Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-06 / 205. szám
KÖZÉLET 2 I 2018. szeptember 6.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Ukrán, szerb orvosok kellenek Móg homályos a főrendőr választás Pozsony. Jövő szerdán tárgyalhat a kormány a rendőrfőkapitány kiválasztásáról és megválasztásáról szóló módosító javaslatról. Denisa Saková (Smer) belügyminiszter szerint rendőrfőkapitány-jelöltről a parlament védelmi bizottsága nem kétharmados, hanem háromötödös többséggel dönthetne. Módosulhat a főrendőr megbízatási ideje is, Saková eredetileg 7 éves hivatali időt javasolt, a koalíciós politikusok most négy évről beszélnek azzal, hogy a főrendőr két választási ciklusban tölthetné be a posztot. (TASR, ie) Oligarcha közeli ügyvéd az ÚVO-n Pozsony. A kormány tegnap jóváhagyta Juraj Bugala jelölését a Közbeszerzési Hivatal (UVO) igazgató-helyettesi ppsztjára. Miroslav Hlivák, az UVO elnöke tegnap azt állította, ő választotta ki Bugalát, s a döntést több havi egyeztetést és számos jelölt meghallgatását követően hozta meg. Bugala kinevezését a kabinet egy hete elhalasztotta, mert felröppent a sajtóban, hogy Bugala Andrej Danko (SNS) pártelnökhöz és Ivan Kmotrík, a Smer egyik oligarchájához is köthető. Utóbbival a jogász évek óta üzleti kapcsolatban áll. (ie) Kalifták hazudott a kormánygópről Pozsony. A Denník N napilap információi szerint Robert Kalinák (Smer) volt belügyminiszter hazudott, amikor azt állította, hogy a kormánygép zökkenőmentesebb útjai érdekében a tárca a miniszter útjára hivatkozva kér repülési engedélyt azoktól az országoktól, melyeken átrepül. Akkor is, ha a belügyminiszter valójában nem tartózkodik a gépen. A lap a külügyminisztérium archívumából kikérte a kormánygép útjaival kapcsolatos korábbi dokumentumokat s ebből kiderül, hogy nem volt bevett gyakorlat félrevezetni más országokat, mint ahogyan azt a belügy a vietnami emberrablás során tette. (ie) Egyre több turista látogat Szlovákiába Pozsony. A tavalyi évhez viszonyítva átlag 4%-kal nőtt az országba látogató turisták száma. 2018 első félévében több, mint 2,5 millióan töltöttek legalább egy éjszakát Szlovákiában. Az év első hat hónapjában a látogatók körülbelül 6,9 millió vendégéjszakát töltöttek hazánkban, s átlag 2,7 éjszakára foglaltak szállást. A megyék közül leginkább Pozsony, Zsolna és Epeijes vonzotta a látogatókat. Ráadásul egyre többen töltik idehaza szabadságukat, ők a látogatók 61 %-át teszik ki, idén 1,5 millióan szabadságoltak itthon. Körükben Poprád, Pozsony, Liptószentmiklós, Zsolna és Kassa a legnépszerűbb, (dp) Tanulmányaik befejezését követően a nővérek csupán 44 százaléka marad Szlovákiában (Felvétel: Martin Domok/Plus jeden deft) ÖSSZEFOGLALÓ A kormány elfogadta az úgynevezett stabilizációs ösztöndíjról szóló törvónyjavaslatot, amely óvi 2000 euróval támogatná a nővórkápző egyetemek diákjait. Az orvos- ás nővárhiány miatt viszont elkerülhetetlen a külföldi munkaerő behozatala. A javaslatot az egészségügyi és az oktatásügyi minisztérium dolgozta ki. Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter májusban 10 százalékos béremeléssel akarta orvosolni a nővérhiányt, később pedig azzal, hogy a korábbinál több nővért vegyenek fel az egyetemekre. A tárca belátta, hogy ezek az intézkedések nem elégségesek. Az egyetemisták számának növelése például azért nem, mert elemzések igazolták, hogy a tanulmányaik elvégzése után a nővérek mindössze 44 százaléka kezd el Szlovákiában dolgozni. Ezért akarják már az egyetemi hallgatókat is pénzzel ösztönözni. „Nem mondhatjuk, hogy a nővérképző egyetemeken nincs elég diák, a probléma abból ered, hogy nagyon kevesen vannak azok, akik a tanulmányaik után nálunk kezdenek el dolgozni. Ezért szeretnénk kipróbálni egy olyan rendszert, melyben a leendő nővérek kapnak az államtól pénzt, amit aztán ledolgozhatnak” - jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint az orvosi egyetemek esetében más a helyzet. „Az orvosok 82 százaléka az egyetem elvégzése után a szlovák egészségügyben marad. Ebben az esetben az a gond, hogy a jelenlegi orvosok átlagéletkora elég magas, ezért 5-10 év múlva már tömegesen fognak nyugdíjba vonulni. Ezért javasoltam az orvosi egyetemeknek, hogy már ebben az évben vegyenek fel 185-tel több diákot” - közölte Pellegrini. Irreális béremelés? Iveta Lazorová, a Szlovák Nővérek és Szülészasszisztensek Kamarájának (SKSaPA) elnöke azt állítja, hogy a minisztérium javaslata nem oldaná meg a nővérhiányt. „Információink szerint minden kórházban kevés a nővér, emiatt pedig nemcsak a műtétek várakozási ideje hosszabbodik meg, hanem az egészségügyi ellátás minősége is jelentősen romlik. Az még inkább aggasztó, hogy a fejlett országok közül csak Szlovákiában ennyire rossz a helyzet” - mondta Lazorová, aki szerint a nővérek alacsony fizetése a legfőbb probléma. „Bérük nagyban függ attól, hogy melyik régióban dolgoznak, valamint attól is, hogy milyen típusú intézményben. Legrosszabbul a szociális intézményekben dolgozó nővérek állnak, mivel a fizetéseik sok esetben még az átlagfizetést sem érik el. Valamivel jobb helyzetben vannak a kórházi nővérek, akiknek a bére már meghaladhatja a 900 eurót. A legtöbbet azok a nővérek keresik, akik specializált kórházakban dolgoznak, ahol már a bruttó 1500 eurót is megkeresik. Ettől függetlenül a Szlovákiához hasonló gazdasággal rendelkező országokkal összehasonlítva a nővérek fizetésének a ledolgozott túlórák nélkül is legalább bruttó 1600 eurónak kellene lennie” - fűzte hozzá Lazorová. Az egészségügyi minisztérium a kamara által javasolt fizetésemelést elképzelhetetlennek tartja, és arra figyelmeztet, hogy figyelembe kellene venniük Szlovákia reális gazdasági lehetőségeit. Ukránok, szerbok Szintén az egészségügyi dolgozók hiányáról tartott sajtótájékoztatót a Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS) és a Munkaadók Országos Szövetsége (AZZZ). Elmondásuk szerint a helyzet azonnali megoldást kíván, ezért szükség van többek között az ukrán és szerb munkaerő befogadására. A munkáltatók szövetsége felhívta a figyelmet, hogy az orvoshiányt 2015 előtt is határon túli dolgozókkal oldották meg, azonban az oktatásügyi minisztérium intézkedései megnehezítették a külföldi munkaerő behozatalát. „Nem szeretnénk, hogy akárki dolgozhasson a szlovák kórházakban, viszont léteznek különböző vizsgák, melyek segítségével megállapíthatóak a dolgozók képességei. Sem az orvosi, sem a nővérképző egyetemek nem képesek ellátni a munkaerő iránti igényt Szlovákiában, ezért is szükségesek ezek a lépések” - mondta Igor Pramuk, az ANS alelnöke, aki hozzátette, hogy nemcsak az orvosokból és a nővérekből, hanem egyéb egészségügyi dolgozókból is hiány van. Zuzana Eliásová, az egészségügyi minisztérium szóvivője lapunknak elmondta, hogy a tárca nyitott a külföldi munkaerő befogadására. „Az egészségügyi minisztérium tárgyalásokat folytat a munkaügyi minisztériummal a külföldi orvosok és nővérek befogadásának megkönnyítéséről. Az egészségügyi dolgozók hiánya már régóta probléma Szlovákiában, ezért egy hosszabb távú megoldáson is dolgozunk, amelynek az itteni nővérek és orvosok megtartása az alapja” - tájékoztatott a szóvivő. (nar, Sme, TASR) Népszavazás is lehet a nyugdíjkorhatár-plafonról ÖSSZEFOGLALÓ Ha a parlamentben nem sikerül alkotmányba foglalni a nyugdíjkorhatárt, akkor a szakszervezetek nápszavazást tartanak a bevezetéséről. Pozsony. Az alkotmánymódosításhoz széleskörű támogatásra van szükség, tehát Robert Ficónak (Smer) minimum 90 szavazatot kell összegyűjtenie, ami a Híd támogatása nélkül nehéz feladatnak bizonyul. Fico a nyár folyamán elmondta, ha az alkotmánymódosítás nem sikerül, hagyományos törvény útján próbálják majd elérni céljukat. Gyűjtik az aláírásokat A szakszervezet azonban ragaszkodik a nyugdíjplafon alkotmányba foglalásához, ezért az emberekre ruháznák át a döntés jogát. „Nagyon sikeres a kampány, szeretnénk az év végéig összegyűjteni a 350 ezer aláírást, ami ugyan sok, de rendkívül fontos témáról van szó. Olyan nyugdíjrendszert szeretnénk, amely garantálja, hogy az emberek pontosan tudják mikor és milyen körülmények között mehetnek nyugdíjba” - jelentette be Emil Machyna, a Kovo elnöke. A választók két kérdésben fejthetnék ki véleményüket, az elsőben arról dönthetnének, egyetértenek-e a 64 éves nyugdíjplafonnal férfiak és gyermektelen nők részére. A másodikban arról kérdeznék őket, elfogadják-e, hogy olyan nők esetében, akiknek egy gyermekük van 63,5 év, kétgyermekes nőknél 63 év és három gyermeknél pedig 62,5 év legyen a nyugdíjkorhatár. Jöhet az előnyugdíj Machyna kiemelte az előnyugdíj bevezetésének gondolatát, mely több országban hatékonyan működik. Az előnyugdíj kedvezményezettjei lennének például a három műszakban dolgozók, akik már betöltötték 59. életévüket. „Ha az előnyugdíjat szorgalmazó javaslatunkat nem fogadják el, azon leszünk, hogy alacsonyabb szankciók járjanak a korábbi nyugdíjba vonulásért” - fejtette ki javaslatát a szakszervezet elnöke. A jelenlegi rendszert nem tartja fenntarthatónak, az idősebbek gyakran panaszkodnak, hogy nem bírják, nem győzik a munkát. A szakszervezetnek szerinte erre reagálnia kell, ám elutasítja a Híd javaslatát, amely a nyugdíjkorhatárt hónapokra és évekre kerekítené, de konkrét korhatárról nem akar licitálni. A jelenlegi jogszabály értelmében a rendszer rugalmas, felső korhatár nincs, és az emelkedés a várható életkortól függ, melyet évente újraszámolnak. Ennek következtében tavaly 76, idén pedig 63 nappal tolódott ki a nyugdíjkorhatár, ami azt jelenti, hogy 2019-ben az öregségi járadékot azok kérvényezhetik, akik betöltötték a 62 év és 202 napos életkort. A szakszervezetek szerint ez a tendencia oda vezet, hogy a jelenlegi 30 éves fiatalok csak 68 éves korukban mennek majd nyugdíjba. Machyna szerint az is igazságtalan, hogy a rendszer hátrányosan hat az 1962 után született nőkre, mivel gyermekeik számát nem tükrözi kellőképpen az alacsonyabb korhatár. Követendő példaként említette Csehországot és Lengyelországot, ahol a nyugdíjplafon stabilan 65 évben van meghatározva. (TASR, pravda) A jelenlegi rendszerint a most 30 évesek 68 éves korukban mehetnének csak nyugdíjba (Felvétel: Matej Kallna/Plus jeden deft)
