Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-06 / 205. szám
Még nem tudni, mikortól törlik el az óraátállítást I______________________________13 www.ujszo.com | 2018. szeptember 6. KÖZÉLET Nem csak az alvást zavarja az óraátállítás NAGYROLAND Az Európai Bizottság felmérásóben közel 4 millióan szavaztak az óraátállítás eltörlósóra, ezért Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke intézkedéseket ígért az ügyben. A tervek szerint az egyes tagállamok dönthetnek majd arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást szeretnék állandósítani. Az óraátállítás káros hatásairól dr. Fogarrasy Éva alvásterepeutát kérdeztük. Az Európai Bizottság felmérésén résztvevők 84 százaléka az óraátállítás eltörlése mellett tette le a voksát. Sokan azzal érvelnek, hogy az átállításnak negatív hatásai vannak az egészségre. Valóban így van? Igen, mindenképpen, és ennek több káros következménye is van. Ilyen például a biológiai óránk megzavarodása, amely az életfolyamataink összehangolásáért felelős. Az óraátállítás után legalább két hétre van szüksége a szervezetünknek ahhoz, hogy a biológiai óránk újra harmonikusan tudjon működni. Életfolyamatnak számít például a figyelemciklus is. Azt már sokan tudják, hogy léteznek az úgynevezett másfél órás éjszakai alvásciklusok. Ezek a ciklusok nappal is működnek, figyelem formájában. Nappal a figyelmünk ugyanúgy másfél óránként lankad, ilyenkor lassabban tudunk reagálni a történésekre, és a döntéseink is hibásabbnak bizonyulnak. Egy pár Fogarrasy Éva (Képarchívum) perces pihenő után a figyelmünk újra visszaáll. Ha valakinek van egy megszokott napirendje, akkor egy idő után ahhoz igazodnak ezek a zavarosabb időszakok is. Az ember ezekben az időszakokban ösztönösen kikapcsol, tehát ilyenkor főz egy kávét a munkahelyén, eszik, vagy elszív egy cigarettát. Az óraátállítás miatt ezek az időszakok eltolódnak. Egyáltalán nem véletlen, hogy az átállítás utáni időszakban döbbenetes mértékben növekszik a balesetek száma az utakon. A másik dolog, hogy ilyenkor jelentősen megnövekszik az agyvérzések száma is. Ahogy már említettem, az alvás is másfél órás ciklusokra oszlik. Az egyik fázis az úgynevezett RÉM fázis, amely során álmodik az ember, ez leginkább a hajnali órákra tehető. A RÉM fázisra jellemzőek a legmagasabb vémyomáskiugrások. Ha például egy órával korábban kell kelnünk a megszokottnál, a RÉM fázis nem fejeződik be, és ez nagy terhelést jelent a szervezet számára. Milyen korcsoport számára jelenti a legnagyobb veszélyt az óraátállítás? A gyerekekre, és az idősebb generáció tagjaira nagyobb megterhelés nehezedik ilyenkor, vagy a középkorúak is ugyanolyan rosszul viselik? Minél idősebb az ember, annál nehezebben kezeli ezeket a változásokat. Viszont fontos megemlíteni, hogy a kamaszkor is kritikus időszaknak számít. Ilyenkor a hormonális változások miatt a gyerek egyik hétről a másikra két órával később álmosodik el, viszont az alvásigénye még mindig kilenc óra. A kamaszok számára így is túlságosan korai a reggeli 7 órás kelés, és az óraátállítás miatti hiányzó egy óra nagyon rossz hatással van a szervezetükre. Az Európai Bizottság a tervek szerint kidolgoz egy törvényjavaslatot, mely belátható időn belül az Európai Parlament elé kerül. Ha a parlament elfogadja a tervezetet, akkor az egyes tagállamok.dönthetnek majd, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretnék bevezetni. Ön szerint melyik lenne kedvezőbb az embereknek? Véleményem szerint jobb lenne a téli, hiszen ha nyáron este 9-ig világos van, akkor kitolódik az alvás előtti úgynevezett lecsendesedési időszak. Ez nagyjából másfél-két óráig tart, és így az ember este 11 előtt nagyon nehezen alszik el, viszont másnap reggel már korán kell kelnie. Mindenesetre a legfontosabb az, hogy legyen egy egységes rendszer, és végre töröljék el a felesleges óraátállítást. ÖSSZEFOGLALÓ Brtisszal/Pozsony. Összesen 4,6 millió ember szavazott az óraátállítás eltörlésére az Európai Unió legutóbbi felmérésében. Ez messze a legmagasabb részvételi arány az Európai Uniós felmérések történetében. A kérdőívet legtöbben Németországban töltötték ki, ahol mintegy 2,5 millió fő szavazott az óraátállítás eltörlésére. Szlovákia lakosságának 0,6 százaléka, azaz közel 33 ezer ember foglalt állást a kérdésben: a kitöltők közül 26 ezren a kettős időszámítás eltörlésére szavaztak, 7 ezren pedig a megtartására. Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az emberek akaratának megfelelően meg kell szüntetni a kettős óraátállítást. „Az emberek ezt akarják, mi pedig megcsináljuk. Nincs értelme kikérni a véleményüket, ha aztán nem vesszük figyelembe” -jelentette ki a bizottság elnöke. Következő lépésként az Európai Bizottságnak elő kell teijesztenie az óraátállítás eltörléséről szóló törvényjavaslatot, melyet először az Éurópai Parlamentnek kell elfogadnia, ezután pedig az egyes tagállamok dönthetnének arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást szeretnék állandósítani. Ha Szlovákia a nyári időszámítás mellett döntene, akkor a téli napokon egy órával később, tehát 16 óra helyett 17 órakor sötétedne. Emiatt viszont reggelente később lenne világos, vagyis december végén és a január elején a nap fél 8 helyett fél 9-kor kelne fel, ami azt jelentené, hogy az emberek nagy része még sötétben indulna el a munkahelyére, vagy az iskolába. Ha viszont a téli időszámítás mellett döntene az ország, akkor a nyári nappalok lerövidülnének, legfeljebb 20 óráig lenne világos, emiatt pedig júniusban és júliusban már hajnali 4 óra előtt felkelne a nap. (nar, tvnovlny sk) Arról még nem született döntés, hogy a téli vagy a nyári időt fogják-e eltörölni (TASR-felvétel) Hímgarikum: bevándorlási különadó is van már Magyarországon Teljesen mindegy, mit adományoznak a menekülteknek, a Fidesz törvénye alapján egy használt nadrág után is adót kell majd fizetni (TASR-felvétel) KÓSAANDRÁS Hiába helyteleníti az Európai Bizottság a jogszabályt, a kormány nem is titkolja, hogy a civilek ellehetetlenítésére szolgál. Budapest. „Egy törvénynek sem lehet az a hatása, hogy a civil szervezetek működésének pénzügyi keretei szűküljenek és ezzel jogszerű feladataik ellátása lehetetlenüljön el” - írta az Európai Bizottság a hvg.hu megkeresésére az úgynevezett bevándorlási különadóval kapcsolatban. A jogszabály ennek ellenére életbe lépett Magyarországon, az érintetteknek az első bevallást szeptember 15-ig kell elkészíteniük és benyújtaniuk. A különadó 25 százalékos terhet ró mindazon szervezetek bevételeire, amelyek „a bevándorlást elősegítő tevékenységet folytatnak”, az adót egyelőre önbevallás útján vetik ki, vagyis az adott szervezetnek saját magának kell elismernie, hogy ilyen profillal működik, amennyiben ezt valaki elmulasztja, és a hatóságok mégis „bevándorlást segítőként” minősítik, úgy a közterhet a kedvezményezettre róhatják ki. Valószínűleg már ebből a kissé zavaros definícióból is látható, hogy a jogszabály maga is eléggé kétértelműre sikerült, az egyik legnagyobb kritika vele szemben éppen az, hogy sikerült olyan gumiparagrafust létrehozniuk a honatyáknak, amely egyszerre vonatkozhat rengeteg civil szervezetre, vagy éppen egyikre sem. Ki a menekültsegítő? A politikai cél persze világos, a Fidesz szeretné ellehetetleníteni a Magyarországon működő, a kormányzat tevékenységével kritikus szervezetek működését, mint például a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International, a Helsinki Bizottság vagy éppen a Migration Aid. Ezek közül csak a legutóbbi tevékenysége nevezhető kifejezetten „bevándorlást elösegítőnek”, de még ők sem tesznek többet, mint, hogy adományt gyűjtenek a menekülteknek és felvilágosítják őket az egyébként a magyar kormány által is elvileg garantált jogaikról, melyeket nemzetközi szerződések rögzítenek. Az összes többi felsorolt szervezet jórészt mással foglalkozik, igaz, korrupcióellenes tevékenységük például régóta csípi a Fidesz vezetőinek szemét. Az első érintett A bevándorlási különadó konkrét hatása egyelőre ott jelentkezett, ahol senki sem számított rá: a múlt héten a CEU jelentette be, hogy beszünteti menekülteknek szervezett kurzusait, mert úgy Ítéli meg, hogy ezzel a bevándorlási különadó hatálya alá esne az intézmény. A döntés 55, Magyarországon legálisan tartózkodó, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által menekültnek nyilvánított személyt érint, köztük volt olyan bangladesi menekült is, akit a hazájában az Iszlám Állam halállal fenyegetett meg, Németországban már menekültstátuszt kapott és Hamburgból költözött Budapestre, hogy tanulmányait folytathassa. Használtnadrágadó A Migration Aid más stratégiát választott, közleményükben részletesen leírták, a különadó miként hatna a tevékenységükre. Az ugyanis „nemcsak a pénzbeli adományokra vonatkozik, hanem a tárgyi adományokra is. Ha tehát valaki átadja nekünk adományként a használt farmernadrágját, annak az értékét fel kell becsülnünk, és ha azt mondjuk, hogy legyen pl. 1.000 Ft, a következő hónap 15-ig a kapott nadrág után 250 Ft-ot be kell fizetnünk az adóhatóságnak. Az ezzel járó adminisztrációs teher teljesen ellehetetlenítené a munkánkat, egy nagyobb mennyiségű használtruha-adomány után pedig akár százezres nagyságrendű befizetési kötelezettségünk keletkezne, holott ezek az adományok utána rászoruló családokhoz kerülnek’’ - írták. A szervezet ezért Éjjeli Őrség néven politikai pártot alapított, és így folytatja tovább tevékenységét, hogy elkerülje a különadó befizetését. Egyelőre senki nem tudja, a szeptember 15.-i határidőre hányán fogják önbevallásos alapon „bevándorlást elősegítőnek” minősíteni magukat és a hatóságok hogyan fogják vizsgálni, hogy mely szervezetekre vonatkozhat a jogszabály. Persze, valószínű nem is ez volt a fő cél, hanem a megbélyegzés és a politikai kampány.
