Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-02 / 226. szám
6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. október 2. lwww.ujszo.com Orbán ragaszkodik a gázvezetékéhez Budapest. A határozatban rögzített, szeptember 30-ai határidőig nem vette meg a többi nagy magyarországi gázcsövet birtokló, a Mol-kézben levő FGSZ a Magyarországot Szlovákiával összekötő Magyar Gáz Tranzit (MGT) nevű gázvezetéket. A magyar-szlovák gázvezeték egy észak-déli gázfolyosó fontos eleme lenne, összekötve a szlovák és a magyar gázvezetékeket. A vezetéket Orbán Viktor miniszterelnök 2014-ben adta át félkészen, ez akkor azért volt fontos, hogy adott esetben más útvonalon is eljuthasson Magyarországra az orosz gáz, bár a vezetéken az átadás óta eltelt három évben szinte senki sem szállított gázt. A vezetéket az MVM építette, majd miután az Európai Unió az állami cég általi üzemeltetést problémásnak találta, a kormány ahelyett, hogy az FGSZ-hez juttatta volna el a vezetéket, végül maga vette meg, mondván, majd kijelölik az új vevőt. Tavaly a kormány végül december 29-én határozatban tette közzé az adásvételi terv részleteit, amely szerint a Mol-hátterű FGSZ 34 milliárdért megveszi az MGT „üzletágát”, majd 11 milliárdért az üres céget. A kormány közben áprilisban úgy határozott, hogy a belügyminiszter biztosítsa a cső szlovák irányú szállítási képességét megháromszorozó beruházás feltételeit, de az FGSZ vezérigazgatója májusban már elkészült adásvételi szerződéstervezetekről tett említést. A Népszava napilap információi szerint az ügylet ennek ellenére nem jött létre. Az MGT tavalyi évéről szóló kiegészítő jelentésében az szerepel, hogy a kormányhatározat februárban „tulajdonosi döntésre felfüggesztésre került”. A lap szerint az ügylet végül az adásvételi szerkezeten és a román-osztrák gázszállítások esélynövekedésén csúszott el, a Fekete-tenger román szakaszán talált gáz legnagyobb vevőesélyese ugyanis Ausztria, aminek jegyében el is indult egy román vezetéképítés, Magyarország pedig sokat nyerhetne a szállítási díjakon. (hvg.hu, nepszava.hu) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Kisebb lyuk a költségvetésen Pozsony. Az egy évvel korábbihoz képest látványos mértékben, 44%kal sikerült a kormánynak csökkentenie a költségvetési hiányt. A pénzügyminisztérium adatai szerint szeptember végére a költségvetés kiadásai 609,5 millió euróval haladták meg a bevételeket, a deficit az egy évvel korábbihoz képest így több mint 478 millió euróval csökkent. A javulás elsősorban a bevételek több mint 10%-os növekedésének köszönhető, miközben a kiadások nem egész 5%-kal bővültek. A pénzügy is elismeri, hogy a javulás nem kis mértékben köszönhető annak, hogy idén eddig 643,5 millió euróval több adót sikerült behajtania, mint a múlt év azonos időszakában. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Általános HtoJbank 1,19-1,12 26,54-24,99 338,33-309,19 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) A vállalkozók egyre több időt töltenek a hivatalokban Egy átlagos vállalkozó 222 órát tölt hivatali ügyintézéssel (TASR-feivétei) Pozsony. A kormány ugyan azt állítja, hogy mindent megtesz a vállalkozókra háruló bürokratikus terhek enyhítósóórt, ennek ellenére idén tovább romlott a helyzet - derül ki az IN ESS gazdaságkutató intézet legfrissebb elemzéséből. Egy átlagos, már befutott, négy alkalmazottat foglalkoztató vállalkozó idén nagyjából 222 órát, vagyis csaknem 28 munkanapot tölt azzal, hogy eleget tegyen a 64 hivatali kötelességének - nyilatkozta Martin Vlachynsky, az INESS elemzője. Szerinte csak a társasági adóval kapcsolatos teendők évente 46 órát vesznek el egy átlagos vállalkozó életéből, 30 óra jut a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra, 22 óra pedig a legkülönfélébb engedélyek elintézésére. Az alkalmazottakkal kapcsolatos ügyintézés 83,5 órát vesz igénybe. „Idén módosítottunk a bürokráciaindex számítási módján, így nem tudjuk összehasonlítani az eredményeinket a korábbi évekkel. Amit azonban egész biztosan kijelenthetünk, hogy tovább nőttek a vállalkozókra háruló bürokratikus terhek. A növekedéshez ezúttal a személyes adatok kezelésével kapcsolatos szabályok módosítása járult hozzá, ami plusz 16 órányi ügyintézést jelent” - mondta Vlachynsky. Az elmúlt egy év legpozitívabb fejleményének az INESS a gazdasági tárca vállalkozóbarát intézkedéseit tartja, az egyik legnagyobb probléma ezzel szemben továbbra is az átgondolatlan jogalkotás és az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos hiányosságok. A bürokrácia a vállalkozási kedvre is rányomja a bélyegét. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint az idei év közepén nagyjából 365 ezer vállalkozó volt Szlovákiában. Míg a számuk 2014 és 2016 között csaknem 10 százalékkal nőtt, az elmúlt egy évben több mint 6 százalékkal csökkent. A Kisvállalkozások Szlovákiai Szövetsége szerint Szlovákiában a cégek 98 százaléka olyan kisvállalkozás, amely 9-20 embernek ad munkát, az alkalmazottak többségét ők foglalkoztatják, az állam ennek ellenére továbbra is rendkívüli terheket ró rájuk. „A kormány úgy segíthetne legjobban a vállalkozókon, ha tovább szűkítené a rájuk háruló bejelentési kötelezettségeket a Szociális Biztosítóval, az egészségbiztosítókkal és az adóhivatalokkal szemben” - tette hozzá Vlachynsky. Az INESS már korábban jelezte: szeretnék elérni, hogy a többi uniós ország partnerintézetei is kidolgozzanak egy hasonló indexet, aminek alapján össze lehetne hasonlítani az egyes országok hivatali ügyintézését. Idén Csehországban, Litvániában és Ukrajnában is elvégeztek egy hasonló elemzést, eszerint a szlovákiai vállalkozók kevesebb időt töltenek hivatali ügyintézéssel az említett országokban vállalkozó kollégáiknál. Míg Szlovákiában ez a már említett 222 óra, Csehországban 233, Litvániában 252, Ukrajnában pedig 469 óra. (mi, TASR) Kevesebb a munkanélküli Európában Közel tízéves mélypontra csökkent a munkanélküliségi ráta augusztusban az euróövezetben és az Európai Unióban is - adta hírül az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Luxembourg. Az euróövezet 19 tagállamában augusztusban 8,1 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta, ami 2008 novembere óta a legjobb adat. Egy évvel ezelőtt még 9 százalék volt az euróövezeti munkanélküliségi ráta. Az euróövezetben az adósságválság csúcsán, 2013 áprilisa és júniusa között 12,1 százalékon tetőzött a munkanélküliség, és bár ennél a mostani, 8,1 százalékos szint jóval alacsonyabb, még mindig meghaladja a 2008-as pénzügyi világválság előtti időszak 7,4 százalékos átlagát. Az EU 28 tagállamában 6,8 százalékon, 2008 áprilisa óta a legalacsonyabb szinten maradt a munkanélküliségi ráta augusztusban. Egy évvel korábban ez még 7,5 százalék volt. Augusztusban 16 millió 657 ezren voltak munka nélkül az EU-ban, ebből 13 millió 220 ezren az euróövezetben. Az egy évvel korábbihoz képest az Európai Unióban 1,921 milliós, az euróövezetben 1,419 milliós volt a csökkenés. A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát augusztusban Csehországban regisztrálták, 2,5 százalékosat, a sorrendben következő Németországban és Lengyelországban pedig egyaránt 3,4 százalék volt a munkanélküliségi ráta. A legmagasabb munkanélküliséget Görögországban (19,1%) és Spanyolországban (15,2%) regisztrálták. Szlovákiában az Eurostat augusztusban 6,6 százalékos munkanélküliséget mért, szemben az egy évvel korábbi 7,9 százalékkal. Magyarország esetében a júliusi a legfrissebb adat, 3,7%, ami a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségi ráta az EU-ban. (TASR, MTI) Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: • 10 kérdés Molnár Xénia színművésznőnek • Sok a beteg - kevés a szemorvos • Korunk új betegsége lenne a számítógépes látás szindróma? • Ha támad a vírus, menjünk szabadságra! • Paradicsom, a vitaminbomba • Még tart a kullancsveszély Október 4-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál!
