaza­tok 9,7%-ával, ez alig a fele a 2013- ban elért 20,6%-nak. A Landtagból 2013-ban kiesett liberális FDP éppen csak átlépte az 5%-os bejutási kü­szöböt, 5,1 százalékkal a hatodik he­lyen végzett. A részvételi arány 72,4% volt jelentősen emelkedett az öt évvel ezeíőtti 63,6%-hoz képest. A Keresztény szociális Unió (CSU) megkapta a felhatalmazást a bajor választóktól a kormányzás folytatá­sára - jelentette ki Horst Seehofer pártelnök. Kiemelte, a kudarc okait fel kell dolgozni, de a következő idő­szakban „egységesen és teljes erő-A brexit ellen tüntető britek. Kutyá­ba se veszik őket. (tasr/ap) válik, mivel London ki akar lépni az EU vámuniójából és az egységes pi­acból is. Ha viszont újra szigorúan ellenőrzött határ emelkedik Eszak­­írország és Írország közé, az felrúg­hatja a több évtizedes fegyveres konfliktusnak véget vető, 1998-as nagypénteki megállapodást. Diplo­máciai források szerint a tárgyalók a megállapodás már elfogadásra szánt tervezetét akarták előkészíteni, a megbeszéléseket azonban felfüg­gesztették az uniós tagországok ve­zetőinek holnap kezdődő, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójáig, amely­nek egyik központi témája lesz a brit kilépés feltételrendszere. Írország kitart azon álláspontja mellett, hogy Theresa May brit mi­vel” a választóktól kapott felhatal­mazás megvalósítására, a kormány­­alakításra kell összpontosítani. Túl jók a bajorok A szövetségi belügyminiszter arról is szólt, hogy okok egész sora hatá­rozta meg a választási eredményű, amelyek „részben Münchenben, részben Berlinben”, részben pedig a bajor társadalomnak a CSU által nem 'megfelelően észlelt átalakulásában keresendőek. A 69 éves politikus je­lezte, nem kíván lemondani pártelnö­ki tisztségéről. Valószínűsíthető, a bajor választások eredménye tovább gyengíti az amúgy sem túl acélos né­met szövetségi kormányt. Bajoror­szágot mélyen érintette a 2015-ös menekültválság, aminek kitörése után niszterelnök tartsa be, amit tavaly decemberben vállalt, és ne vezessen be szigorú ellenőrzést az ír-északír határon — jelentette ki Simon Cove­­ney ír külügyminiszter. Lassan kifutnak az időből A Nagy-Britannia uniós kilépését szabályozó megállapodás megköté­se létfontosságú Európa biztonsága szempontjából - vélekedett Jeremy Hunt brit külügyminiszter. „Az előt­tünk álló hét kritikus lesz az Egye­sült Királyság és európai partnereink szempontjából egyaránt. Nem lehet túlbecsülni a fontosságát annak, hogy olyan brexitmegállapodás szü­lessen, amely tiszteletben tartja az EU önállóságát és az Egyesült Ki­rályság szuverenitását” - mondta. Ha a holnapi uniós csúcson sem tudnak megegyezni a felek, akkor könnyen kifuthatnak az időből. A ki­lépési tárgyalásokra két évük volt, ami 2019. március 29-én lejár. Ez nem azt jelenti, hogy addig húzhatják az egyeztetéseket a kilépési feltéte­lekről, mert a végső alkut mindenki­nek jóvá kell hagyatnia otthon is. Kö­zösen, egyhangú tagállami döntéssel ugyan kitolhatnák a határidőt, de et­től London és Brüsszel is elzárkózni látszik. A március 29-i kilépés utánra már megegyeztek egy 2 éves átme­neti időszakban, amíg a britek félig­­meddig az EU-ban maradnának, a vámuniót se hagynák ott. Ezalatt tár­gyalnának le egy uniós-brit kereske­delmi egyezményt, de egy biztosíték is kellene, ha azok a tárgyalások be­dőlnének, akkor se legyen ellenőrzés az ír-északír határon. (MTI, index) közel 1 millió menekült és bevándor­ló érkezett Németországba. A válság kezelése súlyos feszültséget teremtett az Angela Merkel vezette kormányzó CDU és CSU között. Több elemző szerint azonban nem a menekültvál­ság okozta elsősorban a CSU népszerűségvesztését, hanem az or­szágon belüli népességmozgások, il­letve a „hagyományos bajor” életfor­ma visszaszorulása a modem, nagy­városi rétegek erősödésével szem­ben. A tartomány erős gazdasági fej­lődése révén egyedülálló vándor­mozgalom bontakozott ki, Németor­szág minden szegletéből tíz év alatt több mint egymillióan jöttek, és nem tudhatja közülük mindenki, hogy a CSU-nak milyen nagy része van Ba­jorország sikerében. (MTI, 444 hu, ú) Hasogdzsi: lépett a szaúdi király Washington/Rijád. Belső vizsgálat lefolytatására kérte fel Szalmán bin Ábdel-Azíz szaúd­­arábiai király az államügyészt az október 2-án eltűnt szaúd-arábiai ellenzéki újságíró, Dzsamál Ha­sogdzsi ügyében. A király a vizs­gálatot az isztambuli török-szaúdi közös nyomozócsoport által összegyűjtött információk alap­ján rendelte el. Ankara újra el­rendelte Szaúd-Arábia isztam­buli főkonzulátusának átkutatá­sát, amit már egy hete bejelentett, akkor azonban a két ország végül megegyezett az ügy közös ki­vizsgálásában. Hasogdzsinak az­után veszett nyoma, miután fel­kereste a szaúdi konzulátust. A férfi török menyasszonyával ment el a külképviselethez, mert szüksége volt szaúdi dokumen­tumokra, hogy házasságot köt­hessen. A nő a konzulátus előtt várta vőlegényét, de szerinte Ha­sogdzsi nem jött ki az épületből, és azóta senki sem hallott róla. A szaúdi abszolút monarchia bírá­lójaként ismert Hasogdzsi tavaly hagyta el hazáját, és azóta az USÁ-ban élt, és a The Washing­ton Post tekintélyes amerikai lap­ban is publikált. Egy Kanadában élő szaúdi ellenzéki elmondta: szerinte Rijád feltörte a telefon­ját, és lehalígatta beszélgetéseit az eltűnt Hasogdzsi újságíróval. Valószínű, hogy a férfi telefonját a szaúdi hatóságok törték fel, mert olyan kémprogramot találtak raj­ta, amelyet kizárólag kormányok vásárolhatnak meg. (MTI) Brexit: a holnapi EU-csúcs dönthet

Next

/
Oldalképek
Tartalom