Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-29 / 224. szám
6 I KÜLFÖLD 2018. szeptember 29. | www.ujszo.com RÖVIDEN Terrorcselekmény készült Hollandiában Tüntetnek a török elnök ellen Németországban hűvös hangulatban fogadták Recep Tayyip Erdogan török államfőt Hága. Nagyszabású terrorcselekményre készülő gyanúsítottakat vettek őrizetbe Hollandiában hónapokig tartó nyomozások eredményeként. A vádhatóság szerint erősen felfegyverzett rendőri egységek a hét férfit az Amszterdamtól 100 km-re fekvő Amhem, valamint a belga és német határon fekvő Weert városában fogták el. A nyomozást a holland hírszerzés indította, mert azt feltételezte, hogy egy iraki származású 34 éves férfi, a szélsőséges csoport vélt feje, egy rendezvényen készül sok áldozatot követelő merényletre. (MTI) Orbán: Változzon az európai politika Budapest. A bevándorláspárti és a bevándorlásellenes európai képviselők csatája még nem dőlt el, a mérkőzést meg kell vívni, és májusban az európai parlamenti (EP) választáson meg kell változtatni az európai politikát - mondta tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban. A kormányfő kifejtette: ma az EP-ben és az Európai Bizottságban is elsöprő többségben vannak a bevándorlást támogatók, akik „egyben egy komoly demokráciaproblémát is jelentenek”, hiszen olyasmit képviselnek, amit egyébként az európai emberek nem akarnak. (MTI) ENSZ: izraeli-iráni pengeváltás New York. Iránnak titkos raktára van Teheránban, amelyben nukleáris anyagokat tárol - jelentette ki az izraeli miniszterelnök az ENSZ-közgyűlésen. Benjámin Netanjahu állítása szerint mindez azt bizonyítja, hogy az iszlám köztársaság nem hagyott fel atomfegyverprogramjával. A miniszterelnök hangsúlyozta: a rejtett lerakatban a teheráni vezetés az atomprogramjához szükséges mintegy 300 tonna anyagot és felszerelést tárol. Fényképeket és térképeket is mutatott Netanjahu az állítólagos raktárról. Az izraeli kormányfő szerint, mióta a zsidó állam birtokába jutott az iráni titkos atomarchívumnak, a teheráni vezetés a raktár kiürítésén fáradozik. Izrael a közel-keleti régió egyetlen titkos és be nem vallott nukleáris fegyverprogrammal, valóban létező nukleáris arzenállal rendelkező országa-jelentette ki Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter, reagálva Netanjahu szavaira. (MTI) Ryanair: részleges munkabeszüntetés BrUsszel. Bő 40 ezer utast érintett a Ryanair ír diszkont légitársaság dolgozóinak több országra kitelj edő tegnapi részleges munkabeszüntetése, emiatt 250járatot töröltek Európában (Pozsonyt is érintette). A cég belga, holland, német, olasz, portugál és spanyol utaskísérőinek 24 órás sztrájkjához egy német pilóta-szakszervezet is csatlakozott. (MTI) Erdogan ellen már a sajtótájékoztatón demonstrált egy török újságíró (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Mélyreható nózeteltérósek jellemzik a német és a török vezetés kapcsolatát - mondta Angela Merkel német kancellár Berlinben Recep Tayyip Erdogan török államfővel folytatott megbeszélése után. Kiemelte, hogy nézeteltérések legfőképpen a jogállamiság és az emberi jogok ügyében vannak, és ezeket mindig szóvá kell tenni. A Németországban élő török közösség, a szíriai polgárháború, a migráció, a terrorizmus elleni harc, a NATO-tagság és egy sor további ügy összeköti a két országot, de a berlini és az ankarai vezetés igen eltérően gondolkodik arról, hogy „miként is kellene kinéznie egy demokratikus, szabad és nyitott társadalomnak” - nyilatkozta Angela Merkel. A kétoldalú kapcsolatokat a 2016-os törökországi puccskísérlettel összefüggésben Törökországban letartóztatásba helyezett német állampolgárok ügye is megterheli. A párbeszéd révén számos esetet sikerült rendezni, de öt német állampolgár még mindig fogságban van, és a német kormány az ő ügyükben is arra törekszik, hogy a lehető leghamarabb visszanyerjék szabadságukat - fejtette ki Angela Merkel, hozzátéve, hogy az ügyet a török elnökkel ma tartandó újabb megbeszélésen is napirendre veszik. Angela Merkel arról is szólt, hogy Berlin és Ankara egyaránt elkötelezett az EUTörökország menekültügyi megállapodás végrehajtása mellett. Recep Tayyip Erdogan köszönetét mondott Németországnak a Szíriából a hazájába menekült emberek ellátásának támogatásáért, és kiemelte, hogy elsősorban a gazdaság területén kell erősíteni az együttműködést. A török államfő aláhúzta, hogy a német félnek tiszteletben kell tartania a független török igazságszolgáltatás döntéseit és a kétoldalú kapcsolatok, illetve mindkét ország biztonsága érdekében segítenie kell a török hatóságok munkáját. így Törökország továbbra is követeli a puccskísérlettel összefüggésben terrorizmussal gyanúsított, Németországban tartózkodó személyek kiadatását. Erdogan ma Kölnbe utazik, ahol felavatja a török állami vallásügyi hivatallal (Diyanet) szoros kapcsolatban álló németországi Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója új központi templomát, egy több mint 1200 férőhelyes dzsámit. A török elnök látogatását számos tiltakozó megmozdulás kíséri, Berlinben kilenc tüntetést jelentettek be. A rendőrség nagyszabású intézkedésekkel, 5000 ember mozgósításával biztosítja a látogatás programjait és a demonstrációkat; a környező épületek lakói és használói nem hagyhatják el lakásukat vagy irodájukat. A hűvös fogadtatásrajellemző, hogy az Erdogan tiszteletére rendezett tegnap esti díszvacsorán nem vett részt Angela Merkel sem. Drámai volt Trump föbírójdőltjének meghallgatása Donald Trump amerikai elnök ismét kiállt a szexuális zaklatással gyanúsított főbírójelöltje, Brett Kavanaugh mellett azután, hogy véget ért a jelölt és a vádlója maratoni meghallgatása a szenátusban. Évtizedek óta nem volt ekkora dráma egy legfelsőbb bírósági jelölt meghallgatásakor. Washington. „Kavanaugh bíró pontosan azt mutatta Amerikának, amiért én őt jelöltem. Tanúvallomása erőteljes, őszinte és lebilincselő volt. A demokraták kutakodása és romboló stratégiája szégyenletes, és ez az eljárás teljes szégyen, késleltetésre, obstrukcióra és ellenállásra irányuló erőfeszítés volt. A szenátusnak szavaznia kell” - írta üzenetében Trump. Az elnök azután üzente ezt, hogy véget ért a szenátus igazságügyi bizottságában Kavanaugh és vádlója, Christine Blasey Ford pszichológus professzor 9 órán át tartó meghallgatása. Először az 51 éves nőt hallgatták meg, aki részletekbe menően beszélt a diákkorában, 1982- ben történt esetről. Állítása szerint Kavanaugh és egyik barátja részegen betuszkolta őt egy szobába, ahol rátámadtak, Kavanaugh megpróbálta levetkőztetni és megerőszakolni, betapasztotta a száját. Egy ponton úgy érezte, az élete forog veszélyben. Christine Blasey Ford mellett két másik nő is szexuális zaklatással vádolja a bírót, aki tagadja az ellene felhozott vádakat. Kavanaugh, aki ezidáig mindenek felett álló, hidegfejű jogásznak állította be magát nyilvános megjelenésein, taktikát váltva, vörös fejjel üvöltve kérte ki magának, hogy tönkreteszik az életét. A hosszú órákig tartó meghallgatáson eskü alatt ártatlannak mondta magát, többször tagadta, hogy Fordot vagy bárki mást szexuálisan zaklatott volna. Leszögezte, nem lép vissza a jelöltségtől. Az 53 éves jelölt szerint a vádak családját és jó himevét teljesen és örökre megtépázták. Az ellene folytatott eljárás nemzeti szégyenné vált szerinte. Többször összeszólalkozott az őt kérdező demokrata szenátorokkal, és azt hangoztatta, hogy ő egy „kitervelt és megszervezett politikai csapás” áldozata. Kavanaugh sorsa azoknak a republikánus szenátoroknak a kezében van, akik nyilvánosan még nem foglaltak állást. Az 53 éves Brett Kavanaugh a washingtoni fellebbviteli bíróság bírája. Donald Trump - akinek elnökségét ugyancsak szexbotrányok kísérik - a nyáron jelölte a konzervatív nézeteiről ismert bírát a legfelsőbb bíróságra, miután Anthony Kennedy főbíró bejelentette visszavonulását. A személye körüli vita tétjét növeli, hogy az USA-ban november elején úgynevezett félidős választásokat tartanak, újraválasztják a képviselőház egészét és a szenátus harmadát. 1991 óta nem látott ekkora drámát a közvélemény egy legfelsőbb bíróságijelölt meghallgatásakor. Akkor a konzervatív Clarence Thomast vádolták szexuális zaklatással. (MTI, ú) Macedónia: népszavazás az ország új nevéről Ha megváltozik az állam neve, befogad az unió - hirdeti a plakát (TASR/AP) Holnap népszavazást tartanak az ország nevének megváltoztatásáról Macedóniában. Ha a referendum sikeres lesz ás utána módosítják az alkotmányt, akkor a délszláv országot a jövőben Észak- Macedóniának fogják hívni. Szkopje. Az 1,8 millió szavazásra jogosult állampolgárnak arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt. Az ország nevének megváltoztatására vonatkozó kitétel nem szerepel a népszavazási kérdésben, a névváltoztatás ugyanis nagyon érzékeny téma az országban, s noha a lakosság nagy része nem örül neki, az euroatlanti integráció folytatása érdekében hajlandó elfogadni. A macedón és a görög miniszterelnök júniusban kötött megállapodást arról, hogy lezárják a 27 éve húzódó vitát a két ország között, Macedónia megváltoztatja a nevét, cserébe pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. A néwita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő, tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Eszak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság nagy része igennel válaszol vasárnap a feltett kérdésre, azt azonban egyetlen felmérés sem tudta biztosan megmutatni, hogy érvényes lesz-e a voksolás, vagyis hogy az urnák elé járul-e a szavazásra jogosultak több mint fele. A népszavazás akkor nevezhető eredményesnek, ha a leadott szavazatok több mint felét az igenek teszik ki, ami azt jelenti, hogy valamivel több mint 450 ezer macedónnak kell rábólintania a feltett kérdésre. (MTI)
