Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-13 / 236. szám
www.ujszo.com | 2018. október 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Megint jön a 2004-es forgatókönyv? Simán előfordulhat, hogy Kotleba és Harabin jut a második körbe MÁRIUS KOPCSAY Végre Gabriela Drobová is bejelentette, hogy megpályázza a köztársasági elnöki posztot. (Azok kedvéért, akiknek esetleg fogalmuk sincs, hogy kicsoda a hölgy, mint ahogy eddig nekem sem volt, nos, ő egy divatcsatoma vezetője.) Hanem végre a Smer is eldöntötte, hogy kit indít! Csakhogy nem mondja meg a választóknak. Egyelőre. Van még idő, majd a novemberi önkormányzati választások után, állítja a párt. így aztán tovább találgathatunk, hogy a Smemek tényleg fogalma sincs, kit indítson, vagy csak taktikáznak Ficóék. Ziga gazdasági miniszter szerint olyan jelöltje van a Smemek, „akinek nem lesz szüksége hosszú kampányolásra”, hát akkor minek jelentenék be már most, hogy kiről van szó. Fico a tőle megszokott módon elmélkedett egy kicsit a probléma felett: „Miért tálalnám most fel önöknek a jelöltünket? Hogy leköpdössék, lejárassák, lépten-nyomon belerúgjanak? Van még időnk. Miért tennénk ki jelöltünket a média támadásainak? Úgyis akkora lejáratási kampány lesz ellene, amilyet most el sem tudunk képzelni.” Pedig nem úgy fest, mintha leköpködnék a Smer jelöltjét. Tűrhetően jó, 26 százalékos eredménnyel végzett egy közvélemény-kutatás során az első helyen Mirosíav Lajcák, a Smer külügyminisztere. A gond csak az, hogy Laj cák már többször világosan és kellő határozottsággal visszautasította, hogy elinduljon az államfoválasztáson. Ugyanez a helyzet Andrej Dankóval, az SNS elnökével, aki 12 százalékkal a második lett a felmérésben. De nem akar indulni... Mit lehet tudni, tán még egyszer eljöhetne az az idő, amikor nyilvánosságra kellene hoznia a doktori munkáját. Csak utánuk következik az első ellenzéki jelölt, Róbert Mistrík, és mindössze 9,5 százalékkal. Aztán meg a jeges rémület: Harabin bíró és Kotleba kéz a kézben. Kettejüket együtt a lakosság 17,8 százaléka támogatja. Felvetődik természetesen a kérdés, hogy hogyan került két olyan politikus neve is a felmérésbe, akik nem is akarnak indulni az államfoválasztáson. Talán nem ez volt az eredeti cél, de mivel ők ketten végeztek az első két helyen, bizony jól jönne most már a két kormánypártnak, ha végre fel tudnának mutatni valami komoly jelöltet. Mert tegyük fel, a felmérés alapján, hogy az ellenzéki Mistrík és Harabin kerülne be a második fordulóba. Vajon melyikükre szavaznának a Smer és az SNS választói? És mi lenne, ha fordítva történne: véletlenül Harabin és egy kormánypárti jelölt jutna a második fordulóba. Az ellenzéki pártok szimpatizánsai képesek lennének arra, hogy a Smer jelöltjének adják a voksukat? Most is nyugodtan előállhat a 2004-eshez hasonló helyzet, amikor a második fordulóban Meciar és Gasparovic közül kellett választania az országnak. Nem valami fényes forgatókönyv. A szerző a TASR hírügynökség munkatársa (Lubomír Kotrha karikatúrája) Orbán Viktornak nincs többé helye az Európai Néppártban Az Európai Bizottság néppárti elnöke és az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője is arról beszélt, hogy Orbán Viktor diszkvalifikálta magát a jobboldali, kereszténydemokrata pártcsaládban. Orbánnak nincs többé helye az ÉPP -ben - szögezte le a Le Monde című francia napilapnak adott interjúban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság néppárti elnöke. „Ezt megmondtam már az ÉPP csúcstalálkozóján, szeptember 20-án is. Még ha tisztelem is, sok összeférhetetlenséget látok aközött, amit mond, és azon kereszténydemokrata értékek között, amelyeken az ÉPP alapul. Hacsak nem szavatolja, hogy tiszteletben tartja az ÉPP alapértékeit és választási programját” - mondta Juncker. Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője a Politicónak szintén a Fidesz EPP- ből való kizárásáról beszélt. Azt mondta, politikájának alapja a párbeszéd, mert az Európai Unió alapja is ez. Arra, hogy számos kritika érte amiatt, hogy például a bolgár és a magyar miniszterelnökkel is párbeszédet folytat, Weber azt mondta, a magyar és például a lengyel kérdés alapja is az, hogy mindenkinek tisztelnie kell az európai értékeket, ezután lehet elkezdeni tárgyalni. Arról, hogy egyben tudja-e tartani a néppártot, illetve hogy a Fidesz tagja marad-e a pártszövetségnek, Weber azt mondta, ez nagyban függ Orbán Viktortól, majd megismételte, hogy főleg két ügyet tart aggasztónak: az egyik a CEU ügye, mert nem tudja elfogadni, hogy a tudomány szabadsága nyomás alatt van az EU- ban, a másik pedig a civiltörvény, mert a modem társadalom részének tekinti az élénk civil szférát, és nem tudja elfogadni, hogy az nyomás alatt legyen Magyarországon. „Ez két nagyon konkrét ügy az asztalon, amelyben Magyarországnak kell tennie valamit, Orbánnak más irányba kell indulnia” - mondta Weber, hozzátéve, hogy ezért teljes mértékben támogatják az Európai Bizottságot és a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását, mert a Fidesznek meg kell értenie, hogy lépnie kell ezekben az ügyekben. (mti, hvg.hu) Tarlós, városállam az államban SZOMBATHY PÁL Hónapokig téma volt magyar ellenzéki körökben a rettegés újabb fokaként, hogy vége az önkormányzatiságnak, Budapesten nem lesz több közvetlen főpolgármester-választás, jöhet a kormánymegbízott vagy a közgyűlés által megszavazott első ember. Tarlós István azonban zárójelbe tett minden tervet és félelmet. „ Ha az ellenzéki szimpatizánsok által ajnározott Soros György 88 évesen dédelgethet kéretlen nemzetközi terveket, akkor 70 évesen miért ne lehetnének valakinek progresszív tervei a saját városával? ” (Tarlós István, Budapest főpolgármestere) Az ellenzéki aggodalmak Budapest első emberének kiválasztásáról nem bizonyultak valósnak - vagy mert nem voltak megalapozottak, vagy, mert a kormányzat Tarlóst meggyőzve végül letett az ilyen szándékokról. Utóbbi verzió mellett szól az, hogy a 2010 óta regnáló főpolgármester felvázolta, milyen feltételekkel egyezett bele az újabb indulásba, s azok között szerepel a közvetlen választás megtartása. (Tegyük azért hozzá: a közvetett, nem polgárok, hanem a közgyűlés általi polgármester-választás éppen olyan demokratikus metódus, mint a közvetlen: először Demszky Gábor is úgy került Budapest élére, miután a rendszerváltáskor még nem közvetlenül választottak a magyarok.) „ Budapest a Kárpát-medence természetes központja is, ezért büszkeségre okot adó erőközpontot akarunk itt felépíteni. Ehhez kell egy erős, magabiztos és közkedveltfőpolgármester, ezért kértem fel Tarlós Istvánt az újraindulásra. ” (Orbán Viktor miniszterelnök) Furcsa ember, s még különösebb politikai egzisztencia Budapest jobboldali főpolgármestere. Tarlós ístván azon ritka magyar politikusok közül való, aki erős autonómiával, saját véleménnyel rendelkezik minden körülmények között. Úgy szövetségese Orbán Viktornak, hogy alkalomadtán kritikusa is a kormánynak vagy Fidesz-politikusoknak, ha Budapest általa vélt érdekei azt kívánják. Mondhatni, Tarlós városállam az államban, a NER társutasa, de nem alávetett szereplője sok tekintetben. Tarlósnak stílusa van, amely stílust sokan irritálónak tartják, mások viszont lazának és humorosnak a hózentrógeres mérnök-polgármestert. Tarlós kegyetlen csípősséggel viselt nyilatkozatháborút az ereje teljében lévő Lázár János ellen is, ha kellett, s élvezettel fürdik a liberálisokkal való vitatkozásban, szinte bármikor. Tarlós népszerűsége bizonnyal van olyan magas, hogy Orbán Viktornak megérje elviselni politikai oldalán ezt a különcöt. A főpolgármester lojális a kormányfőhöz, de nem tartozik holdudvartartásába, önálló politikai arcéllel bír. Tarlós feltételeket szabott, hogy nekivágjon a versenynek harmadik hatalmi ciklusáért: ilyen a Közmunkák Tanácsa mintájára létrehozandó Budapesti Fejlesztési Tanács, a közvetlen főpolgármesterválasztás, a közszolgáltató cégek maradása fővárosi hatáskörben, a 3-as metró felújításának garantált befejezése. Ráadásul a bizalom és a barátság alapjának az írásos megállapodást tekintette, vagyis óvatos duhajnak mutatkozott. Meg is tehette: 70 évesen, nyolc év főpolgármesterség után a Fidesz aligha akart kockáztatni Budapesten más személyekkel és más megoldásokkal, hiába az ellenzék teljes bénultsága és szétszórtsága, mert ellenzéki szavazókból a magyar fővárosban akad arányaiban a legtöbb. „Lesz még egy beszélgetésünk miniszterelnök úrral 2019-ről, de 70 évesen én újabb 5 éves ciklust valószínűleg nem vállalok. ” (Tarlós István augusztus elején a Népszavának) Akkor hát ennyit a politikáról, amely a kompromisszumok, a tárgyalások, a lebegtetések művészete is. Tarlós István esete egy olyan politkusé, akinek úgy van egyénisége, hogy közben hatékony bürokrata is. A hatalom neki nem kellett mindenáron, így pedig elnyerheti azt ismét, ha nem talál a Fidesz ellenzéke hirtelen egy csodafegyverre. Jellemző körülmény azonban, hogy a főpolgármesteri posztért indulását bejelentő Puzsér Róbert médiaarc eleve Tarlóst tartja esélyesnek, s nem is őt hívná ki, hanem az autómentes Budapest eszméjével kampányolna, hátha. Hát egyelőre nem sok itt a ha. FIGYELŐ „Etnikai üzlet" zárjon be Matteo Salvini olasz belügyminiszter a bevándorlók által működtetett olaszországi boltok éjszakai nyitvatartásának beszüntetését kezdeményezte. Közösségi oldalán egy videófelvételen jelentette be javaslatát, hogy az „etnikai üzletek” esti zárásának időpontja 21 óra legyen. „Semmi bajom a külföldiek boltjaival, de korlátozni kell a nyitvatartásukat. Bizonyos üzletek zavart keltő személyeket vonzanak, részegeket, drogkereskedőket és másokat”- írta a videóhoz Salvini. Hozzátette, biztos sok olasz otthona közelében van ilyen üzlet, amelynek látogatói éjszakánként az utcán hangoskodnak, isznak és illemhelyként használják a kapualjakat. A belügyminiszter a bevándorlók üzemeltette éjjel-nappal nyitva tartó boltokra gondolt, amelyeket elsősorban észak-afrikai és ázsiai kereskedők tartanak fenn: vegyesboltok, kisebb élelmiszerüzletek és gyorsbüfék. A kormánypárti Liga vezetője azt is szorgalmazta hogy a bevándorlók üzletei számára a külföldi, esetleges kínai, arab vagy más nyelvű utcai névtábla mellett kötelező legyen az üzlet nevének feltüntetése olasz nyelven is. (MTI)
